Magyar Péter miniszterelnök részt vett az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitóján, ahol elismerte, hogy az intézmény komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. Konkrét ígéretet ugyanakkor nem tett sem az egyetem finanszírozásának javítására, sem az oktatók és dolgozók régóta várt bérrendezésére, írja a Népszava. A jelenlegi költségvetési tervezetben az állami egyetemek finanszírozása nem változik.
Darázs Lénárd, az ELTE rektora az évnyitón „katasztrofálisnak” nevezte az intézmény bérhelyzetét és finanszírozását.
Elmondása szerint az alapítványi fenntartású egyetemeken, sőt egyes esetekben már a gimnáziumokban is jóval magasabb fizetések érhetők el, ami jelentős elvándorlást okoz az ELTE-ről. A rektor az infrastruktúra állapotát is kritizálta, kiemelve, hogy az egyetem az alapítványi intézményekkel szemben nem részesült jelentős vagyonjuttatásban és fejlesztési forrásokban.
Magyar Péter azt mondta, érti a rektor üzenetét, és a kormány tisztában van azzal, hogy az ELTE korábban „ellenszélben”, súlyos pénzügyi nehézségek között működött.
A miniszterelnök azonban beszédében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy pluszforrást biztosítanak az egyetemnek.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE-s szervezete szerint az egyetem munkavállalóinak 60 százaléka kevesebbet keres egy általános iskolai tanárnál, az oktatók és kutatók bruttó átlagbére pedig a diplomás átlagkereset 80 százaléka. Az alapítványi egyetemeken hasonló munkakörökben a szakszervezet adatai szerint 20–30 százalékkal magasabbak lehetnek a bérek.
A szakszervezet számításai alapján egy 30 százalékos ELTE-s bérrendezés mintegy 15 milliárd forintos költségvetési forrást igényelne. Gregor Anikó, a szakszervezet helyi elnöke az évnyitó után átadta a miniszterelnöknek a dolgozók bérhelyzetét összefoglaló dokumentumot. Abban bízik, hogy a költségvetési vita során még bekerülhet a szükséges többletforrás, miközben az ELTE dolgozói szakszervezeti fórumon készülnek megvitatni a további érdekérvényesítés lehetőségeit.