Nemrégiben Ruff Bálint azt nyilatkozta, hogy sok család szomorú lesz, ha nyilvánosságra kerülnek az ügynökügyek. Szerintem ez nem igaz.
Nyilván lesznek, akik szomorúak lesznek, de az a gyanúm, hogy a többség inkább fel fog lélegezni.
Alább álljon egy példa erre a Komárom-Esztergom megyei rendőrkapitányság 1969 évi beszámolójából:
„Dezsőffy” István fn informátor 1969 februárjában lett beszervezve hazafias alapon ifjúsági vonalra. 1969 szeptemberében zártuk ki. A tanulmányozás során az operatív tiszt figyelmét elkerülte, hogy veleszületett ideggyengeségben szenved. A beszervezés után neuraszténiás tünetek mutatkoztak nála, álmában többször felkiabált. Apja kifaggatta, akinek elmondta, hogy a rendőrség állandóan zaklatja, olyan megtörtént eseményekről faggatják, amihez semmi köze. Tagadta, hogy apjának a beszervezését elmondta, de az következtetni tudott az eseményekre mert 9 hónappal korábban ugyanaz az alosztály őt is beszervezte. A találkozókról elmaradt, feltehetően apja utasítására tagadta meg az együttműködést.
„Várnai Lajos” fn. inf. – előbbi apja – 1968 májusában lett beszervezve ideológiai vonalra. 1969 augusztusában zártuk ki. Csak kétszer adott írásos jelentést, a továbbiakban csak szóban adott információt az érdekelt személyekről. Miután megtudta, hogy fiával a rendőrség foglalkozott, közölte az őt tartó operatív tiszttel, hogy az esetet felháborítónak tartja és a továbbiakban nem hajlandó eljárni a találkozókra."
Szerintem ebben az ügyben egyvalakinek kell szégyellnie magát: a beszervezőknek.