Magyar Péter a Facebookon azt közölte:
„A pénzügyminiszter utasítására az imént felmentették a Mandiner nevű lapot kiadó cég vezérigazgatóját. A mai nappal megszűnik a hazug propagandalap mindennemű finanszírozása.”
Korábban, 2026. június 15-én az Országgyűlésben a miniszterelnök a következőket mondta:
„Én értem, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni...”
Az MCC és a kekva-sors
A Mandiner a 2024 végi–2025 eleji tulajdonosi átrendeződés során került a KESMA-tól az MCC érdekeltségébe. Az MCC Média Holdingon keresztül az alapítvány médiaportfóliójához tartozott a Mandiner mellett az InfoRádió többségi részesedése és a The European Conservative is. Az MCC ekkorra a magyar könyvpiacon is komoly pozíciókat szerzett a Libri révén. Működésének pénzügyi hátterét jelentős részben a korábban államtól kapott Mol- és Richter-részvénycsomag biztosította: a G7 szerint az alapítvány 2021 és 2024 között csaknem 106 milliárd forint osztalékbevételhez jutott ezekből.
A Mandiner sorsa az áprilisi kormányváltás után vált bizonytalanná.
Az új kormány egyik célja a kekva-rendszer felszámolása és az alapítványoknak átadott állami vagyon visszavétele lett. Május végén Magyar Péter miniszterelnök azt jelentette be, hogy az egyetemet nem fenntartó kekvákat – köztük az MCC mögött álló alapítványt – még a nyár folyamán megszüntetik, míg az egyetemfenntartó alapítványok hosszabb átmeneti időt kapnak. A kormány indoklása szerint az átalakítás célja az állami vagyon feletti közvetlen ellenőrzés visszaállítása, illetve az uniós kifogások rendezése.
A lap körüli vita júniusban politikai és sajtószabadság-kérdéssé is vált. Magyar Péter a parlamentben Orbán Balázsnak, az MCC kuratóriuma korábbi elnökének címezve
arról beszélt, hogy a Mandiner az államhoz kerül, az állam lesz a kiadója, és a kormánynak kell majd meghatároznia a lap tartalmát.
A kijelentést a MÚOSZ elnöke, Kocsi Ilona is kifogásolta: szerinte a közvagyon visszaszerzése indokolható, ám a Mandinert nem lenne helyes állami kormánylapként tovább működtetni; inkább piaci alapokra kellene helyezni.
Júliusban a jogi folyamat is felgyorsult. A Magyar Közlönyben megjelent döntés alapján az MCC-t működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány a többi érintett, nem felsőoktatási kekvával együtt megszűnt. Az alapítvány vagyonának és vállalati érdekeltségeinek állami átvételét ezután kezdték rendezni. A konstrukció szerint a vagyoni és társasági érdekeltségek feletti tulajdonosi joggyakorlás a pénzügyminiszterhez került, miközben az MCC egyes oktatási és társadalmi feladatainak folytatásáról más tárcák gondoskodhatnak.
Augusztus végére az is körvonalazódott, hogyan rendezheti az állam az MCC egykori üzleti érdekeltségeit. A Pénzügyminisztérium rendelettervezete szerint Kármán András pénzügyminiszterhez kerülhet az MCC korábbi Mol- és Richter-részvénycsomagja, valamint az MCC Press Kft. és az MCC Liber Invest Kft. feletti tulajdonosi joggyakorlás.
Utóbbi cégen keresztül birtokolta az MCC az MCC Média Holdingot, amelyhez a Mandiner tartozik.
Szeptember elejére a tulajdonosi átalakulás lényegi része lezárult.
A kezdetek
A Mandiner 2009 júniusában indult Balogh Ákos Gergely, Kiss Brigitta és Rajcsányi Gellért szerkesztésében, a Reakció című nyomtatott lap utódjaként (az első verzió a Wayback Machine időgépében). A lapot 2016-ig készítette és birtokolta az eredeti csapat, azt követően Tombor András lett az új tulajdonosa, és ezzel együtt a munkatársak nagy része is lecserélődött.
(A Mandiner-alapító és Reakció-újraalapító szerkesztő Mandiner 2009–2026 című írása itt olvasható.)