A Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenlegi oktatói között vannak olyanok, akik nem érdemlik meg a tanár vagy oktató megnevezést – erről beszélt Upor László dramaturg, az SZFE 2020-ban megválasztott, de hivatalba nem lépett rektora, az egyetemet jelenleg fenntartó alapítvány új kuratóriumának tagja egy szerda reggeli interjúban az ATV-n.
Upor csaknem hat év után, az egyetem tanévnyitóján tért vissza az intézménybe.
Upor László azt mondta, 2021 februárjában tudatosan megszakította kapcsolatát az SZFE-vel: nemcsak az épületbe, de még az utcába sem ment be, és igyekezett nem követni, mi történik az intézményben. Mostani visszatérését ezért „nagyon-nagyon fura érzésnek” nevezte.
Az új kuratórium feladatáról ugyanakkor azt mondta, óvatos változtatásokra készülnek, mert szerinte elsősorban arra kell vigyázni, hogy a hallgatók körüli biztonságot ne veszélyeztessék.
Számos állítás kering az oktatókról
Az oktatói kar helyzetét már jóval kritikusabban értékelte.
„A tanári karban azért bőséggel akadnak olyanok, akik nem érdemlik meg a tanár vagy oktató nevet”
– fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem a kuratórium kialakult, közös álláspontja, és szerinte minden oktató alkalmasságát alaposan, objektív szakmai szempontok alapján kell megvizsgálni. Azt kell eldönteni, ki képes felelősen oktatni a hallgatókat és öt éven keresztül hatással lenni a jövőjükre.
Upor arról is beszélt, hogy a szakmán belül és a közösségi médiában számos állítás kering arról, milyen alapon kerültek egyes oktatók az egyetemre. Ezeket nem akarta egyenként minősíteni, de úgy fogalmazott: „nagyon sok esetben vélhetőleg valamiféle hűségalap sokkal fontosabb, mint a szakmai minőség”. Erre a műsorvezető úgy reagált: „hűségből nem lesz művészet”.
Schillingi szelídség
Az interjúban szóba került Schilling Árpád rendezőnek az SZFE hallgatóihoz intézett írása is, amelyben Schilling több jelenlegi oktatót bírált, és arra figyelmeztette a diákokat, hogy a szakma megosztottsága később az ő pályájukra is hatással lehet. Upor Schilling megszólalását nem tekintette túlzónak: „kifejezetten szelíd óvásnak” nevezte. Értelmezése szerint Schilling lényegében azt üzente a hallgatóknak, hogy olyan szakmai közegbe kerültek, amelynek politikai megosztottságában ők maguk is áldozattá válhatnak.
Upor szerint a színházi és művészeti világ sokáig ellen tudott állni a magyar társadalmat átható politikai megosztottságnak, később azonban ez a kulturális életbe is betört, és mára rendkívül erős feszültségeket okozott a szakmán belül. Úgy látja, a színház sajátosságai miatt van esély ezek oldására, hiszen
az eltérő nézetű embereknek végül együtt kell dolgozniuk, a legkiszolgáltatottabb helyzetben azonban a pályakezdő hallgatók vannak.
Szerinte ezért a változtatások során nem velük kell meghúzni a határokat: „ők ebben a történetben ártatlanok”.
Az SZFE jelenlegi rektorának helyzete is szóba került. Upor szerint a rektor nem egyszerűen a lemondásáról értesítette a kuratóriumot, hanem az évnyitó ünnepség közben egy feltételeket tartalmazó, lényegében ultimátumnak tekinthető levelet küldött a kuratóriumnak és a minisztériumnak. A feltételek között Upor szerint szakmai és anyagi kérdések is szerepelnek, részleteket azonban nem közölt. „Ultimátumokat nem küldözgetünk” – mondta, hozzátéve, hogy emiatt várhatóan nem lesz rövid és egyszerű a tárgyalási folyamat.
Korrupciós vádak
Upor László a modellváltással létrejött egyetemi alapítványokat is élesen bírálta. „Korrupt intézményeknek” nevezte őket, és azt mondta, kuratóriumaik rendkívüli túlhatalmat kaptak. Az SZFE esetében szerinte a korábbi kuratórium különösen durván avatkozott be az egyetem működésébe. Saját szerepét ezzel szemben úgy határozta meg, hogy a fenntartónak az intézmény autonómiáját kell biztosítania: a kuratórium feladata nem az egyetem vezetése és nem az, hogy beleszóljon annak mindennapi életébe.
A dramaturg azt is hangsúlyozta, hogy nem tekinti a mostani változásokat a 2020 előtti SZFE „visszafoglalásának”.
Mint mondta, az új kuratóriumban ő az egyetlen, akinek közvetlen kapcsolata volt a régi SZFE-vel, és nem ugyanabba a pozícióba tért vissza, amelyből korábban távozott.
Az új kuratórium előtt álló egy év legfontosabb feladatának Upor a korábbi időszak átvilágítását és a hallgatói jogok helyreállítását nevezte. Megfogalmazása szerint a cél az, hogy „a romokat eltakarítsuk”, kivizsgáljanak minden visszaélést, és helyreállítsák, illetve megerősítsék a hallgatók jogait. Egy korszerű, magas színvonalú és szabad művészeti egyetem felépítése szerinte ennél sokkal hosszabb, többéves folyamat lesz, és nem is a kuratóriumnak kell közvetlenül végrehajtania.