Heves szócsata alakult ki Friedrich Merz német kancellár és az Alternatíva Németországért (AfD) képviselői között szerdán a Bundestagban, három nappal azután, hogy a párt közel 44 százalékos eredménnyel megnyerte a szász-anhalti tartományi választást. A költségvetési általános vitában Alice Weidel, az AfD társelnöke a választási eredménnyel támadta Merzet, a kancellár pedig az AfD migrációs és Oroszország-politikáját bírálta élesen.
Weidel azzal kezdte felszólalását, hogy Szász-Anhaltban
a választók nem egyszerűen megbüntették, hanem lényegében „megsemmisítették” Merz CDU-ját.
Szerinte a kancellár nem értette meg a választók üzenetét, a CDU–SPD-koalíció ideje pedig lejárt. Azt mondta, az emberek politikai irányváltást akarnak, és a következő választásokon az AfD már egyértelmű kormányzati felhatalmazást kaphat.
Az AfD társelnöke különösen a bevándorláspolitikát támadta. Azt állította, hogy a német állampolgároknak nap mint nap viselniük kell a „tömeges migráció” következményeit, és ennek kapcsán késes támadásokról, vonatokon és pályaudvarokon elkövetett erőszakról, valamint leromló és fenyegető városi környezetről beszélt.
Merz válaszában elismerte, hogy az AfD szász-anhalti eredménye figyelemre méltó, de emlékeztetett arra, hogy a párt nem szerezte meg az abszolút többséget: a választók 56 százaléka nem az AfD-re szavazott. A kancellár azt mondta, az AfD ezzel nem teljesítette saját, kampányban megfogalmazott célját, és kijelentette: szerinte ezzel a politikával sem Szász-Anhaltban, sem országosan nem lesz képes többséget szerezni.
A legélesebb vita az AfD által használt „remigráció” fogalma körül alakult ki. Merz szerint ha az AfD által követelt politika megvalósulna,
az „nem lenne más, mint a származás és a bőrszín alapján végrehajtott etnikai tisztogatás”.
A kancellár azt is állította, hogy egy ilyen migrációs politika súlyos munkaerőhiányt okozna: szerinte gondozóotthonok, kórházak és vendéglátóhelyek működése kerülne veszélybe.
Az AfD ezt határozottan visszautasította. Bernd Baumann, a párt parlamenti képviselője a Reutersnek azt közölte, hogy a „remigráció” alatt az AfD a Németország elhagyására jogilag kötelezett külföldiek törvényes kitoloncolását érti. Baumann szerint Merz tudatosan torzítja el a párt álláspontját, amikor azt etnikai tisztogatásként mutatja be, hogy ezzel fenntarthassa a többi párt AfD-vel szembeni politikai „tűzfalát”.
Merz külpolitikai kérdésekben is támadta az AfD-t. Azt állította, hogy a párt következetesen Oroszország oldalára áll, miközben az AfD az Ukrajnának nyújtott német támogatás leállítását és az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását szorgalmazza. A kancellár a közelmúltbeli lipcsei repülőtéri drónincidensre is utalt, amelyért Berlin Moszkvát tette felelőssé, és Weidelhez fordulva azt mondta: „Önök részei annak a problémának, amellyel itt Németországban szembesülünk”. Oroszország tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez.
A vita többször hangos bekiabálásokba fulladt.
Merz az AfD képviselőinek azt mondta, hogy „nem erősségük a hallgatás”, és azzal vádolta őket, hogy Németország destabilizálására törekednek, illetve megvetést tanúsítanak a demokratikus intézményekkel szemben. Julia Klöckner, a Bundestag elnöke is közbelépett, és figyelmeztette a bekiabáló képviselőket, hogy a parlament nem futballpálya; újabb rendzavarás esetére kizárást helyezett kilátásba.
A parlamenti összecsapás közvetlen előzménye az AfD történelmi szász-anhalti sikere volt: a párt csak három mandátummal maradt el az abszolút többségtől, miközben Merz CDU-ja mintegy 17 százalékot szerzett.