Puzsér Róberték az Önkényes Mérvadóban vesézték ki Unger Anna megválasztását.
1. Puzsér szerint Unger megválasztása rossz üzenet
Puzsér legerősebb kifogása, hogy Unger a meghallgatásán arról beszélt: hat éven belül ne várjon senki jogerős ítéletet a fideszes politikusok büntetőügyeiben. Puzsér ezt szimbolikusan összeköti azzal, hogy Ungert éppen hat évre választották meg. Szerinte abszurd, hogy az elszámoltatásra létrehozott intézmény vezetője lényegében azzal kezdi működését, hogy a saját mandátuma alatt nem ígér jogerős ítéleteket.
Ezt Puzsér az 1990 és 2010 utáni elmaradt elszámoltatásokhoz hasonlítja: attól tart, hogy „megint átmenti magát az előző rendszer”. Számára a rendszerváltás hitelességének egyik kulcskérdése, hogy a NER vezető szereplőinek ügyeiben gyorsan legyenek látható következmények.
2. Külön problémának tartja, hogy Unger nem jogász
Puzsér szerint az NVVH alapvetően jogi természetű intézmény, hiszen vagyonvisszaszerzéssel, vizsgálatokkal és jogi eljárásokkal foglalkozik. Ehhez képest Unger politológus, nem jogász.
A másik oldal részben vitatja ezt az érvet: elhangzik, hogy egy ilyen hivatal élén talán éppen szervezetvezetési és intézményépítési képességre van szükség, miközben a konkrét jogi munkát jogászok végzik. Az ellenérv szerint attól, hogy valaki jogász, még egyáltalán nem lesz alkalmas egy nagy intézmény irányítására.
3. Ligeti Miklós a beszélgetésben a kihagyott, kézenfekvő jelölt
A műsor visszatérően foglalkozik Ligeti Miklóssal, akit Hadházy Ákos is sokkal alkalmasabbnak tartott. A beszélgetésben az a kép rajzolódik ki róla, hogy hosszú korrupcióellenes múlttal rendelkező szakember, akinek szakmai profilja közvetlenebbül illeszkedik az NVVH deklarált feladatához.
Hadházy felháborodását is ismertetik: szerinte a kiválasztási folyamat elfogadhatatlan volt, és nem érthető, hogyan előzhette meg Unger Ligetit. A műsorban ezért nem pusztán Unger alkalmassága, hanem a kiválasztási mechanizmus hitelessége is kérdéssé válik.
4. A vita mélyén valójában a gyorsaság és a jogállamiság konfliktusa áll
Egri és Horváth többször azzal érvelnek Puzsérral szemben, hogy nem lehet politikai igény alapján felgyorsítani a büntetőeljárásokat. Ha a Fidesz rendszerének egyik legsúlyosabb problémája éppen az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása volt, akkor egy új kormány nem teheti ugyanezt ellenkező előjellel.
Puzsér viszont azt mondja: a jelenlegi magyar igazságszolgáltatás elfogadhatatlanul lassú. Nem azt akarja, hogy ítélet nélkül „felakasszanak” embereket, hanem azt, hogy az állam szervezze meg úgy az igazságszolgáltatást, hogy ne hat-nyolc év alatt szülessenek döntések. A Questor-ügyet is példaként említik arra, mennyire el tudnak húzódni jelentős ügyek.
5. Felmerül az is, hogy a lassúság politikailag Magyar Péternek kedvezhet
A beszélgetés egyik érdekesebb politikai spekulációja szerint egy elhúzódó elszámoltatási folyamatnak választáspolitikai haszna is lehet a TISZA számára.
Ha 2029-ben vagy 2030-ban még folyamatban vannak a volt fideszes vezetők látványos büntetőügyei, az erősítheti Magyar Péter politikai pozícióját: a választóknak azt lehet mondani, hogy az elszámoltatás folyamatban van, és egy kormányváltással a vádlottak „megúszhatják”. A műsorban elhangzik az a forgatókönyv is, hogy a 2030-as kampány idején volt fideszes vezetőket vezetőszáron visznek bíróságra.
Ez azonban a műsor résztvevőinek politikai feltételezése, nem olyan állítás, amelyet az SRT-ben bizonyítékokkal támasztanának alá.
6. Puzsér fő félelme: nem lesz valódi rendszerváltás
Puzsér álláspontja a beszélgetés során egyre tágabbá válik. Számára Unger személye csak tünete annak a veszélynek, hogy 2010 után harmadszor is elmaradhat a valódi elszámoltatás.
A logikája szerint 1990-ben nem számoltatták el megfelelően az állampárti rendszert, 2010-ben a Fidesz sem hajtotta végre az ígért elszámoltatást, most pedig fennáll a veszélye annak, hogy a TISZA-kormány alatt ugyanez történik a NER-rel. Emiatt Unger „hatéves” kijelentését nem egyszerű szakmai prognózisként, hanem politikai figyelmeztető jelként értelmezi.
7. A másik álláspont: éppen a lassabb eljárás akadályozhatja meg a következő NER-t
A legerősebb ellenérv az, hogy nem elég gyorsan megverni a Fideszt, „nagyon” kell megverni. Vagyis nem az a cél, hogy a közvélemény bosszúigényét néhány gyors ítélettel kielégítsék, hanem olyan jogilag támadhatatlan ügyeket kell felépíteni, amelyekből később sem lehet politikai mártírtörténetet csinálni.
Ebből a nézőpontból a hatéves perspektíva nem feltétlenül az elszámoltatás elszabotálását jelenti. Lehet annak felismerése is, hogy egy jogállamban a nyomozás, vádemelés, elsőfokú ítélet, fellebbezés és jogerős döntés időigényes, különösen rendkívül összetett korrupciós ügyekben.
A műsor alapkérdése tehát végül nem is Unger Anna személye: mit jelent valóban elszámoltatni a NER-t? Gyors, látványos büntetőeljárásokat, amelyek rövid idő alatt politikai következményt teremtenek, vagy lassabb, minden jogállami garanciát betartó eljárásokat, amelyek eredménye akár csak évekkel később válik jogerőssé?
Puzsér válasza lényegében az, hogy hat év egyszerűen túl sok. A többiek válasza pedig az, hogy egy új rendszer éppen akkor bizonyítja, hogy más, mint a NER, ha még az előző rendszer vezetőivel szemben sem hajlandó feláldozni a jogállami eljárást a politikai gyorsaság kedvéért.