Az első csapadékadatok nem igazolják azt a feltételezést, amelyre hivatkozva a kormány az ország nagy részén leállította a jégkármérséklő rendszert (a döntést Hadházy Ákos is élesen kritizálta tudománytalan mivoltáért). A JÉGER nélkül maradt Alföldön alig esett, miközben a négy megyében, ahol tovább működhettek a generátorok, lényegesen több csapadék hullott – Zalában közel 40 milliméter.
A kormány július 31-től korlátozta a JÉGER működését a gazdák egy részének tiltakozása után. A talajgenerátorokat az ország nagy részén leállították. Piros riasztás esetén csak Baranya, Somogy, Vas és Zala megyében működhettek tovább. A rendszer ellenzői azt állították, hogy az ezüst-jodidos technológia hozzájárulhat a csapadékhiányhoz.
A következő közel egy hónap adatai azonban éppen az ellenkező irányba mutattak. A Magro által ismertetett HungaroMet-adatok szerint az Alföld nagy részén mindössze 4–5 milliméter eső esett. A Dunántúlon jellemzően 15–20 milliméter hullott, Zalában pedig közel 40 milliméter. Vagyis a legtöbb esőt éppen ott mérték, ahol a JÉGER tovább működött.
Egyetlen hónapból természetesen nem lehet tudományos következtetést levonni arról, hogy a JÉGER befolyásolja-e a csapadék mennyiségét. Az adatok viszont nem támasztják alá a leállítás mögött álló érvelést, miszerint a rendszer működése csökkentené az esőt. A Magro szerint a tapasztalat inkább arra mutat rá, hogy a csapadékhiány okait a nagyobb légköri folyamatokban, a frontok mozgásában és más meteorológiai tényezőkben kell keresni.