(Alább olvasható a tervezett Mandiner-címlapinterjú Magyar Péter által Szalai Laurának 2020. augusztus 19-én visszaküldött korrektúraváltozata. A szövegben az eredetileg elhangzott, de Magyar Péter szerint törlendő kérdéseket és válaszokat áthúzással, az általa javasolt új kérdéseket és válaszokat aláhúzással jelöltük. A meg nem jelent propagandainterjú teljes története itt olvasható – A Reakció.)
Sok helyen a világban a diákhitel egyenlő a biztos eladósodással – sokak fejében ez él ahelyett, hogy mekkora segítséget jelenthet az egyetemistáknak. Változott a negatív megítélése az elmúlt években?, Magyarországon ezzel szemben sikertörténetként tekintünk a hallgatói hitelrendszerre. Mitől működik ilyen jól a magyar rendszer?
A 2001-ben, az első Orbán-kormány által létrehozott hallgatói hitelrendszer nemzetközileg is elismerten jól működő, önfenntartó, non-profit alapon szervezett modell, amely ötvözi a piaci forrásbevonást és a költségvetési kamat- és családtámogatást. A magyar Diákhitel Központ fő küldetése, hogy a Kárpát-medencében ne legyen olyan magyar fiatal, aki anyagi okokból nem tud a tehetségének és álmainak megfelelő diplomát szerezni. Már több mint 450 ezer hallgató élt a diákhitelek nyújtotta lehetőséggel és a hitelfelvevők több, mint fele mondta azt, hogy a hallgatói hitelek nélkül nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudta volna megszerezni a diplomáját. Magyarországon Klebersberg Kunó, hazánk legnagyobb hatású vallás- és közoktatási minisztere, óta valljuk, hogy a kiművelt emberfőkre kiemelkedő szerep hárul az ország felvirágoztatásában. Ezen kiművelt emberfők képzéséhez járul hozzá a diákhitelezés is, és örömmel jelentem ki, hogy a magyar modell láthatóan jól működik. Ellentétben például azon országokkal, ahol a hallgatói hitelezést jellemzően profitorientált bankok végzik és ahol valóban problémát okoz a diplomás fiatalok magas eladósodottsága, Magyarországon a végzett hallgatók – köszönhetően az évek óta tartó dinamikus béremelkedésnek és a nagyon kedvező hitelfeltételeknek – egyre gyorsabban és könnyebben fizetik vissza a tartozásukat és a bedőlt diákhitelek aránya elenyésző, 1 % alatti.
Nem tapasztalom, hogy negatív konnotációja lenne a diákhiteleknek. 2001-ben, amikor az első Orbán-kormány elindította a programot, nagyon sokan, körülbelül 90 ezren éltek a lehetőséggel. Jómagam akkoriban a Hamburgi Egyetemen tanultam Erasmussal, és a diákhitel nagy segítség volt az ösztöndíj és a munkával szerzett jövedelem mellett. Senki nem az eladósodást látta benne, hanem a lehetőséget – pedig akkoriban a mainál jóval kevesebb, havi 21 ezer forintos összegről volt szó, a kamat pedig lényegesen magasabb, 9-12 százalék között volt. Tavaly harminc, idén több, mint ötven százalékkal nőtt azok aránya, akik valamely termékünket felvették. Büszkének kell lenni arra, hogy van egy olyan, lassan húsz éves termék, amely egyedülálló módon politikai kurzusokat túlélve, folyamatosan fejlődve, általában mindenki megelégedésére működik. A diákhitelt a legtöbbször az amerikai rendszer miatt tüntetik fel negatív színben, amely nem állami kezességgel, hanem piaci alapon működik. Az USA-ban a diákok sok tízezer dollár hitelt vesznek fel, ezért az egyetem után már eladósodva kezdik meg az életüket.
Azért itthon sincsenek kevesen azok, akik hosszú időre eladósodnak. Évente hányan nem tudnak fizetni? A koronavírusjárvány okozhat nehézséget a törlesztéseknél? Mivel próbálják segíteni a nehéz helyzetbe került hallgatókat?
A kormány döntése alapján a március 19-től életbe lépő hiteltörlesztési moratórium a diákhitelekre is kiterjed. A 145 ezer törlesztési szakban lévő fiatalból több tízezren éltek a moratórium adta törlesztésfelfüggesztési lehetőséggel, 65% azonban továbbra is késedelem nélkül fizeti a hiteleket. Mivel a diákhitelek bármikor ingyenes előtörleszthetők, bármikor dönthetnek úgy december 31-ig az ügyfeleink, hogy felfüggesztik a törlesztést, vagy a minimálisan előírt havi törlesztő összegnél kevesebbet, vagy éppen többet utalnak át a Diákhitel Központ felé. A diákhiteleknél ráadásul a hiteltörlesztési moratóriumot kiterjesztettük a 2020. március 19. és december 31. között igényelt hitelekre is. Várakozásunk szerint egyébként a munkaerőpiaci helyzet a tavaszi erős kilengést követően a közeljövőben megnyugszik és a törlesztési moratórium kifutása után sem romlik majd a kiemelkedően jó diákhitelportfólió. Pár éve még tíz év körül volt az átlagos törlesztési hossz a diploma megszerzését követően, ez napjainkban már alig haladja meg a hat évet és a diplomás fiatalok jellemzően a dupláját fizetik vissza a minimálisan előírt havi törlesztési összegnek. Magyarországon a diplomás kezdőfizetés a duplája a középfokú végzettséggel elérhető keresetnek, ez is bizonyítja, hogy a tudásba fektetni érdemes!
Egy százalék alatt van azoknak az aránya, akiknél egy évnek megfelelő fizetési hátralék keletkezik. Ilyenkor az ügyintézés átkerül a követeléskezelőhöz, amely adók módjára behajtja a tartozást. Ez nagyon alacsonynak számít, különösen a kereskedelmi banki hitelekhez képest, amelyeknél ugyanez 5 százalék, sőt, a devizahitel termékeknél a 20 százalékot is meghaladja. Ráadásul egyre csökken, miután kedvezőek a munkaerőpiaci számok, nőnek a keresetek. Egy pár éve még tíz év volt az átlagos törlesztési idő, most hét év alatti. Mostanra nagyon jó a diákhitel program megítélése, amit igazol, hogy jelenleg 170 ezer ügyfelünk van, már 450 ezren kaptak hitelt az évek során. Idén a koronavírus-helyzetre tekintettel nem kell törleszteni, annak sem, aki az év hátralévő részében, december 31-ig veszi fel a hiteleket. Eddig körülbelül 40 ezren függesztették fel a törlesztésüket, ezzel párhuzamosan az igénylők több, mint 60 százaléka változatlanul fizet.
Mennyien lehetnek azok a fiatalok, akik a koronavírus-helyzet miatt veszítették el a munkájukat? Milyen segítséget nyújt számukra a Diákhitel Központ?
A HÖOK által tavasszal végzett felmérés azt mutatta, hogy a tanulmányaik mellett dolgozó felsőoktatási hallgatók mintegy 30 %-át érintette, hogy a járvány miatti gazdasági turbulenciában a nagy cégek első körben a diákmunkát és a gyakornoki pozíciókat építették le. Elsősorban számukra nyújtott gyors és megfelelő segítséget a kormány döntése alapján május 1-től bevezetett Diákhitel Plusz, amely egy kamatmentes, teljesen szabadfelhasználású, maximum félmillió forintig igényelhető hiteltermék. Alig több, mint három hónap alatt már majdnem húszezer fiatal élt ezzel a lehetőséggel és még most is hetente mintegy ötszáz új igénylés érkezik. Eközben a klasszikus diákhiteltermékeket is rekordszámban igénylik a hallgatók. A kormány döntött az igénylési határidők meghosszabbításáról és arról is, hogy augusztus 15-től az eddigi 70.000-ről 150.000 forintra emelkedik a szabadfelhasználású Diákhitel 1 havonta maximálisan felvehető összege. Néhány nap telt csak el ezen módosítás a bevezetése óta és máris sokszáz diák élt a lehetőséggel. Ha a jelenlegi igénylési tendencia folytatódik, akkor 2020-ban mintegy 40.000 új diákhitelszerződést kötünk és 30 milliárd forint értékben folyósítunk majd hiteleket, amire 2003 óta nem volt példa.
Minek köszönhető elsősorban a diákhitelek növekvő népszerűsége?
Egyre több diák és családjuk ismeri fel, hogy a hallgatói hitelek inkább minősülnek támogatásnak, semmint klasszikus értelemben vett hitelnek. Nálunk hitelbírálat és biztosíték nélkül juthatnak a fiatalok pár perces online ügyintézéssel, ügyfélkapus azonosítással kamatmentes és nagyon kedvező kamatozású segítséghez. Továbbá a kormány 2018-tól bevezette a diákhitelezéshez kapcsolódó családtámogatást, ami alapján, ha egy családban megszületik a második gyermek, akkor az édesanya diákhitelének a felét, ha pedig megszületik a harmadik gyermek, akkor a teljes diákhiteltartozást elengedjük. Alig több, mint 2 év alatt 4,5 milliárd forint értékben tudtuk elengedi mintegy 5000 édesanya tartozását és ezzel egyidőben szerencsére a diplomás termékenységi mutató is emelkedik.
Sokan érvelnek úgy, hogy az egyetemisták jobban teszik, ha dolgoznak a tanulmányok mellett és nem diákhitelt vesznek fel. Egyetért ezzel?
A járvány kitörése előtt a nappali tagozatos diákoknak már 25 %-ka dolgozott 4-8 órában. A diploma megszerzését követő álláskeresés során az egyetem alatt szerzett munkatapasztalat mindig előnyt jelent. Azonban nagyon nem mindegy, hogy a diákok a leendő szakterületükön végeznek diák- vagy gyakornoki munkát, vagy éppen a legfontosabb egyetemi éveikben a vendéglátásban, vagy a kereskedelemben „pazarolják el üveggyöngyökért” a legfontosabb éveiket, amikor a legfontosabb feladatuk a verseny- és piacképes tudás megszerzése lenne, ami a teljes jövendő karrierjüket meghatározza. Egy érettségizett diáknak az első komoly pénzügyi döntése, hogy felvesz-e diákhitelt, mi ezt a döntést azzal tudjuk segíteni, hogy igyekszünk a legtöbb gimnáziumba személyesen is eljutni és a diákhitel.hu honlapon üzemeltetünk egy pénzügyi tájoló nevű modellt, amely mindenkinek testreszabottan megmutatja, hogy érdemes-e élnie a diákhitelek nyújtotta lehetőségekkel.
Korábban a nappali tagozatos hallgatók körülbelül 25 százaléka már főállásban, nyolc órában dolgozott. A járvány hatására a diákok több mint harmada vesztette el a munkáját, ők jellemzően a turisztikai szektorban és a vendéglátásban, vagyis nem a saját leendő szakmájukban dolgoztak. Ez oktatáspolitikai szempontból nem szerencsés, hiszen eltékozolják azokat az éveket, amikor a verseny- és piacképes szaktudás megszerzésére kellene koncentrálniuk. A kormány azzal a céllal vezette be május 1-jétől a szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Pluszt, hogy inkább ezzel a lehetőséggel éljenek a tanulás mellett. Soha ennyien, ilyen gyorsan egy terméket nem igényeltek: mostanáig 17 ezren, és hetente ötszáz új igénylés érkezik.
Hol működik a magyarhoz hasonló rendszer?
A magyar programot 2001-ben a brit modell kitalálója segítette. Ő maga mondta, hogy Európában, sőt a világon nincs jobb rendszer. Több uniós tagállam – köztük a V4-ek – is érdeklődnek, a magyar modell uniós szinten a követendő példák közé tartozik. Ez egy önfenntartó rendszer, piaci forrásokat vonunk be, de közben állami intézmény vagyunk, hiszen a forrásbevonások állami kezességgel zajlanak. Ráadásul egyre alacsonyabbak a kamatok, nincs szükség hitelbírálatra és biztosítékra, és megjelentek a családtámogatási kedvezmények is: 2018 óta ha a családban megszületik a második gyermek, a felsőoktatásban tanuló édesanya diákhitelének felét, a harmadik megszületése esetén a teljes összeget elengedjük. Két év alatt több, mint 4,5 milliárd forintot engedtünk el, az ötezret meghaladja az érintett édesanyák száma.
Németországban a külföldi diákok is igényelhetnek diákhitelt. Tervezik, hogy kiterjesztik a lehetőséget itthon?
Alapvetően magyar állampolgárok és menekült státuszúak vehetnek fel diákhitelt, valamint az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgárok gyermekei, amennyiben a szülők Magyarországon vállalnak munkát. A magyar hallgatók pedig a Diákhitel 1-et az Európai Gazdasági Térség országaiban bárhol fel tudják venni. Mostanra meghaladja az ezret azok száma, akik külföldön tanulnak és éltek a lehetőséggel.
Bár valamelyest csökkent, most is jelentős a lemorzsolódás a felsőoktatásban, aminek hátterében gyakran anyagi okok állnak. Van arról adat, hogy hány diák tudta befejezni a tanulmányait a diákhitel nyújtotta segítséggel?
A lemorzsolódás egy hosszabb folyamat, amit több tényező együttesen befolyásol. Az elmúlt években negyvenről harminc százalékra csökkent, és ne felejtsük el, hogy elértük az EU-s célokat, az országban 37 százalék a diplomások aránya. Ettől még a lemorzsolódás továbbra is jelentős. Reprezentatív felméréseink azt mutatták, hogy a diákok több, mint 50 százaléka nem tudta volna elkezdeni vagy befejezni a felsőoktatási tanulmányait, diplomát szerezni diákhitel nélkül. A 230 ezret meghaladja azoknak a diplomás fiataloknak a száma, akik részben a diákhitelnek köszönhetik az oklevelét. Ez az arány a mostani válság miatt nőhet.
Elsősorban mire használják fel a szabad felhasználású Diákhitel1-et?
A felvett hitel fele lakhatásra, 25 százaléka oktatással kapcsolatos kiadásokra, például informatikai eszközökre, jegyzetekre, tankönyvekre megy. Ugyancsak a negyedét fordítják külföldi utazásra, nyelvtanulásra és megélhetésre. Sokan startup céget alapítanak, volt, aki kiment az USA-ba vagy Franciaországba, céget alapított, majd hazajött. Van, aki lakásvásárlásba vágott bele, hogy ne kelljen albérletet fizetnie, más vett egy robogót és futárcéget alapított. Most, hogy a Diákhitel1 havonta igényelhető összege több, mint duplájára, 70 ezer forintról 150 ezer forintra nő, még több lehetőségük lesz a hallgatóknak. Ráadásul a termék továbbra is az eddigi legkedvezőbb, 1,99 százalékos kamattal igényelhető, és csupán a hallgatói jogviszonyt kell igazolnia az igénylőnek.
A kormány döntése alapján jövő áprilistól a szakképzésben, felnőttképzésben tanulók is igényelhetnek diákhitelt. Mi a cél ezzel az újítással, hány embernek segíthet az új lehetőség?
Hatalmas lépésnek tartom, hogy 20 évvel az alapításunk után a Diákhitel Központ kilép a szak-és felnőttképzés területére. A kormány elsődleges célja az volt a döntéssel, hogy az iskolarendszerű szakképzésben tanuló mintegy 50 ezer nagykorú tanuló és a felnőttképzésben résztvevő mintegy 100 ezer fő nagyon hasonló feltételekkel juthasson támogatott hitelekhez, mint a felsőoktatásban tanulók. Ennek köszönhetően ugyanúgy elérhető lesz havi 150.000 forintig a szabadfelhasználású hitel, a Diákhitel 1 termékkel megegyező kamatozással és a képzési díjakra fordítható kamatmentes hitel is. Továbbá a kormány döntése alapján a 18 és 55 év között online igényelhető képzési hiteleknél is élni fognak a családi kedvezmények. A bejelentés óta tapasztalt rendkívüli érdeklődés alapján nagyszámú igénylésre számítunk és biztosnak látszik, hogy a képzési hitelek jelentősen hozzájárulhatnak a megújult szak- és felnőttképzés versenyképességének és vonzerejének növeléséhez, valamint segíthetik az élethosszig tartó tanulást is. Ezen túlmenően bizonyosan segítik majd a munkavállalókat az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodásban.
Jövő áprilistól a szakképzésben, felnőttképzésben tanulók is igényelhetnek diákhitelt. Hány embert érint az új lehetőség?Közel 200 ezer ember tanul a szak- és felnőttképzésben. Ők is felvehetnek egy szabad felhasználású, ugyancsak 1,99 százalékos kamatozású, havi maximum 150 ezer forintos, illetve egy képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású kamatmentes hitelt. A képzési hiteleknél is érvényesíthető lesz családtámogatási kedvezmény. Erre a termékre a 30 és 40 év közötti korosztály részéről lesz a legnagyobb igény, amelyben nyilvánvalóan több gyerek születik, mint a huszonévesek körében. Ez a termék a folyamatosan változó munkaerőpiaci igényekre fog reflektálni, a cégeknek nagy segítséget fog nyújtani. Sokkal többen mennek majd átképzésre, aminek komoly nemzetgazdasági hatása lehet. Ráadásul átjárható lesz a két rendszer: aki korábban felvette bármelyik felsőoktatási diákhitelt, az felveheti a képzési hiteleket és fordítva.