Mítoszgyár
Wass Albertről a legkülönfélébb legendák keringenek – a mítosz része, hogy néhányat azok is visszhangoznak, akik a mítoszrombolás szándékával írnak a cegei grófról. Minket effajta hevület nem fűt: lámpácskánkkal a Wass Albert körül – részben üzleti okokból – keltett homályt szeretnénk szétoszlatni. A dolog már csak azért sem egyszerű, mert az író maga is előszeretettel regényesítette életét.
sak két példa: az Amerikában az ellene felhozott, háborús bűnösséget sejtető vádakra válaszul írott 1979-es önéletrajzában arról ír, hogy a második világháború idején a „9. Magyar Királyi Lovasságban” szolgált. Ilyen alakulat azonban soha nem létezett. Ahogy az is kétséges, amit Wass Albert 1943-ra datál: emlékei szerint a kolozsvári Ellenzék szerkesztőségében két német jelentkezett. Gestapós igazolvánnyal a kezükben közölték, hogy átveszik az ellenőrzést a lap felett. Mire az író – úgymond – felvonult a hegyekbe elrejtőzni. A történetnek azonban semmiféle más nyoma nincs, s legalábbis kétséges, hogy Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett megszállása előtt német belbiztonsági szervek hasonló lépéseket tehettek volna. Az alábbiakban a legelterjedtebb legendákat vesszük számba. Vigyázat, hardcore tényfeltárás!
„Wass Albert aranyérmet nyert az 1936-os berlini olimpián” Hamis
Az egyre több helyen felbukkanó történet szerint Wass Albert 1936-ban a magyar csapat tagjaként sportlövészetben első lett. Ám – szól a legenda – a diplomáciai bonyodalomtól, a románok tiltakozásától tartva a német szervezők nem engedték, hogy átvegye az aranyérmet, helyette egy oklevelet kapott. A forrás az Egyesült Államokban élő ifj. Szalay Róbert, aki Fenyőktől a pálmafákig címmel dokumentumfilmet forgatott Wass Albertről, s elmondása szerint a történetet az írótól hallotta. Az állítólagos berlini részvétel és győzelem azonban kitaláció. Wass Albert neve nem szerepel az 1936-os olimpián résztvevő magyar csapattagok között, a történetet korábban soha senki nem említette, semmiféle feljegyzés nem tanúskodik arról, hogy a földbirtokos-író román állampolgárként magyar színekben vett volna részt a versenyeken. Egy járási agyaggalamb-lövészet esetén még lehet dokumentációhiányra hivatkozni, egy olimpiai felkészülés és megméretés esetén aligha.
Amúgy Magyarország Berlinben 1936-ban sportlövészetben egy ezüstérmet szerzett (kisöbű puska versenyszámban), mégpedig dr. Berzsenyi Ralph (Beusterien Erich) révén.
„Wass Albert háborús bűnös” Hamis
Az író megítélésének egyik legneuralgikusabb pontja: bár azt mindenki sejti, hogy 1946-ban egy román népbíróság nem Bibóval a párnája alatt aludt, sokan a jogerős ítéletet lobogtatva törnek pálcát Wass Albert felett. Az akkor már Németországban, menekültként élő írót és édesapját a magyar csapatok észak-erdélyi bevonulásakor elkövetett „románellenes cselekmények” kapcsán vádolták háborús bűnösséggel – a kolozsvári népbíróság ügyüket együtt tárgyalta többek között a szilágyippi, ördögkúti mészárlások esetével. A vád szerint 1940 szeptemberében a bevonuló magyar csapatok társtetteseként a két Wass részt vett Vasasszentgotthárdon négy, Omboztelkén tizenegy ember kivégzésében. A bíróság az állításokat megalapozottnak találta, és távollétében apát és fiát halálra ítélte. Az eljárás jogszerűségét már akkoriban is vitatták: a magyar igazságügyi minisztérium 1947-ben nem javasolta az elítéltek kiadatását, amennyiben azok magyar területen vannak. A román hatóságok által megküldött iratokból ugyanis nem lehetett megállapítani a bűncselekmény pontos tényállását – idézi fel a kontextust Nagy Mihály Zoltán, az Erdélyi Múzeum Egyesület kutatója egy tanulmányában. A történész alapos érvekkel bizonyítja a vádpontok tarthatatlanságát (a két ország között nem volt hadiállapot, így nem lehetett háborús bűnöket elkövetni; nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani a Wassok bűnösségét; a felbujtás vádja is vitatható stb.). 1979-ben az Egyesült Államokban sem tartották elég megalapozottnak az ítéletet, ezért nem adták ki Wass Albertet Romániának, és nem is indult ellene eljárás. Azonban kétségkívül legenda, amit az író önmagáról állít: eszerint az események idején nem tartózkodott otthon. Egy korabeli magyar forrásból az ellenkezője derül ki. W. Kovács András három éve a kolozsvári Korunk folyóiratban közölte azt az 1941-es magyar csendőrségi jegyzőkönyvet, amelyből a vasasszentgotthárdi eset részleteire fény derül. Eszerint Wass Albert az 1940 őszén bevonuló magyar katonai hatóságoknak hat „magyarellenes” és „vasgárdista” szentgotthárdiról tett említést. Olyanokról, akik egy évvel korábban még őt jelentették föl a román szerveknek a kastélyában tartott irodalmi összejövetel miatt. A falusiakat letartóztatták, kettőjüket elengedték, négyet felsőbb hatóságnak akartak átadni, ám ők „szökést kíséreltek meg” és „lőfegyverhasználat közben életüket vesztették” – azaz a falu határában agyonlőtték őket. A korabeli forrás alapján tehát Wass Albertet gyilkosságban semmiképpen, a feljelentés miatt ugyanakkor el lehet elmarasztalni.
Omboztelke esete a rendelkezésekre álló források szerint sajnos még egyszerűbb: a románlakta községbe 1940. szeptember 23-án bevonuló magyar honvédekre az ortodox templom tornyából valaki néhány lövést adott le. A pattanásig feszült helyzetben a bosszúszomjas katonák a román pópát, a tanítót és kántort, családjaikat, valamint egy magyar cselédlányt a helyszínen kivégeztek. Nem volt szükség tehát a „románfaló magyar gróf ” sátáni praktikáira.
Kommentek:
Memento44 2008|03|07 00:00:00
Ablonczy Bálint úr vitairata részben a Blikket, részben a TV2 nem túlzottan magas színvonalú - választékosnak pedig egyáltalán nem nevezhető - híranyagait idézik. Az "emirációból többen állították, hogy nem létezett a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata" - cáfolatként egyáltalán nem értékelhető. Ez adódhat az illegalitásban tevékenykedő nemzetiszocialisták konspirációs tevékenységéből vagy egyszerűen csak anonim megjegyzésből, a mindenhez hozzászólók információhiányából is. Ha nem létezett volna a HMH, akkor az "emigrációban élt személyek" már a kilencvenes években tiltakozhattak volna... Megtették? - Az Országos Széchenyi Könyvtár(OSZK) Fond 567 j. gyűjteménye nem a régen meghalt nyilasok miatt van zárolva - beleértve Wass Albert grófot is - hanem a jelenleg is politikai tevékenységet végző Fidesz-, MDF-, KDNP- és FKGP politikusok miatt... És még egy figyelmen kívűl hagyott tény: 1993-tól kezdődően több bírósági ítélet, ügyészi vizsgálat (sőt, Szemenyei-Kiss Tamás esetében a MÚOSZ tagjai közül történő kizárás!) hivatkozott a hungarista hírfőnök úgymond antidemokratikus sajtómunkájára, politikai tevékenységére... Ezek a dokumentálható történések is légbőlkapottak lennének? - Wass Albert gróf multját még nem ismerhettük meg egészen, hiszen az 1998-ban elhúnyt író ma emblematikus figurája a radikális nacionalistáknak és az egyre inkább radikalizálódó Fidesz MPSZ-nek. E témában, a "modern nemzetiszocialisták" tevékenységének feltárásában, Szemenyei-Kiss Tamásnak, Bartus Lászlónak és az ÉS valamint a Hetek újságíróinak hervadhatatlan érdemei vannak.
Memento44 2008|03|09 00:00:00
"Szemenyei-Kiss Tamás ĂşjságĂrĂł zűrzavaros figura..." - Ablonczy Bálint fĹ‘szerkesztĹ‘ eme megjegyzĂ©se (sajnos) hiteltelennĂ© teszi a publikáciĂłjában leirtakat. A Wass-viták bĹ‘sĂ©ges irodalmában talán mĂ©g egyetlen ilyen megjegyzĂ©st sem irtak le a magukra valamit is adĂł vitapartnerek. Szemenyei lehet "zűrös figura" a magánĂ©letĂ©ben vagy bárhol, de ez nem a vita tárgyához tartozik. - Az állĂtásaival kell vitába szállni, nem az esetleges zűrössĂ©gĂ©vel... Mint a Hungarista Mozgalom HĂrszolgálata egykori vezetĹ‘jĂ©nek, feltehetĹ‘leg megalapozottabb informáciĂłi lehetnek mint a nem "zűrös" Ablonczy Bálintnak... De tulajdonkĂ©ppen nem is SzemenyeirĹ‘l vagy AblonczyrĂłl szĂłl a vita, hanem arrĂłl a Wass Albert grĂłfrĂłl, aki a második világháborĂş idejĂ©n HOROGKERESZTTEL DĂŤSZĂŤTETT kitĂĽntetĂ©seket kapott Ă©s azokat egyenruhájára tűzve (valĂłszĂnűleg bĂĽszkĂ©n) viselte. A nĂ©hai erdĂ©lyi földbirtokos antiszemitizmusárĂłl, a Szálasira tett eskĂĽjĂ©rĹ‘l, a hungarista hĂrszolgálat tevĂ©kenysĂ©gĂ©ben betöltött szerepĂ©rĹ‘l már csak cĂmszavakban szĂłlva. - SzemĂ©lyes megjegyzĂ©sem: ha valaki, akárki, valahol fĹ‘szerkesztĹ‘ - abbĂłl mĂ©g nem következik az, hogy jĂł ĂşjságĂrĂł is egyĂşttall...
Noveuxriche 2008|04|15 00:00:00
Ki az a Wass Albert? Mert van egy szobra itt. Egy "hegyes" borító meg ott, de mégis mi rejtozik a kultusz mogott? Mert az most már tudom, hogy se jó sportoló, se jó fajvédo nem volt, de cserébe "regenyesíti" az életét. Segítséget kérek, miért álljak meg egy percre a szobra elott, hogy érezhessem a mester szellemét.
Noveuxriche 2008|04|15 00:00:00
Wass Albert olyan mint Sarkozy de Nagybocsa? Vagy olyan mint Kertész Imre? Esetleg, mint Márai? Kihez lehat hasonlítani?
Lambert Károly 2008|11|13 12:55:24
A Hungarista Mozgalom Hírszolgálata(HMH) természetesen egy létező titkos szervezet volt - Demeter Ervin titkoszolgálati miniszter perében a Budaörsi Városi Bíróság is kikérte azoknak az anyagoknak a másolatát (az OSZK csak másolatot adott ki) melyeket bizonyítékként vettek figyelembe.
Alfőmérnök 2008|11|13 14:05:57
Azok az ÉSbeli újságírók, akiknek kedvenc témája Wass Albert (nem bizonyított) háborús bűnössége, képtelenek rá, hogy elismerjék mondjuk a Funtinelli boszorkány erényeit. Ugyanakkor Lukács Gyürgyöt istenítik, aki bizonyítottan embereket tizedelt, meg tehetséges művészeket, filozófusokat lehetetlenített el. Végül is igazuk van: a vörös terror magasabb rendű a fehérterrornál. A kettő nem összemérhető.
Bogdán Tibor 2009|08|09 20:57:39
A Funtinelli boszorkány című regénynek bizonyára vannak erényei - de ezek mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a szerzője 1946-tól a halála bekövetketéig mindvégig halálos ítélet alatt volt, háborús bűntettek miatt (hiszen a magyarok Erdélybe történt bevonulása után bűnrészesség terhelte több mint egy tucat román, magyar és zsidó ember meggyilkolásáért). Továbbá: konkrét adatok szolgálnak arra nézve is, hogy élete során mindvégig a szélsőséges, rasszista-antiszemita tevékenységek szószólója volt. Ennyi, gondolom, talán elég is ahhoz, hogy ne tiszteljük...

Pesszimista ország
Olyan országok lakói bizonyulnak nálunk optimistábbnak, mint Etiópia, Afganisztán, Irak. Csupa békés, vidám, gazdag hely.
EP-választás percről percre a Mandinerrel
EP-választási eredmények Magyarországról, a Felvidékről és Erdélyből a Mandineren.
Felvidék választ
Az MKP a 2 EP-mandátuma megőrzésére készül.
Cigánykampány Hevesben
Az MCF Roma Összefogás Tarnadobon.
Kampánycsendélet
Az ember kénytelen a pártoskodás helyett értelmes dolgokkal tölteni az idejét.
