Vasárnap tartják a tartományi választást a kelet-németországi Szász-Anhaltban, ahol a közvetlenül a voksolás előtti felmérés szerint az AfD messze a legerősebb párt. A választás azért is kiemelt jelentőségű, mert a Német Szövetségi Köztársaság történetének több mint 240 tartományi választása után először kerülhet kormányzati pozícióba olyan párt, amelynek helyi szervezetét a tartományi alkotmányvédelmi hivatal bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősíti.
Az AfD vitatja a minősítést és jogi úton támadta meg.
A választáson közel 1,7 millió választópolgár vehet részt. Szász-Anhalt 41 választókerületre oszlik: az első szavazattal közvetlen képviselőjelöltre voksolnak, míg a második szavazatok alapján főszabály szerint további 42 mandátumot osztanak ki. A tartományi parlament alaplétszáma így 83 fő, de a többlet- és kiegyenlítő mandátumok miatt ennél nagyobb is lehet. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. Szavazhat minden legalább 18 éves német állampolgár, akinek legalább három hónapja Szász-Anhaltban van a fő lakóhelye.
Mint a Tagesschau összefoglalójában áll: összesen 15 párt indul tartományi listával. A leköszönő parlamentben hat párt képviselteti magát: a CDU 40, az AfD 23, a Linke 12, az SPD 9, az FDP 7, a Zöldek pedig 6 mandátummal rendelkeznek.
Szász-Anhaltot több mint húsz éve a CDU vezeti, jelenleg a CDU–SPD–FDP-koalíció kormányoz.
A választás előtti utolsó, augusztus 26-i Infratest dimap-felmérés alapján azonban alapvetően átrendeződhetnek az erőviszonyok:
AfD 42%
CDU 22%
Die Linke 11%
SPD 8%
Zöldek 6%
BSW 4%
FDP 3%
Ez az AfD számára a 2021-es eredményének nagyjából megduplázását és egyben a párt történetének legjobb tartományi választási eredményét jelenthetné.
A CDU ezzel szemben jelentősen visszaesne a 2021-ben elért 37,1 százalékhoz képest. Az SPD akkori 8,4 százalékos történelmi mélypontját is alulmúlhatná, míg a BSW és az FDP a felmérés szerint nem érné el az ötszázalékos küszöböt.
A CDU miniszterelnök-jelöltje a 47 éves Sven Schulze, aki csak idén januárban vette át a tartomány vezetését párttársától, Reiner Haselofftól. Az AfD a 35 éves Ulrich Siegmundot indítja. A Linke listavezetője Eva von Angern, az SPD-é Armin Willingmann, a Zöldeké Susan Sziborra-Seidlitz, az FDP-é Lydia Hüskens, a BSW pedig Thomas Schulze és Claudia Wittig párosával indul.
A választás legnagyobb kérdése nemcsak az, hogy az AfD végez-e az első helyen, hanem az is, hogy képes lesz-e kormányt alakítani. Ulrich Siegmund azt közölte, hogy egyedül szeretne kormányozni, és csak akkor jelöltetné magát miniszterelnöknek, ha pártja abszolút többséget szerez.
Más párt jelenleg nem akar koalícióra lépni az AfD-vel.
Sahra Wagenknecht ugyanakkor jelezte, hogy a BSW akár tartózkodással is hozzásegíthetne egy AfD-s miniszterelnök megválasztásához. Siegmund közölte, hogy ilyen forgatókönyvet nem szeretne.
Az AfD nélküli kormányalakítás sem ígérkezik egyszerűnek. A jelenlegi CDU–SPD–FDP-koalíció a felmérések alapján elveszíti többségét, a CDU és az SPD pedig együtt is mindössze 30 százalékon áll. Felmerülhet ezért egy CDU vezette kisebbségi kormány, amely bizonyos ügyekben a Linke támogatására szorulna. A CDU-nak ugyanakkor párthatározata tiltja mind az AfD-vel, mind a Linkével való koalíciót vagy hasonló együttműködést.
A kampány egyik központi témája maga az AfD esetleges hatalomra kerülése volt.
Tartalmi kérdésekben a migráció, Szász-Anhalt fogyó népessége és az oktatás került előtérbe. Különösen vitatott az AfD terve, amely lazítana a tankötelezettségen, és lehetővé tenné, hogy a szülők otthon oktassák gyermekeiket.
Az AfD a választás tisztaságával kapcsolatban is kételyeket fogalmazott meg. Siegmund arra kérte támogatóit, hogy figyeljék a szavazatszámlálást, valamint a levélszavazást például az idősotthonokban. A politikus ugyanakkor maga is elismerte, hogy az általa említett visszaélésekre nincs bizonyítéka. A választás és a szavazatszámlálás egyébként a szabályok szerint nyilvánosan megfigyelhető.
A tartomány mintegy 2600 választókörében 8 és 18 óra között lehet voksolni, a lebonyolításban pedig körülbelül 22 ezer választási segítő vesz részt.
Az új parlamentnek legkésőbb október 6-án, vagyis a választást követő harmincadik napon kell először összeülnie. A miniszterelnököt titkos szavazással választják: első körben az összes képviselő abszolút többsége szükséges. Ha ez nem sikerül, további fordulók következnek, és végső esetben már a leadott szavazatok többsége is elegendő lehet.