Pakson a két sarkantyú között van egy 150 méteres nyílás, amin a “kisvíz”, ami kevesebb mint 1000 m³ másodpercenként átfolyik. A szokásos vízhozamnak kevesebb mint fele. A mederszűkítő műtárgyak között átzúduló nagyjából 1000 m³ másodpercenként, igen jelentős.
A felgyorsult víz egy nem túl nagy, mint egy 20-25 méteres sávban kikezdte a medret. Az eredetileg három és fél méteres vízmélység megközelítette a 20 métert. Ezt a bemaródást állította meg a honvédség a helikopterekkel beemelt 1 m³-es betonkockákkal.
Ahhoz, hogy a fenékküszöb kialakuljon, zárni kell a meglévő nyílást, hogy a Duna teljes vízhozama a fenékküszöb koronáján megemelkedve lépjen át. Maga a zárás nem képzelhető el egy lépésben. Mindenféleképpen elég hosszadalmas elérni, hogy ne legyen hiátus a középső részen. A zárás folyamata a vízsebesség növekedésével járna mindaddig, amíg a Duna teljes vízmennyisége nem a fenékküszöb teljes szélességében lép át azon a szelvényen. A sebességnövekedés mértéke jó eséllyel meghaladná az elfogadhatót.
Fordítsuk meg a gondolatmenetet! Induljunk ki abból, hogy ott van az elkészült fenékküszöb, valamennyi medervédelem van mögötte. Az legyen a hipotézis, hogy akkor a kész küszöbön nyílás képződik középen, és el kell hárítani a bajt.
A vízügyes gondolatmenet az ilyen haváriára azonnal ellenhatás kiépítésével válaszol. Ha például egy gáton átjön a víz, buzgár képződik, akkor a praxis a mentett oldalon ellennyomó medence építését írja elő, mindaddig, amíg ki nem egyenlítődik az átfolyást tápláló víznyomás.
A fenékküszöb esetében az intenzív, 1000 köbméteres sugár mellett kell ellenhatást építeni. Legyen. A nyílás alatt félkörben, kvázi fenékküszöböt építünk, rendesen alulról kőpaplan lerakásával, amit fokozatosan emelünk a már kész kőművek szintjéig. A meglévő nyílás alatt 40-50 méterre meg lehet kezdeni az íves segédküszöb építését. Kellő szélességű alappal indítva el lehet jutni a megfelelő szintre, miközben a segédküszöb emeli a szintet a nyílásnál többször hosszabb helyet hagyva az átlépő hozam szétterüléséhez.
A végkifejlet az, hogy a mederszűkítő hatás előbb csökken, majd megszűnik, miközben a meglévő elemek és a segédküszöb is egyaránt víz alá kerülnek, és a Duna széltében fellép a küszöbhatás.
A segédküszöb alkalmazásával megoldódik a most problémás nyílás zárása, és kialakítható az eredetileg tervezett fenékküszöb.
Biztosan lehet másképpen, de segédküszöbbel csak idő és munka…
Aztán kész.