Magyarország szeptember 1-én ismét vétózott Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát akadályozva.
Okkal és helyesen.
Sokszor elmondtam Önöknek, hogy messze nem az a valós képe 2014, de különösen 2017 óta rögös ukrán-magyar viszonynak, amit sokan gondolnak - különösen az Ukrajnát az orosz agresszióval szemben őszintén és szívből támogató olvasóim.
Őszinteségüket nem kérdőjelezem meg - de kérem ők se tegyék ezt velem.
Nagyon is kettőn állt a vásár - és a 2017 őszi ukrán "átverés" a kezdete a dolgoknak.
2017. szeptember 5-én fogadták el az ukrán oktatási törvényt, amely súlyosan korlátozta a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását, a 2019-es államnyelvtörvénnyel meg tovább rontottak a helyzeten.
Ez a kezdet.
A helyzet az, hogy azzal szemben, amit sokan gondolnak, hogy itt mindig ukránellenesség volt, Magyarország 2017 előtt határozottan és aktívan támogatta Ukrajna uniós vízummentességét, sőt Ukrajna egyik legfőbb szószólójaként lépett fel az EU-n belül, bírálva azokat a nyugat-európai tagállamokat, amelyek késleltették a döntést. Amikor a döntés 2017. nyarán hatályba lépett, Kijev gyorsan elfelejtette a korábbi ígéreteket és a már említett súlyosan korlátozó törvényt fogadta el az iskolai oktatás tekintetében.
Magyarország minden segítséget megadott egyébként nem csak vízummentesség, hanem a NATO és EU csatlakozás elősegítése ügyében is 2017 előtt - és ez lett a válasz.
Sajnos nem csak a magyar-ukrán állami, hanem a kárpátaljai magyar közösség-ukrán kormányzat viszonyban is sok alkalommal történt visszalépés ígéretből ukrán részről az elmúlt 12 évben.
Ettől még sokszor nem voltak okosak és helyesek a magyar válaszok már 2022 előtt sem, az egy másik történet, de a kiindulópont ez.
Egyszóval helyesnek és örvendetesnek tartom a vétót - ez egy figyelmeztetés Kijevnek, hogy nincs biankó csekk.
Az ukránokkal kötött júniusi megállapodás jó és fontos, a magyar tárgyaló csapat kiváló emberekből áll, többeket ismerek is, és nagyon jó eredményt értek el az adott helyzetben.
A megállapodást azonban be is kell tartani-tartatni. Eddig is történt már előrelépés az oktatási területen, de a munka nagyobb része még hátra van ukrán részről. Nem Zelenszkij elnökkel van a baj, nem is az ukrán kormánnyal - láthatóan próbáltak gesztusokat tenni - legutóbb pl. a malenykij robottal kapcsolatban. Hanem azon nagyon is erős nacionalista erőkkel van baj, melyek a magyarság esetében sem kívánják visszaadni az elvett jogokat. Az ukrán kormány nincs könnyű helyzetben, mert ezek az erők nyomást gyakorolnak rá, ezt meg kell érteni - de ez a magyar döntés inkább segíti, mint akadályozza Ukrajna útját Európába.
Európában ugyanis a megállapodásokat be kell tartani, nem tizedrészben, nem félig - hanem teljesen.