Minden korábbinál gyengébb eredményeket hozott Magyarország számára a 2025-ös PISA-felmérés: a 15 éves magyar diákok teljesítménye szövegértésből, matematikából és természettudományokból is romlott.
Matematikából és szövegértésből a mérések kezdete óta nem született ilyen alacsony magyar eredmény.
A felmérésben mintegy 6400 magyar diák vett részt.
A legnagyobb visszaesés szövegértésből következett be: az átlagpontszám 21 ponttal, 473-ról 452-re zuhant. Az Oktatási Hivatal szerint ennek nagyságrendjét mutatja, hogy egy tanévnyi fejlődés körülbelül 20 PISA-pontnak felel meg.
Matematikából 14 pontos visszaeséssel 459 pontot értek el a magyar tanulók, ami szintén történelmi mélypont.
Természettudományokból kisebb volt a romlás, az eredmény 486-ról 480 pontra csökkent.
A mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók hány százaléka nyilatkozott arról, hogy zaj és rendbontás miatt nem tudott figyelni az órán. Erről a magyar tanulók esetében 29 százalék számolt be, míg az OECD átlaga 31 százalék volt.
Az OECD-országokban általánosságban is romló tendencia figyelhető meg.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az eredményeket értékelve „globális oktatási válságról” beszélt,
ugyanakkor jelezte, hogy a magyar adatok rendre kissé az OECD-átlag alatt követik a nemzetközi romló tendenciát. Különösen aggasztónak nevezte a legjobban teljesítő magyar diákok arányának csökkenését, és ennek alapján a tehetséggondozási rendszer átalakítását helyezte kilátásba. A miniszter szerint az elmúlt tíz év tehetséggondozási gyakorlata nem bizonyult igazán sikeresnek.
A tárcavezető a romló szövegértési eredmények egyik fontos okát a digitális eszközök egyre intenzívebb használatában látja. A PISA-adatok szerint a magyar diákok 29 százaléka használja a mesterséges intelligenciát például írásbeli feladatok vagy szövegek első változatának elkészíttetésére. A kormány ezért külön AI-stratégiát készít, amelyet hamarosan szakmai egyeztetésre bocsátanak. Lannert szerint az iskoláknak nem tiltaniuk vagy figyelmen kívül hagyniuk kell az MI-t, hanem meg kell tanítaniuk annak tudatos használatát.
A kormány átfogó oktatási stratégiát is készít, amelyre később jogszabályi változtatásokat és a Nemzeti Alaptanterv átalakítását építenék. Lannert szerint az új NAT egy-másfél éven belül készülhet el, és „gyökeres szemléletbeli fordulatot” jelentene: a lexikális tananyag további növelése helyett a szövegértésre, a matematikai alapkompetenciákra és az önálló gondolkodásra helyeznék a hangsúlyt.
A miniszter szerint abból a szemléletből is ki kell lépni, hogy minél több tananyagot kap egy gyermek, annál többet fog tudni.
Külön programokat terveznek az olvasás és a szövegértés fejlesztésére, már az óvodák és művészek bevonásával. Lannert egy intenzív, a mesélésre, az olvasásra és az iskolai szövegértés-fejlesztésre épülő programról beszélt.
A minisztérium a szülőket is aktívabban bevonná az oktatásba és a gyermekek digitáliseszköz-használatának szabályozásába. A PISA-adatok alapján ugyanis a szülők egyre kevésbé beszélgetnek otthon az iskoláról, amit Lannert komoly problémának nevezett.
A miniszter a társadalmi különbségek mérséklését a magyar oktatás egyik legfontosabb hosszú távú feladatának nevezte,
ugyanakkor egyelőre nem jelentett be konkrét változtatást az iskolarendszer szerkezetében vagy a szabad iskolaválasztás szabályaiban. A kormány álláspontja szerint ezeket a kérdéseket szélesebb szakmai és társadalmi egyeztetés után kell eldönteni.
Arra, hogy változtatnának-e az iskolarendszer szerkezetén vagy a szabad iskolaválasztáson, Lannert Judit azt mondta: „Mindenki nagyon türelmetlen, hogy most mondjam meg” – fogalmazott, majd hozzátette: „azért nem tudom megmondani, mert tényleg nem én akarom megmondani. Azt szeretném, hogy ezt együtt találjuk ki”.