Komoly szakmai bírálatok érték a Tisza-kormány oktatáspolitikájának első száz napját a budapesti III. PedagógusFesztiválon, olvasható az Index riportjában. Bár a résztvevők többsége pozitív változásként értékelte az önálló oktatási minisztérium létrejöttét és a szakmai párbeszéd újraindulását,
pedagógus-szakszervezeti vezetők és oktatáskutatók szerint számos sürgető problémában továbbra sem történt érdemi előrelépés.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője elsősorban a pedagógusok túlterheltségét, a túlmunka kifizetésének hiányát, a bértábla rendezetlenségét és az egyéb munkakörökben dolgozók elmaradt bérrendezését kifogásolta. Szerinte az oktatási tárca egyes módszertani ajánlásai ráadásul olyan lehetőségeket – például a 35 perces tanórákat – mutatnak be újdonságként, amelyekre a jelenlegi szabályozás eddig is módot adott. A PDSZ ügyvivője a státusztörvény és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének felülvizsgálatát is sürgette.
Nagy Erzsébet szerint „nagyon sok mindennek neki kellett volna már állni”. Hozzátette: „Ezek mellett úgy tűnik, hogy
sokszor a jelenleg hatályos jogszabályi kereteket sem ismerik azok, akik módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg a minisztérium részéről”.
A minisztérium felállásának lassúságát más szakértők is bírálták az Index riportja szerint. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesületének társelnöke pozitívumnak nevezte, hogy számos szakember került a tárcához, ugyanakkor problémának tartja, hogy a szervezet még nem állt fel teljesen, ami a döntéshozatalt is akadályozza. Nahalka István és Radó Péter oktatáskutató szintén ezt emelte ki.
Radó Péter oktatáskutató azt közölte: „Én értem, hogy a nulláról kell felépíteni minisztériumokat, de hogy sok helyen a folyosókon lézengenek az államtitkárok, még irodájuk sincsen, és egyes hírek szerint munkatársakat is csak januárban vehetnek fel,
számomra azt sugallja, hogy a Tisza-párt nem készült fel igazán a kormányváltásra.”
Radó azt is súlyos hibának tartja, hogy a tankerületi megbízásokat újabb öt évre adják ki, mert szerinte ez arra utal, hogy az új vezetés fenntartaná a jelenlegi tankerületi rendszert ahelyett, hogy más működési modellek felé mozdulna.
A kritikákra Szűcs Dóra országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság elnöke úgy reagált, valóban lassan épül fel az új szervezet, ugyanakkor egy korábban nem létező önálló minisztériumot és parlamenti oktatási bizottságot kell létrehozni. Hozzátette:
„Az elmúlt 16 év után nagyon nagy hagyaték van mögöttünk, és egy kicsit több türelmet, megértést vártam volna”.
A rendezvényen szóba került a szakképzésben zajló érdekegyeztetés is. A PDSZ az augusztusi Szakképzési Innovációs Tanács ülése után úgy döntött, hogy a testület munkájában a továbbiakban csak megfigyelőként vesz részt, mert álláspontja szerint nem biztosítottak a valódi érdekegyeztetés feltételei.
Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár azt mondta,
a szakszervezet kritikája „magánemberként is szíven szúrta”.
Kifejtette: „Olyan, mintha elmennénk egymáshoz vendégségbe ismerkedni, és utána azt kritizálnánk, hogy milyen volt az ebéd, amit kaptunk. Szerintem nagyon fontos a megelőlegezett bizalom és a hangnem. Most történelmi időket élünk, fontos, hogy legyen jó iskolarendszer, jó szakképzésünk, és ezekért közösen kell tenni.”