A NAV működésének szakmai alapokra helyezését, a közbizalom helyreállítását és a korábbi, gyanúsan elhúzódó vagy eredménytelenül lezárt ügyek átvilágítását nevezte legfontosabb feladatainak Sádt Mónika, aki szeptember 15-én veszi át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetését. A Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy indokolt esetben még idén belső vizsgálatok indulhatnak,
és személyi következménye is lehet annak, ha korábbi NAV-os eljárásoknál szabálytalanságot tárnak fel.
Sádt több mint húsz év versenyszférában szerzett tapasztalattal tér vissza az adóhatósághoz, ahol pályáját kezdte. Elmondása szerint tanácsadói, könyvvizsgálói és vállalati oldalról is megismerte az adózás működését. Elnökként három, egymással összefüggő célt követne: segítséget adna a jogkövető adózóknak, kiszámíthatóvá tenné a NAV működését, a jogsértőkkel szemben pedig következetesen lépne fel. Kiindulópontnak „a szakmai alapokon való döntés, a hitelesség és a kiszámítható működés” megteremtését nevezte.
Visszanéznék a korábbi, elhúzódó NAV-ügyeket
A leendő NAV-elnök szerint az elmúlt 15 évben számos olyan eset került nyilvánosságra, amelyeknél felvetődött a hatóság befolyásolásának vagy az egyenlő bánásmód sérelmének gyanúja. Azt mondta, ezeket állampolgárként ő is érzékelte, elnökként pedig változtatni akar ezen. „A jövőre nézve ilyen nem fordulhat elő” – jelentette ki azokra az esetekre utalva, amikor egy ügy indokolatlanul sokáig húzódik, vagy felmerül a külső befolyásolás lehetősége.
Sádt szerint ha a belső ellenőrzés ellenére ilyen gyanú merül fel, azt azonnal ki kell vizsgálni és le kell vonni a következményeket. A NAV egészét annak az elvnek kell áthatnia, hogy „szigorúan szakmai alapokon döntünk és működünk, nincs befolyásolás”. Szerinte ez a közbizalom visszaépítésének is alapvető feltétele.
Nemcsak a jövőbeni, hanem a korábbi ügyeket is át akarják tekinteni. Az egyik objektív szűrő az lehet, ha egy eljárás indokolatlanul hosszú ideje folyamatban van. Ugyancsak vizsgálatra adhat okot, ha egy adózó vagy terület kockázatosnak minősült, az eljárás mégis eredménytelenül zárult. A közérdeklődésre számot tartó esetek mellett olyan jelentős ügyek is előkerülhetnek, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra.
Akár NAV-osok ellen is indulhat belső vizsgálat
Az új elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „rengeteg nagyon-nagyon jó szakember dolgozik a NAV-nál”, akiknek szakértelmére számít, és úgy vélte, közülük sokan maguk is az elmúlt évek működésének áldozatai lehettek. Ha viszont az adatok alapján kiderül, hogy egy problémás ügy konkrét személyekhez köthető a hatóságon belül, meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Sádt szerint jelentős ügyek esetében már 2026-ban belső vizsgálat indulhat.
Azt mondta, ha egy konkrét ügyben nemcsak az adóalany, hanem a NAV oldalán is van érintett, annak következményekkel kell járnia. Az átvilágításnál az adatokra és a NAV belső elemzéseire kíván támaszkodni, nem előzetes feltételezésekre.
Azt ugyanakkor nem ígérte, hogy azonnal nyilvánosságra hozzák az érintett személyek vagy vállalkozások nevét. Szerinte jogos társadalmi igény a transzparencia, de ezt össze kell egyeztetni azzal, hogy a nyomozások eredményességéhez bizonyos pontig titoktartás és adatvédelem szükséges. „Bízom benne, hogy ezekre idővel megnyugtatóbb válaszokat tudunk adni” – mondta.
Együttműködnének az NVVH-val
Sádt az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonhasznosítási Hivatallal (NVVH) való együttműködést is fontosnak nevezte. Arról azonban egyelőre nem akart találgatni, hogy az NVVH által feltárt céghálók és személyi kapcsolatok között lesznek-e olyanok, amelyekkel a NAV korábban már foglalkozott, mert hivatalba lépése előtt még nem ismeri ezeket az ügyeket.
Unger Anna, az NVVH elnöke kapcsán azt nyilatkozta: „Ő a lista elején van azok között, akikkel mindenképpen egyeztetni fogok”.
Az új elnök azt ígérte, személyesen monitorozza majd, hogy a régi, problémás ügyek feltárása valóban megtörténjen. Ezt a NAV megújításának egyik alapvető mérföldkövének tekinti, mert szerinte a múlt hibáiból kell levonni azokat a tanulságokat, amelyekből jobb működés építhető fel.
Hatékonyabb, modernebb NAV-ot akar
Sádt a szervezet átalakításához nem kért külön személyzeti felhatalmazást. Mint mondta, NAV-elnökként eleve rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy a szükségesnek ítélt módon alakítsa ki a vezetést és a működést. Előbb azonban fel akarja mérni a szervezet állapotát, és csak ezután döntene a változtatásokról.
A költségvetési szerveket érintő tervezett forráselvonástól egyelőre nem tart. Arra hivatkozott, hogy Magyar Péter miniszterelnök a nyomozó hatóságok megerősítéséről beszélt, így szerinte megvan a politikai elkötelezettség ahhoz, hogy „egy hatékony, korszerű NAV működjön”.
A vagyonosabbak nagyobb közteherviselésével egyetért
A 2027-re tervezett vagyonadóról Sádt egyelőre nem kívánt részletes szakmai véleményt mondani, mivel még nem készült el a törvénytervezet. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a NAV jelentős adatmennyiséggel rendelkezik, és a külföldi adóhatóságokkal folytatott adatcsere, valamint az önbevallás is segítheti egy ilyen rendszer működtetését. Fontosnak nevezte a megfelelő szankciók kialakítását és azt, hogy a bevezetés első időszakában folyamatosan ellenőrizzék a rendszer működését.
Az alapelvről ugyanakkor egyértelmű álláspontot fogalmazott meg: „Azt gondolom, a társadalom igen nagy többsége egyetért azzal, hogy a vagyonosabb emberek igenis vegyék ki jobban a részüket a terhek viseléséből”.