A Magyar Nemzeti Bank a júniusi várakozásokhoz képest 2026-ra lassabb gazdasági növekedéssel, 2027-re pedig magasabb inflációval számol. 2028-tól az inflációs cél 3 százalékról 2,5 százalékra változik. Az euró bevezetéséhez ugyanakkor ennél jóval több feltételnek kell teljesülnie.

Az ATV Egynes beszéd című műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász arról beszélt, hogy az euró bevezetéséhez Magyarországnak több gazdasági mutatót is megfelelő szintre kell hoznia. Szerinte csökkenteni kell az államadósság GDP-hez viszonyított arányát és az államháztartási hiányt, mérsékelni kell az inflációt, valamint az ország kamatszintjének is közelednie kell az euróövezethez.

Pogátsa szerint a kormány által meghirdetett 2030-as céldátum esetén ezeknek a feltételeknek addigra kellene teljesülniük. Ezt követően további két évig stabilan kellene tartani a forint árfolyamát az euróhoz képest.

A közgazdász szerint mindez jelentős korlátot jelenthet a következő évek költségvetési politikájában, miközben Magyarországon számos területen komoly beruházásokra lenne szükség. A műsorban a Paks II. beruházást, a vasúthálózatot, az alsóbbrendű utakat, a lakhatást és a béreket is említette.

Beruházásokkal indítaná el a növekedést

Pogácsa Zoltán szerint az egyik lehetséges út az lenne, hogy Magyarország beruházásokkal próbálja beindítani a gazdasági növekedést, miközben a zöld átállást is végrehajtja. Ennek részeként szélerőművek, napelemek és az ezekhez szükséges hálózatfejlesztések megvalósítását említette.

Úgy vélte, a pusztán megszorításokra épülő gazdaságpolitika nem vezetne el az euró bevezetéséhez. Azt mondta, az októberben várható költségvetési és euróbevezetési tervek alapján lehet majd látni, milyen irányt választ a kormány.

Pogátsa szerint az euró bevezetésének időpontja ezért akár későbbre is kerülhet. A beruházásokra épülő pályát tartaná olyan útnak, amely mellett a gazdasági növekedés is fenntartható lenne, de szerinte ebben az esetben inkább 2036–2037 körül lehetne szó az euró bevezetéséről.

Az euró önmagában nem oldja meg a gazdasági problémákat

A közgazdász szerint az euró bevezetésének jelentőségét sem érdemes túlértékelni. A műsorban arról beszélt, hogy a magyar társadalomban magas az euró támogatottsága, ugyanakkor szerinte sokan nincsenek tisztában azzal, milyen feltételeknek kell megfelelni a csatlakozáshoz.

Pogátsa arra is felhívta a figyelmet, hogy az euróövezethez való csatlakozás önmagában nem garantálja a gazdasági problémák megszűnését. Példaként Görögországot említette, és hangsúlyozta, hogy az euróövezetben is lehet magas államháztartási hiány, államadósság vagy infláció.

Szerinte az sem helyes megközelítés, hogy az euró valamiféle „kényszerzubbonyként” akadályozná meg a rossz gazdaságpolitikát. Úgy vélte, a gazdaságpolitikának eleve úgy kell működnie, hogy ne legyen szükség ilyen korlátra.

A vagyonvisszaszerzés önmagában nem fedezné a beruházásokat

A beszélgetésben szóba került a vagyonvisszaszerzés és a korrupció visszaszorításából származó esetleges költségvetési bevétel is. Pogátsa szerint ezek jelentős összegeket jelenthetnek, de önmagukban nem oldják meg a magyar gazdaság előtt álló finanszírozási problémákat.

A közbeszerzések esetleges túlárazásának visszaszorítását is említette, ugyanakkor úgy számolt, hogy még jelentős megtakarítások esetén sem lenne egyensúlyban a bevételi oldal a szükséges beruházások volumenével.

A Mészáros Lőrinc nevéhez kapcsolt autópálya-koncesszió kapcsán azt mondta: annak esetleges felmondása jelentős megtakarítást eredményezhetne, ugyanakkor a szerződés hosszú időszakra szól, és az utak fenntartása akkor is költséget jelentene az állam számára.

Nemcsak Budapest fejlesztésére lenne szükség

Pogátsa Zoltán szerint Magyarország modernizációjának nem kizárólag Budapestre kellene koncentrálnia. A vasút és az alsóbbrendű utak fejlesztését, valamint a vidéki térségek helyzetének javítását is fontosnak nevezte.

A beszélgetés végén a vidéki elvándorlásról beszélt. Elmondása szerint a népszámlálási adatok alapján csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegye népessége növekedett, miközben több más térségben jelentős elvándorlás történt. Nógrád és Békés vármegyében például 10 százalékot meghaladó elvándorlást említett. Szerinte ezért a magyar gazdaság fejlesztésének egyik fontos kérdése az is, hogyan lehet a vidéki térségek infrastruktúráját és gazdasági lehetőségeit javítani.

+ −