Nem szerepel sem a nyugdíjprémiumra, sem az évközi nyugdíjkorrekcióra elkülönített tétel az idei módosított költségvetésben – erről Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő beszélt a HírTV műsorában. A politikus szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az év eleji 3,6 százalékos nyugdíjemelés várhatóan meghaladja az idei inflációt. A képviselő ugyanakkor azt mondta, a nagyobb kérdés az, mi történik jövőre a nyugdíjakkal, illetve a 13. és 14. havi juttatással.
A műsor a Magyar Nemzet információjára hivatkozva arról számolt be, hogy Kármán András pénzügyminiszter módosított költségvetési javaslatában már nem szerepel nyugdíjprémiumra szánt összeg. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint idén sem nyugdíjprémiumra, sem nyugdíjkorrekcióra nem számíthatnak-e az idősek, Szalai Piroska úgy válaszolt: „A jelen állás szerint nem látunk a költségvetésben erre semmilyen tételt”.
A képviselő felidézte, hogy a két juttatás feltétele eltér egymástól.
A nyugdíjprémium a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódik,
míg nyugdíjkorrekcióra akkor van szükség, ha a tényleges infláció meghaladja azt a mértéket, amellyel az év eleji nyugdíjemelésnél számoltak. Szalai szerint januárban 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, miközben az első féléves infláció 1,8 százalék volt. Úgy vélte, az éves infláció ennél magasabb lehet, de „a 3,6 százalékot nem fogja elérni”.
Szalai ebből arra következtetett, hogy az év eleji emelés reálértéken is növelheti a nyugdíjakat, és szerinte ez magyarázhatja, hogy a módosított költségvetésben nincs külön korrekciós tétel. A politikus ezt azonban feltételezésként fogalmazta meg, nem a kormány hivatalos indoklásaként.
A képviselő szerint a fontosabb kérdés már a következő év:
mekkora januári emelést kaphatnak a nyugdíjasok, illetve mi lesz a 13. és 14. havi nyugdíjjal.
Felidézte, hogy 2026-ban a 14. havi nyugdíj első lépéseként egyhavi ellátás negyedét fizették ki, a korábbi tervek szerint pedig 2027-ben ennek már az egyhavi nyugdíj felére kellett volna emelkednie. Szalai azt mondta: „Ami igazán nagy kérdés, az az, hogy a nyugdíjasok januárban milyen emeléshez juthatnak, illetve megmarad-e a 13–14. havi nyugdíj.”
Szalai kitért arra az elképzelésre is, amely 120 ezer forintra emelné az ennél alacsonyabb öregségi nyugdíjakat. Érvelése szerint ez viszonylag szűk kört érintene a mintegy 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő emberhez képest. A leirat ezen részén több szám automatikus átírása hibás vagy ellentmondásos, ezért az érintettek pontos létszáma a felvétel szövegéből nem állapítható meg megbízhatóan. Szalai ugyanakkor azt állította, hogy a 120 ezer forint alatti öregségi nyugdíjban részesülők között sokan külföldről is kapnak ellátást, így magyarországi nyugdíjuk csak az összes nyugdíjjövedelmük egy részét jelenti.
A politikus végül azt állította, hogy ha az alacsony nyugdíjak célzott emelése a 13. és 14. havi nyugdíj helyébe lépne, az a nyugdíjasok nagy többségének kedvezőtlen lenne. „Ha ezt akarja ahelyett juttatni a nyugdíjasoknak, hogy 13–14. havi nyugdíjat kapjanak [...], akkor azért több millióan, akár több mint kétmillióan rosszul fognak járni” – fogalmazott Szalai Piroska.