A New York Times riportot közölt a budapesti, várbeli Karmelita kolostor épületéről, amit a korábbi Orbán-kormány miniszterelnöki hivatalnak épített át.
Az NYT emlékeztet:
Magyar Péter a választási győzelem után az épületet az Orbán-rendszer „úrhatnámságának, dőzsölésének és hazugságainak” szimbólumaként mutatta be,
és a nyilvánosság elé tárását az előző korszak lezárásának, illetve a demokratikus fordulat jelképének szánta. Az elmúlt hónapokban több mint 25 ezren jártak az egykori miniszterelnöki irodaszárnyban, de a látogatók közül többen meglepődtek azon, hogy a belső terek korántsem olyan fényűzőek, mint amire a politikai üzenetek alapján számítottak.
Andrew Higgins riportja szerint a Karmelita inkább elegáns, visszafogott butikhotelre, mintsem egy diktátor hivalkodó palotájára emlékeztet. A beszámoló különösen Orbán egykori pihenőhelyét emeli ki: a kis hálószobában egyszerű, keskeny ágy és szekrény található, a berendezés szinte szerzetesi, sőt az egyik leírás szerint IKEA-szerű. A látogatók hiányolták az elképzelt aranyozást és pompát, miközben a falakon valóban értékes magyar festmények láthatók – ezek azonban állami tulajdonú, múzeumi kölcsönzések. Orbán íróasztala már nincs az épületben, és a riport szerint
a Karmelita nem hasonlítható a hatalmukat elvesztő Ferdinand Marcos, Viktor Janukovics vagy Nicolae Ceaușescu egykori, valóban extravagáns rezidenciáihoz.
A cikk ennél tágabb következtetése viszont az, hogy a Karmelita politikai jelentősége sokkal nagyobb, mint amit a falai és berendezése önmagában elárul. Az épület több mint háromszáz éves története – kolostor, színház, majd kormányzati központ – és az Orbán-korszakban betöltött zárt hatalmi központ szerepe tette Magyarország egyik legerősebb politikai szimbólumává.
A riport szerint éppen ezért érdekes az ellentét a politikai kép és a fizikai valóság között: Magyar Péter számára a Karmelita az előző rendszer szakításának látványos színtere, a látogatók számára pedig elsősorban egy korábban elzárt hatalmi világ megismerésének lehetősége. Hogy az épületnek mi lesz a jövőbeni funkciója, még nyitott kérdés; az új kormányfő nem akar ott dolgozni, miközben az építészek szerint kulturális, rendezvény- vagy vendégházként is hasznosítható lenne