Schiffer Andrással az ÖT műsorában beszélt a magyar külpolitika irányváltásáról, az orosz diplomaták kiutasításáról, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról, valamint a Tisza politikai stílusáról.

A külpolitikáról Schiffer azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter a konfliktusos, Ukrajnával kapcsolatos ügyekben továbbra is maga kommunikál, miközben a külügyminiszter jóval kevésbé látható. Az orosz diplomaták kiutasítását ezzel szemben inkább adminisztratív lépésnek tartja, amelyet a külügyminiszter is bejelenthetett. Szerinte az orosz diplomaták kiutasítása önmagában nem feltétlenül jelent nagy stratégiai fordulatot.

Schiffer ugyanakkor éles különbséget lát a Tisza-kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájában. Szerinte a háborúval közvetlenül összefüggő kérdésekben egy egyértelmű 180 fokos fordulat történt, és úgy látja, hogy a magyar kabinet háborús politikát támogatja.

Az orosz kémek kiutasításával kapcsolatban azt is felvetette, hogy ha Magyarországon valóban tíz orosz hírszerző tevékenykedett, akkor érdemes lenne tudni arról is, hogy más országok hírszerzőit érte-e hasonló intézkedés. 

A műsor második nagy témája a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal volt. Schiffer szerint egy működő ügyészség és a meglévő nyomozóhatóságok is képesek lennének hatékonyabban fellépni a korrupcióval szemben, ezért szerinte nem feltétlenül volt szükség új hivatal létrehozására.

A hivatal működésének legfontosabb lehetséges következményét azonban nem jogi, hanem gazdasági szempontból látja. Attól tart, hogy ha a gazdasági szereplők azt érzik, hogy egy széles jogosítványokkal rendelkező állami hatóság bármikor felléphet velük szemben, az óvatosságra készteti őket, és visszafoghatják beruházásaikat. Szerinte nemcsak a nagy, NER-hez kötött cégcsoportok érintettek, hanem azok alvállalkozói és más, korábban közbeszerzéseken vagy állami támogatásokban részesült vállalkozások is.

Schiffer szerint ennek komoly gazdasági ára lehet: „Ennek viszont az a vége, hogy egész egyszerűen leállnak a beruházások.”

Azt is mondta, hogy ha a nagyobb cégcsoportok néhány hónapon belül megrendülnek, azt a magyar gazdaság keményen meg fogja érezni, részben azért, mert jelentős foglalkoztatói és kiterjedt alvállalkozói hálózatok kapcsolódnak hozzájuk.

Schiffer azzal nem lenne problémája, ha konkrét jogsértések miatt a hatóságok fellépnének akár a NER-hez kötődő nagyvállalatokkal szemben is. Szerinte az lenne kiszámítható, ha konkrét ügyekben, jogállami keretek között indulnának eljárások. „Ne tessék törvényt sérteni, de egyébként pedig a jogállami játék szabályok az ellenfeleinkre és az ellenfeleink által gründolt cégekre is vonatkoznak” – fogalmazott.

A beszélgetés végén a hétfői parlamenti összecsapásról, Magyar Péter és Toroczkai László konfliktusáról beszéltek. Schiffer szerint Toroczkai felindultsága bizonyos szempontból érthető volt, de nem tartotta szerencsésnek az alkalmazott kifejezéseket. Úgy vélte, egy potenciális miniszterelnöknek és frakcióvezetőnek a parlamentben, „a nemzet templomában” bizonyos szavakat nem lenne szabad használnia.

A konfliktus politikai természetéről viszont azt mondta, hogy a Tisza szerinte gyorsan áldozati szerepbe helyezte magát.

Úgy látja, Magyar Péter kommunikációja a politikai közbeszéd egészére hatással van, mert „ahogyan a csúcson álló vezér viselkedik, főleg, hogyha közben ő miniszterelnök lett, az tovassugárzik először a szavazóbázison, de utána az egész társadalmon”.

Schiffer szerint a politikai vezető kommunikációja társadalmi normákat is formálhat. Azt állította, hogy ha a miniszterelnök megengedheti magának a durva személyeskedést, majd amikor visszakapja, áldozati szerepbe kerül, az a társadalomban is ezt a viselkedést erősíti. A beszélgetés végén ezt a jelenséget a miniszterelnöki intézmény tekintélyének problémájaként foglalta össze, és kijelentette: „ez magának a miniszterelnöki intézménynek a porigalázása, ami folyik.”

+ −