Hal Melinda klinikai szakpszichológus; Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Párt elnöke; Apáti István, a Mi hazánk országgyűlési képviselője és Gulyás Gergely Kristóf, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese volt a Hír TV vendége péntek este.

A Mandiner vezérigazgatójának felmentése és a lap állami finanszírozásának megszüntetése volt a HírTV Komment című műsorának egyik fő témája.

A stúdióvendégek a döntést elsősorban sajtószabadsági szempontból bírálták, miközben többen arra is emlékeztettek, hogy a magyar médiáért és a politikai befolyásért folytatott küzdelem nem az új kormánnyal kezdődött. A műsor második felében a közmédia átalakításáról, majd a választási kampányban szerepet vállaló influenszerek utólagos kritikáiról is szó esett.

A műsorvezető ismertetése szerint Magyar Péter miniszterelnök pénteken a közösségi oldalán jelentette be, hogy a pénzügyminiszter utasítására felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, és aznaptól megszűnik a lap minden finanszírozása. A műsorban felidézték Magyar egy korábbi parlamenti felszólalását is, amelyben a kormányfő a Mandinert „vicclapnak” nevezte, és arról beszélt, hogy az államhoz kerülő lapnak az állam lesz a kiadója.

Úgy fogalmazott: „Nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni”.

A beszélgetésben Hal Melinda klinikai szakpszichológus azt mondta, nem lepte meg az új kormány Mandinerrel szembeni fellépése, annak módját azonban felháborítónak tartja. Szerinte az intézkedések nem egyszerűen ellehetetlenítik, hanem megalázó helyzetbe is hozzák a sajtóban dolgozókat. Hal jelezte, hogy elfogult a Mandiner irányában, ugyanakkor úgy vélte, a szerkesztőség munkatársai alapvetően jól végezték a munkájukat. Elismerte, hogy a lapnál is lehettek „túlkapások”, de szerinte ezek nem indokolták a mostani retorziót. Azt állította, hogy a Mandinerrel szembeni fellépés akkor is megtörtént volna, ha a lap kizárólag tényszerű hírszolgáltatást végez.

Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Pártjának elnöke szélesebb történeti összefüggésbe helyezte az ügyet. Azt mondta, Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatos politikai küzdelem zajlik a médiáért, amelyben minden jelentősebb politikai erő részt vett. Felidézte, hogy a Fidesz 2010 után saját médiarendszert épített ki, ami ellen ő maga is tiltakozott. Székely szerint ugyanakkor a jelenlegi kormány ennél is tovább megy. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam tulajdonában legyen egy újság, majd a miniszterelnök közvetlenül közölje, hogy egy vezetőnek távoznia kell.

Véleménye szerint az ilyen politikai beavatkozás végső soron valamennyi magyar állampolgár számára káros, függetlenül a pártpreferenciájuktól.

Székely azt is állította, hogy miközben a korábbi, Fideszhez kötődő médiát sokszor lehetett propagandisztikus működéssel vádolni, szerinte most korábban ellenzékinek számító lapok egy része igazodik az új kormányhoz. Úgy látja, olyan folyamat kezdődött, amelyben a kormány megpróbálhatja elhallgattatni a vele nem azonos álláspontot képviselő médiumokat.

Gulyás Gergely Kristóf arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter nem kizárólag jobboldali újságírókkal kerül konfliktusba. Azt állította, személyesen is ismer baloldali újságírókat, akiknek a miniszterelnök privát üzeneteket küldött, amikor negatív cikket írtak róla. Gulyás szerint a miniszterelnök sajtóhoz való viszonya a saját politikai táborán belül is erősíti a polarizációt. Ezeket az állításokat a műsorban nem támasztották alá dokumentumokkal vagy az érintett újságírók megszólalásaival.

Apáti István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője szintén élesen bírálta a kormány médiapolitikáját.

Miközben ő is úgy fogalmazott, hogy a Fidesz korábban korlátozta a sajtószabadságot, szerinte Magyar Péter kormánya ezt gyorsabban és agresszívebben teszi. Apáti a Mandiner ügyét egy szélesebb politikai folyamat részének nevezte, és azt jósolta, hogy további, a sajtót érintő konfliktusok következhetnek. A képviselő több rendkívül erős politikai minősítést is használt a miniszterelnökre és a kormányra; ezek a műsorban elhangzott vélemények, nem tényszerű megállapítások.

A beszélgetés ezután a Mandinertől a közmédia személyi és műsorstruktúrájának változásaira tért át. A műsorvezető felidézte, hogy korábban két frissen kinevezett vezetőt is felmentettek, majd szóba került az M5 Ez itt a kérdés című műsorának megszüntetése. A műsorban elhangzottak szerint a 444 kritikusan írt az egyik adás vendégköréről, majd másnap távozott Gulyás István műsorvezető és csatornaigazgató; a Kommentben azt állították, hogy biztonsági őrök kísérték ki az épületből.

Hal Melinda szerint az M5-ös műsor megszüntetésének szimbolikus jelentősége van, mert egy kulturális-közéleti vitaműsorról volt szó. Azt ugyanakkor saját feltételezéseként fogalmazta meg, hogy a döntést nem egyszerűen a 444 cikke váltotta ki, hanem egy korábban eltervezett átalakítás része lehetett. Gulyás Gergely Kristóf ezzel szemben úgy vélte,

nem feltétlenül egy előre kidolgozott médiapolitikai stratégia működik, hanem inkább impulzív személyi döntések születnek.

A műsor második nagy témája a választási kampányban aktív influenszerek és a korábbi politikai ügyek utóélete volt. Bejátszották Osváth Zsolt egyik videóját, amelyben az influenszer a leirat szerint arról beszélt, hogy a Bangó Sándorhoz kötődő ügyből a DK-tól a Tiszán át az influenszerekig sokan politikai fegyvert csináltak. Osváth úgy fogalmazott: „a DK-tól a Tiszáig és a jó szándékú influenzerekig, aktivistáig tényleg szégyellje magát mindenki”, és elítélte, hogy bárki politikai vagy üzleti célokra használja a pedofília elleni küzdelmet.

A vendégek ezt követően arról vitáztak, mennyiben befolyásolhatták a kampányban megjelent ügyek a választási eredményt, illetve milyen felelősség terheli azokat, akik ezeket terjesztették. Gulyás azt állította, hogy több kampányállítás utólag nem igazolódott, Székely pedig úgy vélte, a Tisza mögött a választás előtt kialakult széles társadalmi-politikai koalíció már a kormányzás első hónapjaiban repedezni kezdett. Apáti nemzetbiztonsági bizottsági elnökként azt mondta, kezdeményezni kívánja egyes, a kampányban felmerült nemzetbiztonsági ügyek kivizsgálását.