Az AI (mesterséges intelligencia, MI) egyre nagyobb szerepet kaphat az egészségmegőrzésben és a személyre szabott orvoslásban, mivel az okosórákból, egészségügyi leletekből, táplálkozási és mozgási adatokból olyan összefüggéseket is képes felismerni, amelyeket egy-egy orvosi találkozó során nehéz lenne feltárni – erről beszélt Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja és tanszékvezetője.

Szerinte az MI már most alkalmas lehet leletek közérthető értelmezésére és nagy adatmennyiségek feldolgozására,

a jövőben pedig akár egyfajta „digitális iker” segítségével azt is modellezheti, milyen hatással lehet egy emberre egy étrend- vagy életmódváltás.

Szűts szerint a technológia legnagyobb előnye a folyamatos adatgyűjtés: míg egy orvos csak időszakosan találkozik a pácienssel, egy digitális rendszer hosszabb távon követheti például a mozgást, a pulzust, a kalóriabevitelt vagy az étkezési szokásokat. Minél több adat áll rendelkezésre, annál pontosabb előrejelzések és személyre szabott ajánlások készülhetnek. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MI-nek döntéstámogató szerepet kell betöltenie: az adatokat és a lehetséges következményeket megmutathatja, de arról továbbra is az embernek kell döntenie, milyen életmódot választ.

A fejlődés egyik legnagyobb kockázatának az egészségügyi adatok kezelését nevezte. Szűts Zoltán arra figyelmeztetett, hogy

különösen az érzékeny leletekkel kell óvatosan bánni,

mert a nagy technológiai rendszerekbe feltöltött információk hosszú távú felhasználása nehezen belátható. Felvetette azt is, hogy a biztosítók vagy a munkáltatók számára komoly értéket jelenthetnének az emberek egészségi állapotáról és életmódjáról összegyűjtött adatok. Mindeközben az MI az egészségügyi egyenlőtlenségeket egyszerre mérsékelheti és növelheti: az automatizált diagnosztika olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé válhat, a legfejlettebb, valóban személyre szabott szolgáltatások azonban szerinte továbbra is drágák maradhatnak.

A szakember szerint 10–20 év múlva az orvos-beteg kapcsolatban már természetes lehet, hogy az orvos egy MI-rendszer segítségével látja a páciens korábbi és folyamatosan gyűjtött egészségügyi adatait, miközben az emberi kapcsolat szerepe megmarad.

Szűts arra számít, hogy személyes MI-ügynökök is elterjedhetnek,

amelyek az életmódhoz igazodva figyelmeztethetnek, étrendet vagy mozgást javasolhatnak és mindennapi döntéseket készíthetnek elő. Ehhez azonban szerinte sürgősen fejleszteni kell a digitális tudatosságot: az oktatásnak már nem pusztán a képernyőidőről, hanem az MI-eszközök tudatos és kritikus használatáról kellene szólnia.

+ −