Az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésére és egy új bértábla kialakítására fordítaná a kormány az egészségügynek ígért évi 500 milliárd forintos pluszforrás legnagyobb részét – közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint a bérrendezés előkészítése megtörtént, és felgyorsultak az erről szóló egyeztetések a Pénzügyminisztériummal.
Hegedűs a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara siófoki kongresszusán egyeztetett az ágazat képviselőivel. A tárgyalásokon a fizetések mellett a szakdolgozók képzéséről, a sürgősségi ellátásról, a mentőszolgálat helyzetéről, valamint a megelőzés és a rehabilitáció fejlesztéséről is szó volt.
A miniszter szerint a kormány új szakdolgozói bértáblát dolgozna ki,
amelynek kialakításakor nemcsak a pályakezdők megtartását vennék figyelembe, hanem a középgeneráció munkáját és az évtizedes tapasztalattal rendelkező idősebb dolgozók tudását is jobban elismernék. A részletek kidolgozásába a szakmai szervezeteket is bevonnák, Hegedűs ígérete szerint a szakdolgozók képviselői az egyeztetőasztalnál is helyet kapnak.
Az évi 500 milliárd forintos egészségügyi többlet a Tisza egyik fontos választási vállalása volt, annak tényleges megjelenése azonban a költségvetésben korábban kérdéseket vetett fel.
A Portfolio számításai szerint a módosított 2026-os büdzsében az Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzata az eredeti tervhez képest mintegy 167 milliárd forinttal nőtt, míg a 2025-ös tényleges kiadáshoz viszonyítva körülbelül 210 milliárdos emelkedés látható.
Ez alapján az ígért 500 milliárd forint nem egyetlen, különálló költségvetési soron jelenik meg.
A kormány ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy az egészségügy éves szinten megkapja a korábban vállalt többletforrást. Kaló Zoltán, a NEAK főigazgatója a héten „nagyon valószínűnek” nevezte az 500 milliárdos vállalás teljesítését. A finanszírozási rendszer átalakításán is dolgoznak: a tervek között szerepel az eredményalapú kórházi finanszírozás, a gyógyszergyártókkal folytatott keményebb áralku és a NEAK informatikai, illetve elemzői kapacitásainak fejlesztése.
Hegedűs szerint a bérrendezés egy szélesebb egészségügyi átalakítás része lenne, amelynek célja egy betegközpontúbb rendszer létrehozása és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása. A mostani bejelentés legfontosabb újdonsága, hogy a kormány először jelölte meg konkrétabban az 500 milliárdos vállalás egyik fő felhasználási területét: a pénz legnagyobb részét az egészségügyi dolgozók életpályájának és bérezésének rendezésére szánnák.
Azt viszont még nem tudni, pontosan mekkora összeg jutna béremelésre, mikor lépne életbe az új bértábla, és milyen mértékű keresetnövekedést jelentene az egyes szakdolgozói csoportoknak.