Komoly veszteségekkel szembesülnek a Bosnyák téri új városnegyedben működő vállalkozások, miután a Tisza-kormány augusztus elején elállt az ottani irodakomplexum megvásárlásától, áll a Telex riportjában.

A Zenit Corso kereskedői eredetileg több ezer állami alkalmazott érkezésére építették üzleti terveiket, az irodák azonban üresen maradtak,

így a boltok a vártnál jóval kisebb vásárlóforgalomból kénytelenek működni.

A kormány még 2023-ban kötött előszerződést a Bayer-csoport által felépített komplexum megvásárlására. A tervek szerint többek között a Magyar Államkincstár, a Magyar Posta és a Pest Vármegyei Kormányhivatal költözött volna a Bosnyák tér mögötti irodákba. Egy névtelenséget kérő kincstári dolgozó szerint a költözést hónapokon keresztül tényként kezelték: először júniusi, később augusztus 5-i időponttal számoltak. Magyar Péter azonban augusztus 3-án bejelentette, hogy a kormány eláll az üzlettől, és visszakéri a Bayer-csoportnak már kifizetett mintegy 300 milliárd forintot.

A fordulat különösen nehéz helyzetbe hozta azokat a vállalkozásokat, amelyek az új városközpont kereskedelmi részében már hónapokkal korábban megnyitottak. A komplexumot eleve úgy tervezték, hogy az irodák mellett jelentős kereskedelmi kínálat működjön: a Zenit Corsóban élelmiszerüzlet, drogériák, ruházati és egyéb boltok, valamint vendéglátóhelyek nyíltak. Ezek üzleti modelljében meghatározó szerepet kapott volna az irodaházakba naponta bejáró több ezer dolgozó.

Az egyik névtelenséget kérő kisebb kereskedő a Telexnek azt mondta,

8–9 ezer leendő irodistával számoltak, ezért kifejezetten ígéretesnek látták a helyszínt.

Tavaly májusban öt évre szóló bérleti szerződést kötöttek, majd több hónapos előkészítés után októberben megnyitottak. A várt vásárlótömeg azonban nem érkezett meg, a vállalkozó szerint a boltok forgalma rendkívül alacsony.

A megszólaló saját üzletének számai jól mutatják a problémát: körülbelül havi 1,5 millió forintos bérleti díj mellett mindössze kétmillió forintos havi forgalmat érnek el, ami jelentős veszteséget okoz. Maga a vállalkozó továbbra is jónak tartja a városközpont koncepcióját és a környezetet, sőt a bérleti díjat is reálisnak nevezte volna, ha valóban megérkezik az a több ezres irodai közönség, amelyre a beruházás üzleti környezete épült.

A vállalkozások számára a helyzetből való kilépés sem egyszerű. A kereskedő elmondása szerint az irodaházak benépesülésére csak szóbeli ígéretet kaptak, ezért annak elmaradása nem ad automatikus lehetőséget a bérleti szerződés felmondására. Az ötéves szerződés idő előtti megszüntetéséért állítása szerint egy teljes évnyi bérleti díjat kellene egy összegben kifizetnie. Ez újabb jelentős veszteséget jelentene, ezért a vállalkozás gyakorlatilag két rossz lehetőség – a veszteséges működés és a drága kivonulás – közé szorult.

„Azt gondolom, hogy magunkra lettünk hagyva, mert mindenki csak az irodaházakkal foglalkozik!”

– fogalmazott a kereskedő.

A történet másik érintettje maga a Bayer-csoport. Az irodaházak jelenleg üresen állnak, miközben a Bayer Construct és az irodanegyedet fejlesztő projektcég is csődeljárást kezdeményezett. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Zugló önkormányzata szeptember 3-án pert indított a projektcéggel szemben, mert álláspontja szerint az több ponton megszegte a kerülettel kötött szerződését. Egy ilyen jogvita az irodák esetleges értékesítését is megnehezítheti, ha az állam véglegesen kiszáll a korábbi megállapodásból.

Miközben tehát a vállalkozások számára komoly üzleti problémát okozott az irodisták elmaradása, a környék lakói bizonyos szempontból nyertesei lehetnek a helyzetnek. A Bayer közlése szerint mintegy 11 milliárd forintot költött a környék közlekedési és egyéb infrastruktúrájára, többek között a Csömöri út átépítésére, buszfolyosóra, új hídra, a Rákospatak utca felújítására és új buszvégállomásra.

Ezeket a fejlesztéseket most úgy használhatják a zuglóiak, hogy közben nem jelent meg a korábban várt több ezres napi irodai forgalom.

A kereskedők számára azonban éppen ennek a tömegnek a hiánya vált a beruházás visszamondásának egyik legsúlyosabb következményévé.