A Paksi Atomerőműnél épülő, a Duna teljes keresztmetszetén átérő fenékküszöb építését úgy kezdték meg, hogy nem készült el sem a szükséges környezeti hatásvizsgálat, sem a Natura 2000 hatásbecslés, és jelenleg nincs környezetvédelmi engedély sem, derül ki az Átlátszó írásából. A lap által megkérdezett környezetjogász szerint ezt nem teszi jogszerűvé az sem, hogy a kormány kiemelt beruházássá minősítette a projektet. A kormány külön döntéssel adhatott volna felmentést a vizsgálatok alól veszélyhelyzet esetén, de ilyen döntés nem született.
A kormány azzal indokolja a gyors építkezést, hogy a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű termelése augusztus elején jelentősen visszaesett, és veszélybe kerülhetett az áramellátás. Az Átlátszó által idézett Energiaklub-szakértő szerint azonban nem volt akut veszélyhelyzet: ugyan valóban „ki volt centizve”, hogy minden időszakban legyen elegendő áram, de a kieső paksi termelést tartalék erőművekkel és importtal pótolni lehetett. A rendszerben létezett erre vonatkozó eljárásrend is. A paksi blokkok teljes leállása pedig nukleáris biztonsági szempontból kezelhető helyzet lett volna, bár az újraindítás nehezebb feladatot jelentett volna.
A fenékküszöb mintegy 145 ezer köbméter követ jelent a Dunában. A szakértők szerint a teljes folyókeresztmetszetet érintő műtárgy megváltoztathatja az áramlási és hordalékviszonyokat, akadályozhatja az élővilág mozgását, és hatással lehet a mederre, illetve az árvízi kockázatokra. Éppen ezek felmérésére szolgálnának a most hiányzó környezeti hatásvizsgálatok.
A beruházásról szóló augusztus 12-i kormányrendelet szerint a környezetvédelmi működési engedélyt csak szeptember 30-ig kell kérelmezni, ráadásul Natura 2000 hatásbecslést is tartalmazó felülvizsgálat alapján. Ez azt jelenti, hogy a fenékküszöb akár már el is készülhet, mire az engedélykérelem egyáltalán beadásra kerül. A hatóság később is megtagadhatja az engedélyt, illetve korlátozhatja vagy megtilthatja a műtárgy működését. Az Átlátszó szerint ezért az egyik legfontosabb kérdés az, mi történik a már beépített 145 ezer köbméter kővel, ha végül nem adják ki az engedélyt.
A kormányzati szervek szerint a szükséges hatósági előkészítés már folyamatban van. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából az állami tulajdonú VIZITERV Environ Kft. végzi az előkészítést, és egyeztetnek a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatallal. A környezetvédelmi minisztérium pedig azt közölte, hogy a beruházás a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartásával valósul meg.