A HírTV Vezércikk című műsorában Gajdics Ottó, Kötter Tamás és Szentesi Zöldi László elsősorban a kormány oktatáspolitikai elképzeléseit, a tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, valamint a migrációval kapcsolatos kormányzati álláspontot vitatta meg. A beszélgetés első és leghosszabb részében Lannert Judit oktatáspolitikai elképzeléseit bírálták,
különösen az iskolák és tantárgyak számának csökkentésére, valamint az iskolaigazgatók leváltására vonatkozó kijelentéseit.
A résztvevők szerint az oktatás átalakításának felvázolt iránya túlságosan központosított rendszerhez és a kisebb iskolák bezárásához vezethet. Többen azzal érveltek, hogy a vidéki kisiskolák nem pusztán oktatási intézmények, hanem a helyi közösségek fennmaradásában is fontos szerepet töltenek be. A beszélgetésben élesen bírálták azt a gondolatot is, hogy a jelenlegi pedagógustársadalom nem eléggé innovatív vagy önálló gondolkodású, illetve hogy az iskolaigazgatói kart széles körben le kellene váltani. Szentesi Zöldi László szerint az igazgatóknak meghatározó szerepük van egy tantestület működésében, ezért egy oktatási reformot nem lehet az intézményvezetők általános lecserélésére alapozni.
Az oktatási blokk másik központi kérdése a lexikális tudás, valamint a kreativitás és a kompetenciaalapú oktatás viszonya volt. A vendégek azt az álláspontot képviselték, hogy önálló és kritikus gondolkodás nem alakítható ki megfelelő tárgyi tudás nélkül. Különösen fontosnak nevezték a magyar irodalom és történelem oktatását, amely szerintük nemcsak ismereteket ad, hanem a nemzeti és kulturális identitás kialakulásában is meghatározó. Szóba került a magyarérettségi átalakítása, a PISA-eredmények, a funkcionális analfabetizmus, az iskolai erőszak és a pedagógusok egy részét érő szülői fenyegetések problémája is.
A műsor második nagy témája a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal és a vagyonelkobzás tervezett szabályozása volt. A vendégek elsősorban attól tartottak, hogy
a korrupcióból vagy bűncselekményből származó vagyon visszaszerzésének célja politikai leszámolással keveredhet.
A beszélgetésben ugyanakkor elhangzott az a jogi pontosítás is, hogy az elképzelés hátterében uniós jogi elvek állnak, és a vagyon elvonása nem működhet egyszerűen úgy, hogy a hatalom rámutat valakire, majd bizonyítás nélkül elveszi a tulajdonát. A résztvevők ezért az ártatlanság vélelmének, a bizonyítási kötelezettségnek és a magántulajdon védelmének jelentőségét hangsúlyozták.
A vita egyik visszatérő kérdése az volt, hogy a vagyonvisszaszerzési rendszer valóban jelentős büntetőeljárásokhoz és vagyonelkobzásokhoz vezet-e, vagy elsősorban politikai kommunikációs eszköz marad. Szentesi Zöldi László utóbbit tartotta valószínűbbnek: szerinte nem várható a korábban beharangozott nagyszabású letartóztatási hullám, és a politikai ígéretek jelentős része kommunikáció maradhat. A műsorban arra is figyelmeztettek, hogy egy túl tágan megfogalmazott rendszer később más politikai szereplők ellen is felhasználható, ezért a jogállami garanciák megtartását tartották kulcsfontosságúnak.
A műsor utolsó témája a migráció és az Európai Unióval fennálló konfliktus volt. Ennek apropóját az adta, hogy Magyar Péter tájékoztatást kért António Costa európai tanácsi elnöktől a Magyarországra korábban kiszabott, napi egymillió eurós bírság felfüggesztéséről. A beszélgetők ezt politikai fordulatként értékelték, és azt állították, hogy
a kormány a migráció ügyében részben ahhoz az állásponthoz közelít, amelyet korábban Orbán Viktor képviselt.
A vendégek szerint a bevándorlás különösen érzékeny politikai kérdés, mert a magyar társadalomban továbbra is erős az illegális migráció elutasítása. A vita végén azt állították, hogy a kormány mozgásterét jelentősen meghatározzák az Európai Unióval kötött megállapodások és az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalások.