HONNAN FÚJ A SZÉL?
Nyolc szempont a szélerőművek kapcsán.
1. A SZÉLERŐMŰ RENDKÍVÜL ANYAGIGÉNYES:
Rengeteg acél és beton, tehát a létesítés és elbontás (rekultiváció) a legkevésbé se zöld. Egy átlagos, 50 MW-os szélerőmű-park (amely kb. 10–12 darab modern, 4,2–5 MW-os turbinából áll) összesen mintegy 5 000–6 000 köbméter beton (turbinánként kb. 400–500 m³) felhasználását jelenti, és több mint 2 000–2 500 tonna acél (tornyok, szerkezet és a beton alapszerkezetekbe épített betonvas) amit a talajba betonoznak jó mélyen, négy méterre vagy annál is lejjebb. A legrosszabbak azonban a kompozit anyagokból készülő turbinalapátok. Ezek tipikusan újra nem hasznosuló hulladékok: egyetlen 50 MW-os park esetében ez kb. 400–600 tonna műgyantával és üvegszállal vagy szénszállal egyesített nehezen lebomló kompozit hulladékot jelent. Globálisan 2050-ig becslések szerint több mint 40 millió tonna szélturbina-lapát köt ki újrahasznosíthatatlanul a hulladéklerakókban vagy szemétégetőkben. Ritkaföldfémeket is használnak végül hozzájuk, mint neodímium és hasonlók: egy szélerőmű-generátor turbinánként 500–1000 kg neodímiumot és diszpróziumot is tartalmazhat, főleg éppen a legmodernebb, állandó mágneses generátorok. Ezeknek a ritkaföldfémeknek a bányászata és feldolgozása is borzasztóan aggályos, hiszen jelentős mérgező technológiai víz, savas maradványok és radioaktív tórium keletkezik a feldolgozás során. Ráadásul a vezérlés vagy a lítiumionos akkumulátorok létesítése mint elengedhetetlen tárolás-fejlesztési következmény még több ritkaföldfémet és más kritikus nyersanyagot igényel. Ugye mennyire “zöld”?
2. AZ ÜZEM (TERMELÉS) SEM ZÖLD
A 2006-os magyarországi telepítés is megmutatta, hogy az ökoszisztéma, a madárvilág milyen kitett, a forgó lapátok a madarakra meg a denevérekre nagyon pusztítóak. Az általam látott nemzetközi felmérések szerint egyetlen szélturbina évente 5–10 madár és 10–30 denevér halálát okozza közvetlen ütközéssel vagy a lapátvégeknél kialakuló barotrauma miatt), a költözőmadaraink útvonalaira (pl. a Kisalföldön) telepített szélparkok jól adatolhatóan károsak, míg a fénypallás és vizuális zavar (a folyamatos mozgó árnyékhatás és a percenként 30-60-at villanó piros légi navigációs fényjelzések) ezeket a károkat tovább szélesíti. Több konkrét környezetvédelmi szervezet bejelentésével kapcsolatban eljártam, több súlyos anyag érveit láttam, több engedélyezési folyamatot végigkísértem. Ez nem vicc.
3. NINCS ALKALMAS SZÉL
Magyarországon nincs is alkalmas szélerősség és különösen szélállandóság ezekhez. A gazdaságos üzemeltetéshez szükséges 6,5–7 m/s feletti átlagos szélsebesség 100-150 méteres magasságban csak a Kisalföld egyes részein áll rendelkezésre. Magyarország túlnyomó részén az átlagos szélsebesség csupán 3,5–5 m/s, emiatt a hazai szélerőművek átlagos kapacitáskihasználtsága (kapacitásfaktora) erős jóindulattal is mindössze 20% körül alakul (szemben az északi-tengeri 45–55%-os vagy a nyugat-európai 30–35%-os értékekkel). Ezen megpróbálhat javítani a minisztérium, ha magasabb szélerőműveket engedélyez, azonban ne feledjük, hogy a legjobb szeles adottságú országrészeken már vannak szélparkok, most “befele” indulnak, a kevésbé jó szélerősségű-szélirányú helyek felé. Jellemző példa, hogy az elmúlt két hétben, vagyis a paksi mizéria alatt a meglévő 300 MW magyarországi szélerőmű 10%-os hatásfokkal termelt…
(...)
8. KÜLFÖLDI ÉRDEK
Miért is erőltetik akkor, ráadásul 4000MW-ot, a mostani kapacitás tizenötszörösét? A válasz itt jön, egyúttal a legsúlyosabb szempont is viszont, hogy: nem magyar érdek, csak külföldiek tudják építeni.
A szélturbinák gyártását (Nordex, Vestas, Siemens Gamesa, Goldwind stb.) és a fő kompozit/elektronikai komponensek elállítását maroknyi külföldi óriáscég dominálja. Magyarországon nincs hazai szélturbina-gyártó kapacitás, így a beruházásokra fordított tőke döntő része (a gépek, szoftverek és a magas hozzáadott értékű szervizszolgáltatások ára) elhagyja az országot, miközben a helyi gazdaságban szinte csak az alacsony profitmarzsú alapozási/építőipari munkák maradnak. Ismerem a cégeket, akik a 2006-os szélparki boom-nál érkeztek: német, spanyol, portugál cégek. 4GW magyarországi új szélkapacitásról vizionálni semmi más, mint a nemzetközi nagytőkének pénzszivattyút akarni. Ezen nem segít, ha - mint a minisztérium tervezi - a létesítésnél pluszpontot ér majd, ha a beruházó utólag vagy opciósan többségi részesedést enged a megépített szélparkokban magyar cégeknek vagy az államnak. Egyszerűen mert úgy árazzák be a beruházók akkor az egészet, hogy megérje nekik az üzemkezdetkor eladni a tulajdonrészüket: hát ez a legdrágább magyar oldalon, azonnali megtérülést és profitot fizetni a beruházónak 10-12 év helyett! Ez konkrétan: elképesztő.