Györfi Mihály szolnoki polgármester azt írta: nem vehetett részt az ottani felsőoktatási tanévnyitón. „A Tisza-kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatási intézmények tanévnyitó ünnepségein a helyi országgyűlési képviselők és polgármesterek ne vehessenek részt. A döntés mögé pedig azt a gondolatot próbálják állítani, hogy az oktatás nem politikai kérdés”, írta Györfi.
A szolnoki polgármester hozzáfűzte: „Mert a legsötétebb időszakokat idézi, amikor politikai alapon korlátozzák, hogy egy megválasztott városi vezető mikor és hol képviselheti a saját közösségét”.
Debrecen fideszes polgármestere, Papp László is hasonlókról írt. Az ország második legnagyobb városának vezetője posztjában üdvözölte a Debreceni Egyetem tanévkezdő diákjait;
majd rátért arra, hogy ő is nemkívánatos lett az egyetemi tanévnyitón.
Mint fogalmazott:
„Lannert Judit oktatási miniszter arra kérte a Debreceni Egyetem vezetését, hogy jelezzék számomra, ne vegyek részt a tanévnyitó ünnepségen. Ezt rektor úr megtette. Ahogy fogalmaztak: vagy ő, vagy én! Én erre azt mondom: inkább a Debreceni Egyetem! Miniszter asszony nem tiszteli sem az egyetemet, sem a várost, sem az évszázados hagyományainkat. Úgy vélem, hogy ez nem európai és nem is demokratikus gondolkodásra vall.”
Kormányfői előjog?
Eközben Magyar Péter miniszterelnök részt vehetett és beszédet is mondott az ELTE tanévnyitóján.
Igaz, a kormányfőnek végig kellett hallgatnia, ahogy az ELTE rektora az egyetemi bérek súlyos elmaradására hívta fel a figyelmet; a kormányfő a beszédében viszont nem ígért ez ügyben konkrétumokat az ELTE-nek.
Darázs Lénárd, az ELTE rektora a beszédében hangsúlyozta:
„Az ELTE bérhelyzete és az intézmény finanszírozása egészen katasztrofális.
A modellváltó egyetemek hatalmas érdemi bérfejlesztését megtagadták az ELTE-től, így azokban az intézményekben – akár már a gimnáziumokban is – legalább dupla akkora bérek vannak, mint nálunk, hazánk vezető tudományegyetemén”. A rektor hozzátette: „Fájdalmasan látjuk a pedagógusképzésünk és a bölcsészképzésünk megtámadását, ellehetetlenítési folyamatait, a pályázati források számunkra beszűkülését és politikai hűség szerinti terelését. Mindezek alapján azt gondolom, hogy az ELTE jelenleg lehetőségeinek maximális keretei között mozog, de intellektuális kapacitásának legalább 30%-át nem tudja kihasználni.”
Magyar Péter az ELTE-tanévnyitón ezt követően arról beszélt:
„Az új kormány nevében minden jövőbeni együttműködés alapjául valódi partneri hozzáállást kínálunk az egyetemeknek. Közös érdekünk, hogy a hazai felsőoktatás finanszírozási helyzete javuljon és helyreálljon, valamint hogy a magyarországi egyetemek nemzetközi összehasonlításban is kimagasló teljesítményt tudjanak nyújtani. Ehhez mindenekelőtt stratégiai tervezésre, valós adatokkal való őszinte szembenézésre és megfelelően előkészített döntésekre van szükség.”
A miniszterelnökhöz hasonlóan a helyettese, Orbán Anita külügyminiszter is beszédet mondhatott;
ő a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetemen szólalt fel az ünnepségen. Mint kifejtette: „Az Andrássy Egyetem 25 éve kapocs Magyarország és a német nyelvű országok között. A mai Európában különösen nagy értéket képviselnek azok az intézmények, amelyek képesek országokat, gondolkodásmódokat és eltérő nézőpontokat összekapcsolni. Az Andrássy Egyetem ilyen hely, hiszen különböző hátterű fiatalokat hoz össze, akik együtt gondolkodnak Európa jövőjéről, és ezzel a partnerországok közötti együttműködést is erősítik.”
A kormányfő és helyettese mindenesetre felszólalhattak az egyetemi tanévnyitón – nem úgy, mint a vidéki nagyvárosok polgármesterei.