Látványos változást hoztak az Európai Unió bértranszparenciára vonatkozó új szabályai azokban az országokban, amelyek már átültették az irányelvet saját jogrendjükbe, írja a Portfolio.
A szabályozás szerint az álláskeresőt legkésőbb az interjú előtt tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a várható bérsávról,
a munkáltató pedig nem kérdezhet rá a jelentkező korábbi keresetére.
Az uniós irányelv ugyanakkor önmagában nem írja elő, hogy a fizetést már az álláshirdetésben fel kell tüntetni. Olaszország ennél szigorúbb szabályozást vezetett be, amelynek hatása rövid idő alatt megmutatkozott: az Indeed adatai szerint 2025 júliusában még az olasz álláshirdetések 26 százaléka tartalmazott bérinformációt, egy évvel később viszont már 61 százalékuk. Ezzel Olaszország az Egyesült Királyságot is megelőzte, ahol 60 százalékos az arány.
Más nagy európai gazdaságokban egyelőre jóval kevésbé elterjedt a bérek feltüntetése: Hollandiában az álláshirdetések 49,5, Franciaországban 43, Spanyolországban 18, Németországban pedig mindössze 14 százaléka tartalmaz ilyen információt. Az Indeed szakértője szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a vállalatok kivárnak a nemzeti szabályozás elfogadásáig.
Az uniós tagállamoknak június 7-ig kellett volna átültetniük a bértranszparencia-irányelvet,
ezt azonban a legtöbben nem teljesítették határidőre. Olaszország, Szlovákia, Litvánia és Málta készült el időben, azóta Görögország is elfogadta a szükséges szabályokat. Magyarországra vonatkozó összehasonlítható Indeed-adat nem áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság az átláthatóbb bérezéstől a fizetési diszkrimináció és a nemek közötti kereseti különbség mérséklődését is várja. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az uniós női munkavállalók átlagos bruttó órabére 11,1 százalékkal maradt el a férfiakétól, bár ez az adat különböző munkaköröket, ágazatokat és felelősségi szinteket is magában foglal.