A Tisza Párt Baka Andrást jelölte államfőnek, akiről Schiffer András azt mondta egy héttel korábban, hogy az életpályája alapján alkalmas lenne arra, hogy az ország első polgára legyen. Tartalmi problémái azonban vannak Baka András jó néhány kijelentésével, ezt most részletesen is kifejti. Ezzel együtt az elmúlt hetek jelölt-jelöltjei közül a legalkalmasabbnak tartja a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét az államfői tisztségre.
Teljes átirat (szerkesztetlen):
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm veleteket. Gavra Gábor vagyok, ez pedig a Közelkép című műsor az ő YouTube csatornáján. Mielőtt belekezdünk, arra kérem önöket, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel azért YouTube csatornájára, lájkolják vagy osszák meg ezt a videót ismerőseikkel, hogyha tetszett. Ha nem tetszett, akkor pedig irány a kommentmező, és olvassanak be Siifer Andrásnak, nekem Magyar Kár az öt egész stávjának. És szeretettel köszöntöm a stúdióban Siifer András. Szervusz András! Szevus! A legutóbbi közelképet nagyjából ott hagytuk abba, hogy azt mondtad, hogy az életútja alapján igyekezlek pontosan idézni téged Baka András alkalmassá, hogy Magyarország első polgára legyen. Azóta a Tisza frakció egy széleskörű társadalmi egyeztetés követően Baka Andrást jelölte az államfői tisztségre, és te pedig megosztottál egy posztot, kiraktál egy posztot a hétvégén a Facebook oldaladra, amelyben Baka Andrást idézett 2011-ből. Az idézet pedig a következő. az, hogy Magyarország egyik közjogi méltóságát, a harmadik hatalmi ág vezetőjét az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé az utolsó pillanatban berakott módosítójavaslattal lehessen elmozdítani a hivatalából. Egyszerűen elképesztő. De miért is van ez az alaptörvényben, amikor ez a kérdés soha nem kaphat alkotmányos szabályozást azért, hogy ne lehessen az ügyben alkotmánybírósághoz fordulni. Hiszem, mint mondtam, a testületnek 2004 óta van egy joggyakorlata, ami egyértelmé teszi, hogy a közjogi funkciók ciklusokon túlmutató mandátuma a jogállamiság alapvető biztosítéka. Ugye ez a baka András, idézett baka András ügyéről szól, akit a fideszes többség mozdított el 15 évvel ezelőtt idő előtt a legfelsőbb bíróság elnöki tisztségéből. viszont kiválóan alkalmazható Solyog Tamás esetére, akit pedig a Tiszás többség mozdított el hasonló módszerekkel az államfői tisztségből. És hát nem tudom most a sors iróniája vagy micsoda, de hogy a gyerek szerint kedden éppen Baka András választhatják meg az elhozított Sillog Tamás helyére. Hát tegyünk rendet itt az események láncolatel András, kérlek. Na akkor én kicsit messzebbről közelítenék, vagy a múlt hétről, mert azt én továbbra is tartom. Bár Gaudi kollégámmal már volt erről egy szóváltásom, de Tamásnak is éltem. >> Nem osztja a te vélemény? Nem, de én nem én remélem, hogy a Tamást is meggyőztem arról, hogy én nem tartalmi minősítést mondtam Baka András pályafutásáról, főleg nem arról, hogy ő két nagy funkcióját a köztársasági elnöknek, amit az alkotmányelőír mennyiben bírja megtestesíteni. Aztán annyit mondtam, hogy objektíve, tehát hogyha az életutat nézzük, akkor Baka András vitathat vitathatatlanul egy olyan személy, aki az élet útjánál fogva megkérdőjelezhetetlenül alkalmas mélt egész pontosan fogalmazok méltó választás erre a tisztségre. Főleg, hogyha abba a fénytörésbe nézzük, hogy itt az elmúlt egy hónap ötlet rohamába meg a korábbi tiszás helyezkedésekbe ki mindenki merült fel. Tehát sok esetben tényleg az embernek a embert a szekundár szégyenérzet kerülgette, hogy a saját hazájának az élére kerülnek olyan figurák, akiknél egyetlen mondatot, egyetlen eseményt nem tudsz fölhozni, ami miatt egyáltalán a nevét meg kellene jegyezni, sőt inkább negatív értelemben, vagy pedig olyan nagyon hogy mondjam, respektált személyiségek merül ültek föl akár Rost Andrea, akár Polgár Judit, akik az élet más területein tényleg nagyot alkottak, öregbítették Magyarország hírnevét, csak éppen, hogy a politikához, politikáról, államszervezethez mi közük van, az nem igazán derült ki. Na most Baka Andrást ilyen kritikák nem érhetik, sőt mondok még egy pozitív úgynevezett pozitívumot, de ez inkább ilyen taktikai jellegű értékelése a Tisza mozgásának, hogy dramaturgiai szempontból, hát ezt ugye Karácsony főpolgármester rögtön le is csapta ezt a magas labdát. Bakának a jelölése egyenesen zseniális, hiszen ugye a Karácsony Gergőnek abban nem volt igaza, hogy a lex Bakával jött be a NER, mert előtte már meghirdettünk mi egy évvel korábban egy tüntetést, ugye az Alkotmánybírósági einstand miatt. Hát valójában az alkotmánybírósági einstanddal jött be. Sőt még hátrébb megyek, amikor Orbán a Nemzeti együttműködés nyilatkozatát belengeti itt 2010. május 14-én politikai értelemben onnan már datálhatjuk a nert, de most nem akarok szörze hasogató lenni. Tény, hogy dramaturgiailag egy zseniális húzás, hogy azt az embert ültetik az ország első helyére, akit a ner tényleg alávaló, a jogállami elveket sértő módon távolított el főbírói tisztségéből. Ráadásul ugye a Tisza szempontjából baka jelölése azért is egy zseniális húzás, főleg a az egyéb lehetőségekhez képest. Bár ugye én azt is elmondtam pénteken, hogy akik én nem akarok itt most mindenkit úgymond ócsárolni, mert akik fölmerültek, azok közül még Romsics Ignáchoz, akit én és mondom megint csak függetlenül attól, hogy mennyire értek vele egyet vagy sem aktuális kérdésekben. Romsics Ignác, hogyha vállalta volna és a Tisza megválasztja, megint csak egy olyan személy, akire az ember alkalmasnek büszke is lehet, mint ennek az országnak az állampolgára. Mondom, ezt egyébként én még Baka Andrásnak is meg tudom adni, vagy hogy mondjam, el tudom ismerni. De hát hogyha Bakának a teljes életpályáját nézzük, ami az aktív életpályájának vége lesz ott, amikor a Nerkij brudalja alávaló módon, hasonlóan alávaló módon, ahogy most Súlyok Tamást ők kiebb rudálják, de majd ide vissza fogok térni. Na de Baka András, Baka András az első szabadon választott országgyűlés MDFS tagja volt, aki ugye pont azokban az években nem csak az államigazgatási főiskolának a főigazgatója volt, hanem írt egy veretes monográfiát a századforduló nemzet nemzetiségi politikájáról ötvöstől járszék. Ugye ezt Torockai már más megvilágításban ezt pellengére állította, ezt a művét Bakának. Én szerintem ez összességében egyébként pozitívum, függetlenül attól, hogy a tanulmánnyal ki mennyire tud azonosulni. Tehát ő mindenképpen egy széles látókörű, a magyar szellemtörténeti alkotmányos hagyományokkal maradéktan tisztában lévő embert választanak meg. augusztus 11-én Magyarország köztársasági elnökévé. Tehát részemről az úgynevezett dicsimnusz, ami Gaudi kollégánál kiverte a biztosítékot, az ennyit. Tehát ez pusztán formális. Hogyha ránézek erre az életrajzra, akkor azt mondom, hogy ez az ember méltán kerül szóba, hogy az ország államfúje legyen. A problémák számomra Bak Andrással kapcsolatban nem nem azzal összefüggőek, hogy egyáltalán miért merülhet föl a neve, mert rengeteg névvel kapcsolatban tényleg egyszerűen fölháborítónak tartottam, hogy miért merül föl a neve. Baka Andrással vagy Romsics Ignácal ilyen problémája szerintem senkinek nem lehet. Mással van a GOT. És ebben már egy kicsit közelitek ahhoz, amit Gaudi kolléga nekem a szememre hányt, hogy ugye az alkotmány két funkciót jelöl meg a köztársasági elnöknek. Megtestesíti a nemzet egységét és örködik az államszervezet demokratikus működése felett. Most ezt vegyük sorra. Az utóbbi az válasza az utolsó, vagy ahova konkludált a felvetésed. Na nézzük már meg ezt a nemzet egységét. Tehát Baka András ugye tett egy nyilatkozatot a választások után, direkt hoztam, hogy pontosan idézek. Ugye azt mondja, hogy elsöprő többséggel szavazott, mármint az emberek többsége Európa mellett. Na most mi ez a duma? Tehát az a helyzet, hogy tehát Fidesznek a bukását sokokból lehetett méltán ünnepelni. A korrupciónak is nevezett vagyonfelhalmozástól kezdve az akkumulátor gyár nagyhatalmi ambíciókon át a liberális jogállam felszámolását rengeteg minden van Orbánék rovássá de aki ezt a 26 április 12-i választást úgy állítja be mint Baka András a visszatérés Európához és ez a Putyin vagy Európa volt a kérdés túl azon, hogy egy végtelenül hazug és aljas narratíváttól. Valójában ez az imperialisták hangja. Ez egy törölmetszett atlantista imperialista propaganda. Na most az a helyzet, hogy tetszik, nem tetszik, az emberek, mármint akik elmentek választani, azoknak a 45%-a nem ilyen pártra szavazott. Tehát a választópolgárok 45%-a biztos, hogy nem kért ebből a végtelenül aljas és hazug Putyin vagy nyugat hamis diotómiából. Tehát az az ember, aki úgy látja a mostani kormányváltást, hogy ez Putyin és nyugat közötti választás, az bizonyosan nem képes megtestesíteni a nemzet egységét. Pontosan abba a félreértésbe esnek a tiszánsok, amiben a fideszesek 2010-ben a Fidesz szerzett >> pont ez együttműködési vilatkozat fejeztet. Hát de könyörgöm, én ugyan soha nem kérdőjeleztem meg a legit és pontosan ez a másik problémám Baka Andrásra, hogy ő viszont megkérdőjelezi, mióta nem főbíró az előző parlamentek legitimitását azóta megkérdőjelezi. Na de attól az még tény, hogy a Fidesz is úgy kormányzott, hogy az ország egyik fele nem a Fideszre szavazott. Mondom, itt a helyzet annyiban súlyosabb, hogy a kelet vagy nyugat hamis dihotómiából a választópolgárok, tehát nem nem a Tiszából, a kelet vagy nyugat hamis dihotómiából konkrétan egy 2800000 ember, a választópolgárok 45%-a, tehát akik a Fidesz KDNP-re és a mi azánkra húzták be az X-et, bizonyosan nem kértek. Ezt elutasították. Tehát olyan ember, aki választás környékén egyértelműen ezt a hamis diotómiát, ezt az imperialista propagandát tolta, az sok mindenre alkalmas és méltó lehet, de hogy a nemzetettségét nem tudja megtestesíteni, az bizonyos. És túl azon, és ez egyébként akár még pozitívum is lehet, hogy Baka András MDF-S képviselőként ott ült a rendszerváltó országgyűlésben az emberi jogi és kisebbségi bizottság titkáraként, aminek egyébként jegyzem meg, amely bizottságnak akkor fideszes elnöke volt, bizonyos Fodor Gábor, azért is írtam hozzá a szakdolgozatomat. Csak közben ő lemondott a mondátumáról. 93 novemberében. De még egy dolgot én speciál tudok az baka András politikai nészeteivel. Nekem ugye Gaudi Nagy Tamásékkal abban vitám van, hogy most túl azon, hogy én Tamással ellentétben én nem jártam el azokban az ügyekben, amiket ő fölhánytorgat Baka elnök úrnak, de alapvetően nem tartom szerencsésnek, hogyha konkrét egyedi ügyek eldöntéséért bármilyen bírót, olyat is, aki szóba se kerül, mint köztársasági elnökből most már elég sokan szóba kerültek. nehezen lesz, hogy >> tehát nem, tehát én nekem ott van vitám a szerepfelfogással kapcsolatban, de ezt a én Gudi kollégával ezt a parlamentbe is lefolytattam, hogy bírált konkrét ügy eldöntése miatt nem cinkelünk sem a magyar nemzet hasábjain, sem a magyar jelen hasábjain, sem a magyar nélküli jelen hasábjain sehol. Tudom, hogy általában beszélsz, de most konkrétan a a tatai sortz, >> a tatai sor, tehát az, hogy ő akár itt legfelsőbb bírósági bíróként, illetve straszburgi bíróként konkrét ügyeket erre vagy arra döntött el, és ezzel ezt a döntést minősítve mondunk ítéletet az ő akár államfői, akár bírói alkalmasságáról. Ez egy nagyon veszélyes játék. Én egy valamit viszont tudok, mert azt az viszont kétségtelen, hogyha valaki, hogy úgy mondjam, olyan bírói fórumon van, amelynek a döntése megfelelebbezhetetlen, egyebekben viszont a jog joggyakorlat számára megvilágító erővel bír, tehát például a straszburgi emberjogi bíróságon, vagy a Kúrián, és hogy bizonyos elvitételeket kimond, arról viszont nagyon is Lehet, tehát az elvi tételekről nagyon is lehet véleményünk, főleg azóta, hogy miniszterelnök úr kedves feleségének az előterjesztésére ugye a kúria jogettségi szerepe föl is leterősítve. Igaz, hogy akkor Baka András már nagyjából kivonult a Koreára. Mire gondolok? Nekem konkrétan volt egy perem, nem ennek van jelentősé. A Magyar Természetvédők szövetségét képviseltem az EXI bankkal szemben, tehát a CR2. Péter által felügelt Egzim bankkal szemben. Első másodfokon nyertünk. Az itt élő tábla osztotta azt az álláspontomat, hogy és ez az érdekes, nem a az ügynek a végső eldöntése, hogy a banktitok az az üzleti titoknak egy várfaja. Tehát magyar tehát miről van szó? Hogy gyakorlatilag mióta van adatvédelmi törvény Magyarországon, tehát 93 assiszem január 1jén lépett hatályba az első információszabadság szabályozás Magyarországon. A adatvédelmi, illetve információszabadság törvényben, illetve a PTK-ban mindig volt egy kimunkált szabály arra, hogy az üzleti titok, hogyha közvagyont, közpénzt érint, akkor hogyan, milyen érdekmérlegeléssel oltható fel, kinek mit kell bizonyítani? És nem akarok nem se téged, se a hallgatókat fárasztani ilyen jogászkodásra. Csak azt figyelünk mindan >> azt jelzem, hogy 93 óta van egy elég kemény és nagyon helyes rezsim a magyar jogrendszerben, hogy ugyan üzleti titok védelme mellett jó érvek szólnak. Például, hogy mondjuk egy perben csak úgy egy knohout, ami egy konkrétan egy feleértékelt vagyonelem egy cégnél, ne lehessen csak úgy kitenni az asztalra a nyilvánosság elé, de ugyanakkor nincsen az információs szabadság, tehát a nyilvánosság számára áttörhetetlen korlát. Most ebbe a megvilágításba volt fontos a fővárosi ítélőtábla és az én állás az MTBS álláspontja is, hogy a banktitok, miután az üzleti titoknak egy válfaja, ezért hogyha banktitokba ütközünk, márpedig az MTVS az Egzimb kapcsán banktitokba ütközött. Tehát itt arról volt szó, hogy az Orbán kormány ázsiai afrikai országokban milyen megfejlesztési megállapodásokat kötött. Mi ezekre a szerződésekre voltunk kíváncsiak. Az egzimb a banktitok mögé bújt. És az ítélőtábla azt mondta, hogy itt is el kell végezni azt a tesztet, mint bármilyen vállalkozásnál, érted? Tehát neked van egy céged, >> tehát az exit bank ez egy ez egy banknak a cégnek mindtitok. Tök jó. Nézzük meg, hogy tudta-e prezentálni a perben azokat az érveket, amiket egyébként az infosszak, amit bárki másnak kellene van íva. Majd jött a Kúria Baka András által vezetett tanácsa, és az egészet félretolta. Gondolom ez egy legitim vita egyébként köztünk, mert valóban a, ha úgy tetszik, a magyar jog nem eléggé világos ebben is, hogy spoilerezzem a történetet. Az Alkotmánybíróság Sujúlyök Tamás által vezetett testülete 3/2023-as AB határozattal ebbe ugyanebben az ügyben egy mulasztásos alkotmánysértésbe menekült, tehát hogy megoldandó feladata van a törvényhozásnak, amelyik azóta se oldotta meg, és nincs is illúzióm, hogy meg fogja oldani ezt a feladatot, nevezetesen, hogy a banktitokkal szemben hogyan érvényesül az információszabadság. Csak a baka tanács azt mondta, hogy a banktitok nem az üzleti titoknak egy várfaja. Tehát magyarul Baka András a bank a bankokat az üzleti szféra többi szereplője fölé a emelte, és a banktitkot egy abszolút a nyilvánosság számára áttörhetetlen titokként kezelte. Utána ez egy kúriai felülvizsgálati döntés. Tehát ez nem egyszerűen az, hogy Gipszakabnak a vagyoni ügyét vagy kártérítési satöbbi sérelemdíjas ügyét így vagy úgy eldöntötte. Ez így van. >> Ez egy kemény mondás és sajnálatos mondanom az alkotmánybíróság is csak egy mulasztásig tudott ebben elmenekülni. Ö mert mert mert ez innentől kezdve az jogalkal, tehát a bíróságokat, hatóságokat orientálja, bankfelügyeletet is, meg az alsó bíróságokat is egy ilyen döntés, érted? Tehát én ennyit tudok még Bank Baka Andrásnak az aktuális nézeteiről, hogy ő szerinte a banktit a bankok felette állnak mindenkinek, és a bank banktitok abszolút védelmet élvez akkor is, hogyha közpénz, közvagyon, közfeladat forog kockán az információszabadság szemben. Szerintem ez egy nagyon fontos tudás, de visszakanyarodok a az előzőhöz, tehát ez a nemzet egysége, aki a 2026 áprilisi magyar választások kapcsán azon az álláspontot, tehát nem nem azt mondja, hogy az emberek megelégelték a korrupciót, a gazdasági pangást, a basáskodást és a többi, és a többi, hanem azt mondja, hogy itt egy választás volt Európa meg nem Európa között, az az 55%-ot képviseli. az képes arra, hogy megtestesítse annak az 55% Hát igen, mert még vegyük hozzá a kutyapártot meg a DK-t, és akkor most nagy vonalú voltam. Az 55%-nak az egységét képes megtestesíteni, a Magyar Nemzet egységét viszont biztosan nem. Akik nem a Tiszára, DK-ra és a kutyapártra szavaztak, biztosan nem osztják azt a nézetet, hogy itt egy nyugat kelet közötti választás lett volna a 2026-os választás. A másik kérdés viszont, amit itt feszegettél engem meg, illetve nem engem, Baka Andrásnak a 2000 11-es figyelős interjúját megidézted. Ugye ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert Baka András egy hibátlan érvelést mondott. Nem véletlen, hogy Alex Bakánál ott mi is tiltakoztunk a parlamentben is, meg a parlamenten kívül is Baka Andrásávolítása mellett, mert Baka elnök úr pontosan arra mutat, >> mert nagy ellen >> Igen. Mellette, mármint Baka András mellett. >> Baka András mellett az eltávolítása ellen. Így van. >> Ugye ő pont arra mutat rá, hogy egy alkotmánymódosítással egy közü méltóságot kiírni az alkotmányos rendszerből nem lehet. Világosan elmondja Baka András azt, amit én magam leírtam és elmondtam az elmúlt hetekben, hogy a ciklusokon túlnyúló közjogi megbizatások egy fontos alkotmányos garanciát jelentenek még az alkotmányozó többséggel szemben is. Ehhez képest mit mond? Nem most már áprilisban Baka András megint idézzek, hogy egy történelmi helyzetben a tisztségviselők elmozdítása politikailag indokolható. Mi van? Mi az, hogy politikailag indokolható? egy jogállamban nem alkotmányosan kéne talán megindokolni politikailag. És akkor itt kanyarodjunk vissza, hogy Baka András a rendszerváltó parlament MDF-es képviselője volt. Milyen történelmi helyzetről tetszik beszélni? Tehát azt mondja, hogy azért, mert az emberek nagy többséggel elzavarták Orbán Viktort és népi zenekarát, ezért most van egy történelmi helyzet, amikor politikailag indokolható a ciklusokon átmúló közögi tisztségviselők elmozdítása, hiszen szerint m csak Sülyak Tamásról van szó. Álljon meg a menet. Alkot majd Birakról is. Baka András miért nem volt ilyen vagán 90 nyarán? És most még csak nem is arra gondolok, amit már itt elsütöttem. pénteken, amikor fölvettük az előző műsort, hogy az utolsó pártam parlament választotta, >> sőt szerdán egyébként >> szerdán, bocsánat, igen, már itt meg vagyok kavaradva így nyáron a melegben a napokkal, szóval, hogy az alkotmánybíróság első öt legendás és tiszteletre méltó alakját mégis csak a pártalán, ami parlament választotta meg. Egy olyan parlament, ami nem nagy túlzás, hogyha azt állítjuk, hogy nem az emberek szabad akaratából, hanem jórészt az ideglenesen hazánkba állomásozó szuronyokon nyugadott. Az állami számvevőszék első vezérkarát, Hágelmeer elnök urat, és azt hiszem Sándor László, illetve Nyikos László volt jobbikos képviselőtársamat az utolsó pártel, ami parlament választotta meg, minth hárman kiváló szakemberek voltak. Nincs is ezzel gond. Bár az SDS meg a Fidesz Orbán Viktor pártja tiltakoztak ez ellen, mármint az 89. novemberi tisztségviselő választására. Baka Andrásba fölmerült az, hogy megkérdőjelezi az utolsó pártállami parlamentiklusokon átnyúló személyzeti döntései. De menjünk tovább, mert az, hogy Sólyom László, Hágelmajer István, illetve a munkatársai fiatalban maradtak, ez egyébként természetesen helyes. És nyilván a kor konszenzuális légkörének megfelelő lépés, hogy föl se merül az, hogy eltávolítsák őket hivatalukból. Jól lehet 2022-es parlamentet az emberek szabad akaratukból rakták össze. A 85-ös 85-ösi. >> Hát nézd, én arra emlékszem, én már akkor 14 éves voltam, apámmal bementem a szavazó fülkébe, és az volt a vagány dolog, hogy én mondtam neki, hogy Gáspár Sándort meg még néhány ilyen lókötőt húzzon ki az országos listáról. Ez volt a szabad választás 1985-ben. Na de ö Baka András, hogyha azt gondolja, hogy itt egy történelmi helyzet van, 90 nyarán nem volt véletlenül egy történelmi helyzet, miután az MDF és az SZDS együttesen kétharmadot birtokolt, az Antal tölgyesi paktumot alkotmányba, illetve törvényekbe is tudták merevíteni. tudtak köztársasági elnököt választani a kiváló Göncpát személyében. Ugye nálánál többször az alkotmányos kereteket köztársasági elnök nem hágta át Magyarországon. Teszem hozzá, mert ugye ezt csak azért említem Gábor, mert azt is mondja baka elnök úr, hogy az ő tevékenységük már mint Sulyok Tamássé még a jelen alaptörvény szabályaival sem volt összhangban. Egyrészt egy bírónak, egy jogász professzornak tisztában kell lennie azzal, hogy az, hogy valami összhangban van-e egy közögi méltóság tevékenységel az alkotmánnyal vagy sem, azt nem ő fogja megmondani, mert erre van egy erre rendelt fórum, úgy hívják, hogy alkotmánybíróság. Innen indulunk. Kettő. Súlyok Tamás mikor szegett alkotmányt? Alaptörvényt. Én ilyenről nem tudok. viszont, hogy Göncárpát hányszor szegte meg az alkotmányt, erről napestébb lehetne beszélni, ugye? De lépjünk tovább. 90 nyarán történelmi felelőssége volt az MDF és az SZDSZ képviselőinek, beleértve Baka Andrásnak, hogy nem történik meg egy hegemónia fosztó ceza, mert az a helyzet, hogy a mostani 2026-os parlamentnek pontosan ugyanakkora a legitimitása, mint a 22-es, a 18-as, 10-es, sőt hatos, kettes és így tovább országgyűléseknek. Ellenben a 90-es parlamentnek nem az volt a leg nem ugyanaz volt a legitimitása, mint a megelőző 40 év parlamentinek. Na most aki elvitatja a 22-be, 18-ba és a többi rendszerváltás óta megválasztott bármelyik parlamentnek a legitimitását, az sok mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy az államszervezet demokratikus működése felett törködjön. Ugye az erre mondod te azt ebben a műsorban is mondtad egyébként, hogy vitatod azt is, amit >> De várjál menjünk még. Bocsánk, >> én nem ehhez akarok kapcsolódni, ne feled szabad, >> hogy amit Magyar Péter mond a 26-ban történt 26 áprilisban történtekről, hogy az rendszerváltás lenne, és azt is, amit Orbán Viktor mondott 2010-ben, hogy az rendszerváltás lenne. >> Hogyne, de menjünk még vissza újra az időbe 36 évvel ezelőtt rá. mindaz, ami a liberális jogállamot erodálta 2010-re, vagy 2006-ra, ha úgy tetszik, vagy amiért Orbán Viktor már 98-ba durván berúgta az alkotmányos ajtókat, képletesen szalva. A több mint kormányváltás kevesebb, mint rendszerváltás projektjével 98 után. Az egész visszavezethető oda, hogy természetesen az helyénvaló volt, hogy a cikluson túlnyúló dönt rendszerváltó személyzeti döntéseit az utolsó pártalmi parlamentnek nem vontak kétségbe a szabadon választott országgyűlés. Ezt én csak azért hoztam föl, hogy azért nézzük már meg, hogy mennyivel van nagyobb legitimitása a 85-ös pártállami parlamentnek, mint a 22-esnek. De ne bóckodjon már. Van viszont valami, hogy azelől a rendszerváltópártok nem voltak elzárva. A szegény MSZP ott szerénykedett a 386-ból 33 képviselővel, ugye, hogy legyen egy új alkotmány, úgy, ahogyan ezt a rendszerváltópárt beígérték 89 tavaszá. Ott csak az volt a vita Pozsgaiékkal, hogy Pozsgaiék ugye maguk akarták megszabni, a játékszabályokat, akartak alkotmányozni. Az volt a feltétele a nemzeti kerekasztalnak, hogy ezt baromi sürgősen visszavonják. Német Mutlós vissza is vonta az utolsó párt parlamentből, de arról volt szó, hogy alkotmányozni akarnak, és ha valamikor ö lett volna lehetőség és igény a jogfolytonosság pillanatnyi megszakítására, az nem 22-ben vagy 26-ban, amiről Flex Zoltán delire, nem 1990-ben, mert ezért nem Sólyom László az Alkotmánybírósága meg a hibás súlyomék nagyon helyesen a 11/92-es kimondták azt, hogy jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megpósítani. De ha volt valamikor történelmi pillanat, az az első szabadon választott országgyűlés megalakulása. Nem a teljes jogfolytonosság megszakítás egyébként soha a magyar történelben nem történt. Rákosi Mátyásék alatt is bármilyen furcsa, de még a dualizmuskori törvények is hatályba voltak. Például a első világháború alatt megszületett sajtószabad sajtótörvényt, azt a forradalmi munkásparaszt kormány rendeletel helyezte hatályon kívül. >> Mond Ferenc volt fő István P. Ne, persze. Tehát, hogy teljes jogfolytonosság megszakítás ilyen nincse. Na de az, amiről Flex Zoltán meg Bárándi Péter deliráltak már 21 végén, hogy így egy pillanatra függvesszük föl. Tehát az, hogy részlegesen szakítsuk meg a jogfolytonosságot, ezt nem az Alkotmánybíróságon kell számon kérni, amelyiknek az a dolga, hogy a leírt alkotmányszöveget védje és aztán kérje >> az alkotmányozó hatalmon kéne számon kérni. Tehát az, hogy nem történt meg az aktanyilvánosság, nem most 2026-ban, nem akkor, amikor én engem lesöpörtek az asztalról 2012-ből, hogy 90-ben nem történt meg az aktanyilvánosság, nem történt lusztráció, hogy a nomenklatúra burzsoázia úgy tudta szétlopni az országot, ahogy akarta a 90-es 89-től kezdve. Sőt, tovább megyek. Még annyi sem történt, hogy a 89 évi 13-as törvény, tehát az átalakulási törvény alapján végbement spontán privatizációt. Alig egy évről volt szó, azt felülvizsgálják. Ezt se merték megtenni, és a jog teljes jogfolytonosság alapján nem is lehetett volna alkotmányosan megtenni. De az alkotmányozó hatalomnak 1990-ben ott volt a lehetősége, hogy például a komcsik spontán privatizációjának a felülvizsgálatának alkotmányosan megágyasszon. Ki a felelős ezért, hogy elmaradt? Akik ott ültek, köztük Baka András. Tehát én üzenném miniszterelnök úrnak, hogy annak, hogy még mindig ott állunk, hogy aktanyilvánosságról kell beszélgetni az országgyűlésben, hogy a spontán privatizáció rablásai és egyáltalán a nomenklatúra bozsoázia zabrálásai végbagan végbettek a vagyonátések. szintén üzenném miniszterelnök úrnak, üzenném miniszterelnök úrnak, hogy én 1992-ben azért hagytam ott az ifjúszocialistákat, a Magyar Szocialista párt környékét, bár soha nem voltam tagja. Mert rá akkor egyszerűen ráébredtem, hogy a Magyar Szocialista párt nem csak, hogy elnézi a Kiszes utótszervezettek vagyonát, hanem ezt kifejezetten még inspirálja is. Tehát az, hogy ezek végbe mehettek, tehát hogy a rablott diktatúrikus vagyon a polgári jog díszletei alatt, szenvillanás alatt magánvagyon lehetett, amit véd a polgári jogéd az alkotmány. Azért nem az alkotmánybíróság a hibás. Nem is önmagában a kormányok a hibásak. Az alkotmányozó hatalom, az első szabadon választott országgyűlés, főleg akik 90 nyarán ott ültek, köztük Baka András. Ezt, hogy a vagyonátmentések miért mehettek ilyen zabolátlanul végbe 89-től, hogy miért téma még 36 évvel a rendszerváltás után is az akta nyilvánossága lusztráció lassan tényleg már a múltködébe vész. Erről többek között meg lehetne kérdezni paka elnök úr, >> márpedig más más európai országok például mutatja, hogy egyáltalán nem lehet ami ami viszont itt bocsánat, hogy ilyen hosszú voltam, az első kérdésed végével kapcsolatban a legfontosabb, hogy azért az, hogy valaki egy alkotmánytpolitikai lépésről történetesen, aminek ő a szenvedő alanya, kimond egy át, majd amikor ugyanezt az alkotmánypolitikai lépést mással szemben teszik meg, kimond egybt, szintén nem alkalmas arra, hogy az állomszervezet demokratikus működése felett törködjön. Lehet különböző alkotmánypolitikai felfogásokat vallani, de olyan, hogy 2011-ben, merthogy engem érint, méltán elítélem azt, hogy személyzeti döntéseket az alkotmány alkotmánymódosítással hoznak meg. mélyen és igaz módon elítélem azt, hogy a parlamenti ciklusokon túlnyúló közjogi mandátumokba belenyúl a köz a jó lehet nincsen rendszerváltás a az alkotmányozó hatalom, majd utána nem nem is az az a legkevesebb, hogy elfogadja az elnökkéválasztást, az elnöki jelölést, de kifejezetten üdvözli ebben a tavaszi nyilatkozatában Sujúlyok Tamásik tervezett eltávolítását. Ez egy vérforraló gátlástalanság, és aki erre képest, hogy a pillanatnyi személyes érdekeitől függően mondja ugyanazt és az ellenkezőjét is húsbavágó alkotmányjogi kérdésekről, az mondom minden sok mindenre alkalmas, de hogy az államszervezet demokratikus működésének őrzésére nem, az egészen biztos. >> Ugye van itt egy olyan probléma, függetlenül Baka Andrásnak a személyétől. ami amit De te is hívtad föl a figyelmet egyébként nem csak most 2026-ban, hanem 2010 után is, meg többek között Hak Péter is fel szokta hívni a figyelmet, hogy ezek a döntések, mint mint mint annak idején Bakának az eltávolítása, mint Súlyoknak az eltávolítása most ezek ezek gyakorlatilag folyamatosan ellen reakciókat provokálnak, tehát Hát egészen nyilvánvaló, hogy ma persze ez nem látszik, hogy ez miért következne be, de hát a Fidesz bukással se látszott, nem tudom 2020-as évek elején sem, hogy miért következne be. Ha egyszer fordul a szél, akkor a magyar államszervezet megint egy válsonal fogunk szembenézni. Ugye ugye azt sokszor megállapítottuk, hogy Magyarországon a kormányok kirivon stabilak. Egyszer sem volt előrehozott választás, bár kormányfő ugye sajnos halt meg. Aztán mondott le két 10-ben is, >> hogy buktatták meg, >> buktatták meg satöbbi. Viszont viszont a rendszerek akármennyire is, te például nem tekinted rendszerváltásnak 10-et meg 26-ot, de mégis csak megremegtek. Na nézz, tehát >> de ez egy ez egy probléma. >> Igen, de én itt azt látom, hogy amit Sólyom László 2000 6 októberi televíziós beszédében ugye úgy aposztrofált, hogy morális válság. az összö beszéd után az most a maga ö teljes erejével bontakozik ki a szemünk lát ugyanaz a válság vagy on ez ugyanannak a folytatása tehát tehát azért itt >> áröveg sose beszél >> ne ne ne figyelj ide ez a bizonyos kettős mérce amiről Karácsony Gábor akkor akkoriban szintén eléggé éles szemmel ugye azt mondta hogy a kettős mérce nem mérce mert vagy van morális mércéd vagy nincsen itt nincsen de itt ez nem csak a Tiszaol oldal vagy Baka András oldalán. Igaz, mert ugye ezért is több mint meghökkentő, hogy az előző miniszterelnök úr ugye Tusnád fürdőn diadalasan elhárította magától a az önkritikát. Tehát 2010 május 14-én hogyan lovagolt be Orbán Viktor az Új országgyűlésbe? Gyakorlatilag rendszerváltást, főke forradalmat hirdetett. Erről szólt a Nemzeti együttműködés nyilatkozata. Lezerjük a 20 zavaros esztendet. Nagyon jól emlékszem, talán a parlamenti Szűzbeszédem volt a Nemzeti együttműködési nyilatkozatról, akkor is ugyanazt mondta, amit most, hogy rendszerváltása egyszer történt Magyarországon 89. október 23-án. És akkor is azt mondtam, visszakereshető a parlamenti jegyzőkönyvekből, rendkívül veszedelmes, egy szabad választást követő kormányváltással azt hassogni, hogy itt forradalom volt, rendszerváltás történt. Nem történt. Tehát ezt az aktuális hatalmi érdeknek megfelelően értelmezett rendszerváltást, ezt Orbán vezette be 2010-be. Ö kétségtelen rendszerszinten a ner nem távolította el. Mondom rendszerszinten nem távolította el a vagy nem pontosabban rendszerszinten a ner nem vonta kétségbe és ez igaz bakacára is igaz vonta rendszerszinten kétségbe a megelőző parlamenti ciklusok személyzeti döntés cikluson átívelő személyzeti döntéseit. Na de Alex Bakával mégiscsak egy személyzeti döntést hoztak, amivel mégis csak áthágtak jogállami határokat, visszamenőleges hatály jogalkotást, személyre szabott jogalkotást szakmányban gyártottak, legalábbis a NER első éveiben. Gazdasági érdekekből is volt szem személyre szabott jó alkotás. Tehát a Fidesznek úgy csinálnia, mintogyha hirtelen ránk szakadt volna az önkény uralom a semmiből, hát azért álljon meg a menet. Tehát én azt gondolom, hogy a abba a Fidesztérő kritikába, hogy azért első lépésben mielőtt önkény uralmaznak, bármennyire ivazuk van, teszem hozzá, azért mégis csak számot kéne vetni a saját hatalompolitikájuknak a következményeivel, mert amit itt látunk, az semmi más, mintogy beérett a nervet és eleve ezt a mostani rezsimet őkelt tették a nerven >> még még személyel is >> szemé személy személy szerint is. Így van. Így van. Hát hol volt Magyar Péter akkor, amikor Baka Andrást kiakubólították a legfelsőbb bíróság elnöki tisztéből fizetési listáját. Nem. Vitézi Dávid, Kármán András ott ült a patkóba előttünk, és amikor éppen mondjuk a különböző trükközésekről fölkérdeztük, akkor Matolcsi miniszter helyett Kálmán András válaszolt nekünk. Tehát azért szerintem itt mind tehát a a több mint gond az, hogy itt mindkét oldal, tehát mind a Tisza, mind a Fidesz esetében is valami olyan szintű amoralitásról van szó, amire nagyon nehéz jelzőket találni. Igen, de hogyha ebben igazatban, márpedig szerintem nem árulok el titkot, azért beszélgetünk itt hetente, mert mert eb ebben az alapvetésben, hogy hogy mind a Fidesz, mind a Tisza esetében elképesztő a moralításról van szó, ebben egyetértünk. Akkor akkor viszont ebből nem nem nagyon látszik, mert ugye itt akkor egy az általad idézett sójon László néhai köztársaság elnökszaitzőkén alkotmányos és morális válságban vagyunk folyamatosan 20 éve amikor ez megoldódhatott volna mert mondjuk a Fidesznek lett volna módja megoldani ezt a válságot hogy elhárítani akkor nem tette meg hanem fokozta a Tisza nem tette meg hanem fokozta szintén lett volna módja elhárítani. De akkor ebből mi a kiút? >> Hát ugye pontosan ezen az alakuló ülésen volt Sollyom elnök úrnak egy olyan intése a NER kéthadados többségéhez, hogy különbnek lenni, mármint, hogy a 2006 utáni országgyűléshez és kormányzópártoknál különnek lenni. Ez nem sikerült. Ez nem sikerült. Minden hangzatos ígérgetés és szólam dacára. Most Orbán Viktornak és a Fidesznek ott van a történelmi felelőssége, hogy most hagyjuk is a cikluskorlátot meg ezeket az adminisztratív akadályokat, hogy lesz-e bennük annyi bölcsesség, hogy reflektáljanak a saját kormányzásukra, a saját hatalompolitikájukra, és meg tudják-e állni, hogyha egyszer valahogyan valamilyen módon visszakeverednek a hatalomba akár 2030-ban, hogy revansot vegyenek? Sőt konkrétabb legyek. Meg tudják-e állni azt, hogy megkérdőjelezzik a most összeült parlament döntéseinek a legitimitását? Ezen elvagy bukik. Az első, aki képes lesz őmérsékletet tanúsítani, és valóban, hogy Antalt és Sólyomot egyszerre idézzem, alkotmányos emberként viselkedni, az annak lesz esélye arra, hogy a jogállamot helyreállítsa Magyarországon. A morális válság 2006 ősszén is azért merült fel a köztársasági elnök részéről, mert ugye volt egy másik mondata, amikor Orbán már gyakorlatilag bezörgetett, hogy itt ő alkotmányozni akar 2009 végén, amikor ugye értésére adta a volt és leendő miniszterelnöknek, hogy az alkotmány nem volt betű. Na de azt, és sőt ugye más talán pont a Horn kitüntetés kapcsán ugye azt is mondta Sólyom, hogy az alkotmánynak van egy értékrendje. Hát ezeknek a fej tehát ezeknek a fejtegetéseknek az a mélyebb jelentése, hogy a jog benne az alkotmányt alaptörvény, az nem önmagában van. Az alkotmányos szabályok, egyáltalán jogszabályok, azok annyiban tudnak érvényesülni, amennyiben van a a jogal alatti szinten, tehát ahol a morál van, van ezt az érvényesülést segítő morális szabályrendszer, ahol van egy morális szabályrendszer, de az éppenséggel homlokegyen ellentétes az alkotmányban, alaptörvénnyeltagvan, általában olyankor vannak forradalmak, rendszerváltások. Amikor viszont a jogalatti szint gyakorlatilag teljesen hiányzik, minden fölbomlik, hiszen látjuk, a leendő hivatalba lépvő köztársasági elnök 2011-ben egy ugyanolyan alkotmányos lépésről homlokegyenest mást mond, mint most mond, és ez nem tűnik föl az alkotmányozó többség számára, és ő köztársasági elnök lesz. Nincs morál, tehát nincsen az alkotmányt, az alaptörvény rendelkezéseit segítő morális szabályrendszer, hogy a legnagyobb ellenzéki párt úgy csodálkozik rá súlyok eltávolítására, hogy mintogyha nem ők lettek volna, akik a lexbakák megszavazták, akik szakmányba hozták a személyre szabott és visszamenőleges hatályú törvényeket, akkor miféle morális eresztékek vannak, amelyik a liberális jogállam szabályait it meg tudnák tartani. Tehát itt ez soha nem szabad elkenni vagy lekicsiny lenni a az egyéni és a társadalmi felelősséget, mert lehet bármilyen ételi tiszta alkotmányos rendszabályokat hozni x számú képviselőnek a törvényhozásban, hogyha a társadalunknak nincs egy olyan értékrendje, ami ezeket a szabályokat meg tudja tartani. mondom, lehet olyan, hogy Humlok egyenes másra az értékrend, például amikor 899-90-re megváltozott, sőt nem is azonosult mondjuk bizonyos parancsaival az államszocializmusnak a társadalmi értékrendje. Ö de mondom, akkor vannak forradalmak, akkor volt egy jogállami forradalom, de hogyha mindig a pillanatnyi indulatoknak és hatalmi pozícióknak megfelelően lehet ugyanazt és az homlokegyen az ellenkezőjét gondolni ugyanazokról az intézményekről, akkor egész egyszerűen nincs olyan morális rend, amire felhúzva akár a Fidesz, akár a Tisza, bárki egy stabil alkotmányos rendet tudna létesíteni. Ugye egy olyan bírálat érte az egész köztársasági több több bírálat érte, de volt egy olyan bírálat magyar, ami Magyar Pétert érte a saját távora részéről. És szeretem már erről még beszélnénk, mert mert nagyon izgalmas ez a ez a kérdés, hogy közvetett elnökválasztás esetében. Ugye én azt láttam, hogy nagyjából odáig egységes volt mondjuk a Tisza tábornak a politikailag aktív része, amíg Sullyok Tamást valamilyen módon ki kellett hajítani a Sádor palotából. Magyar Péter is addig tűnt magabiztosnak egyébként, meg célartónak, meg fókuszáltnak. amíg ezt a célját el nem ért és nagyon furcsa volt, hogy mintogyha abban a pillanatban, hogy Sullyok Tamás aláírta ezt a bizonyos alaptörvénymódosítást és eldőlt, hogy kikerül a Sádorpatából, elkezdődött az űrzavar a Tiszapártba és a Hord udvarában, és ez az elnök jelölti kasztik. Nos, ami bírálat érte akár Maka András jelölésével kapcsolatban Magyar Pétert, de már polgárjublíval kapcsolatban és korábban, ez az úgynevezett társadalmi egyeztetés hiánya. Beszéljünk egy picit erről, mert egyébként én is sóhajtok mindig, amikor meg megfájdul a fejem, amikor meghalom a társadalmi egyeztetés kifejezést. De beszéljünk erről, mert ez valami bűv szónak tűnik ma. >> Hát mint a nemzeti konzultáció. >> Olyan, mint a nemzeti konzultáció. Csak csak ugye mint a nemzeti konzultációt azt ugye Rogán Antal levéhez társítjuk, ezt meg Radnaimák nevéhez társítjuk, de a kettőnek ez egyik egyik se tűnik valódi valódi cselekvésnek. De úgy látom, hogy Magyar Pétert a kormányra jutása óta először érdemen a saját oldaláról az újrazett társadalmi egyeztetés hiánya miatt bírálják. Ö, te az LMP-ből jössz, meg a zöld mozgalomból, meg a globalizáció kritikus mozgalomból, és lehet, hogy volt pillanat az életedben, amikor hittél a közvetlen demokráciában. Nem tudom, hogy ez most így van-e. Van-e ilyen, hogy társadalmi egyeztetés? Az az első kérdésem. Nyilvánvaló, és ezt meg csak így ide teszem megjegyzésként, hogy a társadalmi egyeztetést sok ilyen turbó O1G meg turbótiszás kommentelő összekeveri a Reddit histével. Nyilvánvalóan nem az, de ha nem az, akkor mi? Hát néz, én a társalmi részvételben most is hiszek, bármilyen furcsa, de biztos ez az én korlátoltságom, én a társadalmi részvételt is kizárólag jogilag szabályozott módon tudom elképzelni. Tehát legyenek olyan jogzerű, >> legyenek olyan jogintézmények. Gábor, én ebben akár még nagyon radikális demokrata is tudok lenni, mert bőven el tudnám képzelni azt szemben sokakkal. Például például Hak Péterelebben nyilvánvalóan vitánk lenne, hogy a törvény hozzá, tehát akár alkotmányossá, alkotmányellenesség szintjét elérő problémaként is föl lehessen fogni azt, hogyha egyes törvényelőkészítési folyamatokból teljesen kikapcsolják a társadalmi részvételt. Nyilván akkor egy olyan alkotmányos szabályozás kell, de én még ennek is nagy barátja lennék. Tehát csak hogy érts hát miről beszélek. Tehát hogyha kiderül az, hogy egy törvényjavaslat úgy megy be bizottsági vitára, hogy nem tették oda mondjuk a beérkezett véleményeket társalmi egy társalmi szervezetekkel lefolytatott egyeztetéseken keletkezett véleményeket. Ez lehet egy olyan alaki hiba, ami miatt az alkotmány bíróság elkaszálhatja a törvénymódosítást. mondom, én ebben radikális demokrata vagyok, például egy hagyományos liberális demokrata, mondjuk Fodor Gábor Hak Péter, erre ezzel nyilvánvalóan nem értenek egyet. Ö de ezek, tehát ugyanakkor viszont mégis csak egy több párti parlamentáris demokráciában élünk, ahol a társadalmi részvételnek a kereteit mégis csak a több párti parlamentnek, népképviseletnek kéne megalkotnia, akár erős biztosítékkal is ellátva. És miután jogállamban élünk, vagy legalábbis ugye ez volt az egyik hívószó, ugye, amiről Baka András is megemlékezik egy nyilatkozatában. Ö hát a jogállam az mégis csak azt feltételezi, hogy vannak előre ki kimunkált jogszabályok, amik mindannyiunkra nézve érvényesek. Tehát jogállamban a társadalmi részvétel mégiscsak jogilag előre szabályozott módon, esetekben következményekkel következik be. Az, hogy ki hogyan, ordibál, lincsel különböző közösségi oldalakon, ez nem társadalmi részvétel. Ez ezt virtuális lincselésnek hívják. Tehát lehet ezt csinálni, csak akkor ne tessék jogállamot ígérni. Ezt tudom erre mondani. Itt annyi politikai hibát követett el miniszterelnök úr, hogy ugye abban a pillanatban, hogy Súlyok Tamás szerintem egyébként nem helyessen, mert ki kellett volna küldenie, de most már spontját rá. Aláírta a 17 igen előzetes normontrollal lehetett és kellett volna élnie, de most már mindegy. Aláírta a kvázi a saját halálos ítéletét a 17. alaptörvény módosítás. >> Bocsánat, miért nem tette meg szerinted? Elege volt? >> Hát miért nem tette? Azért, mert itt ugye ment a követelőzés évtizedeken keresztül, hogy politikán kívülálló legyen a köztársasági elnök. Tessék. Sők Tamás volt az első köztársasági elnök, és ahogy elnézem az utolsó is egyelőre, aki abszolút politikán kívülről érkezett. Tehát Súlyok Tamás nem politikusként tekintett a saját hivatalára. Ez ennek az oka. És őt az érdekelte, hogyha kiküldi, akkor most ott azok a bírák, akiknek ő a főnöke volt korábban, azok ezt ez vele hogy fognak reagálni? De mondom most már ez >> jó okéztfest. >> Tehát ha már szóba hoztad, gondoltam megkérdezek >> még egy dolgot majd azért Baka András kapcsán még szóba hoznék, mert itt az előbb hiányos voltam, hogy még tudunk valamit a politikai nézeteiről, de azt majd kicsit később. Tehát, hogy abban a pillanatban a miniszterelnök úr kipenderült kedvenc közösségi oldalára, és olyan társalmi egyeztetést ígért, hogy a faladja a másikat. És emlékezzünk rá, ő ugyan nem szeret emlékezni a tegnapi vagy az egy órával ezelőtti mondataira, de ő egy népképviseleti országgyűlésben megválasztott miniszterelnökhöz méltó módon még az ellenzéki pártokat is fölhívta az egyeztetés, a Fidesz KDNP-t és a és a mi hazánkat is. Mi lett ebből? Elmondom, hogy mi lett ebből. El sem telt 24 óra miniszterelnök úr posztjának megjelenése után, és miniszterelnök úr már le is folytatta a társadalmi egyeztetést. Ebből lett Polgár Judittnak a kérészéletű elnökjelöltsége, ugye? Tehát itt Magyar Péter magát lavírozta bele ebbe a slamasztikába, mert hogyha egy picit vár, de ez ő rá nem jellemző. Tehát egy olyan ember, aki viszonylag nehezen tud az indulatain uralkodni, de ha nem ilyen ember lenne, akkor lehet, hogy várt volna néhány, nem sokat, néhány órát, egy-két napot, és utána kifund. >> Igen, ez a magyar Péter plusz szélessávú internet hozzáférés kombináció. >> Az az a kettő az nem, tehát politikailag nem szerencsés. Így van. Szóval, hogy akkor lehet, hogy Rotnai Márkkal kitalálnak egy újabb színdarabot, és mindenkinek, mármint a Tiszatábor legnagyobb megelégedésére ezt így így le is bonyolítják. De nem ez történt. Én továbbra is tartom, hogy szerintem a az eredeti terv is emlékezzünk, hogy amikor még Súlyok hivatalban volt és követelte minősíthetetlen stílusba az államfő távozását, ő arra is tett jelzéseket, hogy az új köztársasági elnök akár a frakcióból vagy a kormányból is érkezhet. Én azért reagáltam itt arra, hogy ez nyilván Rost Andrának és Gajdos Lászlónak szólt, ugye most logikusan végiggondolva, de saját magát manőverezte bele egy egyre szűkebb utcába. Nem hiszem, hogy ő eleve Baka Andrást akarta volna, mert azért annyi pozitívumot Baka megválasztásával kapcsolatban még szintén megengedek magamnak, lehet, hogy ezzel megint kiváltom Audi kollégámnak a neheztelését, hogy Baka András én minden kritikám docára nem gondolom azt, hogy ő egy vagy egy bábja lehetne Magyar Péternek. Tehát Baka András megválasztását könnyelne lehet, hogy Magyar Péter rövid időn belül meg fogja bánni. Baka András egy elég konk és ember, ráadásul megette a kenyere javát, tehát könnyebb veszíteni valója nincsen. Bár van, mert hát ahogy Súlyok Tamást el lehetett egy mozdulattal távolítani, őt is el lehet majd egy mozdulattal távolítani. De Bakandás nem olyan fából faragták, aki erre tekintettel lenne. Ráadásul kellően idős arra, hogy ez őt annyira talán nem is zavarja, hogyha egy 18-19 vagy 20 alaptörvény módosítással hirtelen megszüntetik a hivatalát, mert ugye ez az egész cirkusz azért annyiban vészjósul és egyáltalán nem vicces, tehát súlyoknak a >> az a helyzet, hogy tényleg nem fordulhatás. Hát innentől kezdve nem csak a köztársasági elnököt, egy alkotmánybírót, egy főbírót, aki nem jól viselkedik, azt egy mozdulattal kiírják a a Tiszás telegényből. Nem. Radnai Márk megkomponálja, beterjesztik Hallernél Nagyan Anikó levezni és az illető már ott sincsen. Nem, ez ilyen egyszerűbb. Na, szóval ő itt a július 19-étől kezdve Magyar Péter folyamatosan egyes szűkülő utcába manőverezte be magát. Ugye eleinte az volt, mondom, hogy frakcióból és a kormányból is jöhet. Nyilván ez volt a kezdeti szándék. Utána egyre emelte a téteket. Ugye azt is mondja Súlyok távozásánál, hogy miért kéne, hogy hogy jogász legyen. Ugye volt egy ilyen kommentje is miniszterelnök úrnak, mert ez egy kommentekben igazgatott ország. Ö Gönc sem volt jogász, aztán Petére elővették, hogy hát történesen jogi diplomát szerzett, de kicsire nem adunk. tévedett már ennél nagyobbat is miniszterelnök úr, amikor Szeged szülöttének képzelte Babics Mihályt és a többi. Tehát ne akadjunk fönn ilyen apróságokon. Utána ugye előjött az, tehát hogy nem kell, hogy legyen. Mondott mindent meg, hogy hogy kiket akarnak az ember meg, egyeztet a Fidesszel meg a miánkkal is. Volt itt minden. És ehhez kép én ehhez ezért kezdtem úgy a mai műsort, hogy ehhez képest Baka András, mint outputja ennek a cirkusznak tulajdonképpen egy meglepően professzionális és pozitív kimenetel, mert a lehetőségekhez képest szerintem a a le >> Ja, elképesztő növekültek. >> A lehető legjobb kármentést csinálta Baka Andrással Magyar Péter. Az más kérdés, hogy könnyen lehet, hogy rövid időn belül meg fogja bánni ezt a választását. De ígértem még egy valamit, mert még valamit azért tudunk Baka András mészete >> Igen. >> Baka András ott volt a 25 február 22-i bírói tüntetéssel, és ő, aki a legfőbb bíró volt, és most az a államszervezet demokratikus működések felett kellett törködni, még el is váralt egy szónoklatot bírói tüntetésen. Én azt gondolom, hogyha az a rendszerváltása óta meg nem kérdőjelezett szabály volt az elmúlt évekig, hogy bírópolitikai tevékenységet nem folytathat, ennek a föllazítása először a bírói app app feliratkozások hangos és és dacos mentegetésével. Utána pedig azon, hogy bírák, akihez a tüntetés után bem bemegyek és utána ott fog dönteni a címer alatt a jogaimról. az lóbálja az öklét a Szalai utcában. Ez bakandás szerint rendben van. Ez rendben van. De hát és ez azért elég vészós már meg ez ez pedig a másik a morális grixer mellett, hogy aki szerint bíráknak pontosan ugyanolyan véleménynyilvánítási szabadságok és gyülekezési szabadságuk van, mint bárki másnak. egy olyan országban, ahol egyébként a NER ugyanezeket a jogokat például a fegyveres testületek tagjaitól megvonta, az szerintem valami nagyon másik filmszínházat néz, és nem alkalmas arra, hogy az államszervezet demokratikus működése fele törködjön. És hozzáteszem, hogy aki Baka András többször jelölte főbírónak, Sólyom László. És szerintem ezt itt itt is már egyszer el elmondtam ebbe a műsorba. Ő nekem egyszer konkrétan a 14-es kampány előtt azzal hárította el a szülem és azt, hogy képviselőjelöltséged, hogy ilyen kampányszerepet vállaljon. Nem azzal, hogy ő államfő volt, hanem azzal, hogy ő alkotmánybíró volt. És akkor mondta nekem Sólyom azt, hogy aki már volt az >> az elég régen. Az 98 novemberében távozott a tanáros testületből, és akkor mondta nekem Sollyom azt, hogy aki egyszerbíró volt, az haláláig bíró marad. Mert az, hogy valaki leteszi a talált akár az Alkotmánybíróságon, akár az ítélkező bíróságokon, és utána elkezd handabandázni, tüntetéseken szónokolni, mocskolódni jobbra-balra, látunk ilyet piráktól nem egyszer uszítani. Az nem pusztán ízlésbeli meg esztétikai probléma. visszamenőleg a döntéseinek a pártatlansága joggal kérdőjeleződik meg. Gondoljuk el, hogy aki nagyon komoly, jogerős, büntető bírói ítéleteket hoz évtizedeken keresztül, és az igazságszolgáltatás arca lesz szóvivőként, majd utána nyíltan uszit publicisztikákban. Azok, akik mondjuk börtönbe kerültek az ő ítéletei alapján, mégis mit fognak gondolni az ő ítélkezői pártatlanságáról? És bocsánat, én se gondolom azt, hogy a talál letétele után egy bírót a szabadság jogai gyakorlásában korlátozni lehetne jogszabályba. Ezért mondom azt, hogy ahhoz, hogy a jogállam kiteljesedjen, egy morális szabályozórendszerre is szükség lenne. Arra lenne szükség, hogy az összes volt bíró, beleértve Baka Andrást, úgy gondolkodjon, mint Súlyom László, hogy aki egyszer bíró volt, az haláláig bíró marad, mert morálisan felelősséggel tartozik azért, hogy az általa meghozott ítéletek pártatlanságát utólag se kérdőjelezhesse meg senki, úgy ahogy most egyébként nem túl szép és nem túl helyes módon Baka András ítéleteivel is sokan megteszik az elmúlt napokban. egy talán lényegtelen, vagy az egész beszélgetésünk szempontá szempontjában lényegtelen állításod itt a levegőben maradt, amire még vissza szeretnék térni befejezés, ami egyébként nem is Baka Andrásra vonatkozik, hanem Sullyok Tamásra. Ugye azt mondtad, hogy az egyetlen olyan köztársasági elnök, aki nem a párt politikából jött, és nem pártpolitikai háttérrel lett köztársasági elnök, ami természetesen igaz, soha nem volt pártpolitikus Súlyok Tamás. De ha már szóba hoztad a a nemzet egységének kifejezését, és hosszan beszéltünk erről baka Andrással kapcsolatban, akkor annyiban visszakérdeznék, hogy hogy hogy mindezt elfogadva, amit mondasz Sully Tamásról az, ami már egyébként mi is beszéltünk erről, amikor egyáltalán fölmerült az, hogy őt elmozdítaná Magyar Péter az mennyiben ásta alá az ő nemzeti egység megtestesítő szerepét, amikor amikor ilyen egészen ilyen gejil és negédes stílusban köszöntötte Orbán Viktort a születésnapján tavaly. Tehát egy én ezt itt ebbe a műsorba is elmondtam, hogy súlyok elnöki működésének szerintem a a legproblémásabb mozzanata nem az volt, hogy mibe nem szólalt meg hagyjuk ezt a népi játékot. Hát ezt ezt súlyom is mindig eljátszották, hogy szólaljon már meg az ablak. >> Ott vonul a gárda. Ott vonul a gárda az ablaka alatt. Tessék meg szó. Hol van sóomlászó? Hogyne. Nagyon helyesen ugye természet 2006 októberében most már elárulhatom. Én voltam az ötletadója ennek a mondatnak népszabadságnak adott a sóyom egy interjút. >> Se a kurucinfó, se a 16 >> neki se a kurucinfó, se a 168-óra nem fogja megmondani, hogy mikor szólal meg. Tehát ez nagyon igaza volt. [nevetés] Tehát erről ennyi. Tehát itt én most nem erről beszélek, ami a ges amik a gesztusai voltak súlyoknak, azok közül szerintem a legkártékonyabb az ez a születésnapi köszöntés volt. Tehát erre én egyszer emlelek. Éppesszük magyarázatot, mert ráadásul erre még csak azt se lehet mondani, hogy Orbán Viktor elvárna ilyeneket. Tehát akik azért valamennyire ismerik Orbánt, pontosan tudják, hogy azért az ilyesmi megle, tehát az ilyen személyes jellegű köszöngés őtőle meglehetősen távoláll, zavarba is hozza. Azt máskés csinálták mindig a születésnapja körül különböző ilyen hívek ezeket a >> Az oké is, hogyha hívek cs könyörgöm köztársaság >> köztársaság vet a hív. >> Figyelj már, hát nem az, hogy sójonly vagy már csinált volna ilyet. Megvan neked az, hogy Áder fölköszönti rá egy nem kerek születésnapon fölköszönti Orbán. >> Hát hogyan? Hogyan? >> Mert még hogyha 70 éves egy 60 éves lett volna, akkor se feltétlenül a köztárság köztági elnök tüntesse ki, hogyha kitüntetésre méltó az a miniszterelnök kerekszületésnapja alkalmából. Mer szerintem ez megengedhetetlen volt, de erre mondom azt, hogy ez egy hiba volt. Hibát egyébként mindenki elkövet. Köztasági elnök, mindegyik köztársasági elnök követett el hibákat. Ez teljesen természetes, de miniszterelnökökről nem is beszélve, de ez tipikusan egy olyan hiba volt, ami egyébként az ő politikai gyakorlatlanságából, politikán kívüliségéből adódott. >> András, nagyon szépen köszön köszönöm szépen. Ez volt a mai közelkép. Ne aggódjanak, 2 múlva fogunk találkozni, tehát jövő héten még pihenünk egyet, aztán pedig szerintem augusztus végétől teljes gőzzel megyünk hetente. Várjuk önöket akkor is, de van egy nagyon fontos kérésem, iratkozzanak fel az YouTube csatornájára, osszák teg és lájkolják ezt a vissot, ha tetszett. Ha nem tetszett, akkor pedig itt a kommentmező, és olvassanak be. Andrásnak nekem vagy az öt egész stábjának. Találkozunk két hét múlva. Viszontlátásra, viszont hallásra.