Zéró toleranciát hirdetünk a verbális bántalmazással szemben, bármely közösség, népcsoport vagy kisebbség ellen irányuljon is. Nemzetet ugyanis csak kirekesztés nélkül lehet építeni.
Ezt mondtam el ma reggel a Fiumei úti sírkertben, Slachta Margit sírjánál, ahol a totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeztünk.
1939. augusztus 23-án a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió kezet fogott Moszkvában, a közéjük szorult népek feje fölött. Ötven évvel később, ugyanezen a napon csaknem kétmillió észt, lett és litván élő láncot alkotott Tallinntól Vilniusig, azt üzenve, hogy mindig visszavehetjük kezünkbe a történelmünket.
Slachta Margit mindkét zsarnoksággal szembeszállt, és mindkettő ellen a kimondott szó erejével harcolt. Élete arra tanít, hogy az elnyomás nem szögesdróttal kezdődik, hanem szavakkal.
Legyen áldott az áldozatok emléke!