Hétfőn megkezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek tényleges kiválasztása: az elnöki posztra 96, az elnökhelyettesi tisztségekre 68 pályázat érkezett. Az Országgyűlés július 28-án fogadta el az NVVH-ról szóló 2026. évi XXXIV. törvényt, ennek deklarált célja a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárása, valamint a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése.
A hivatal vizsgálati lehetőségei szélesek. A törvény kifejezetten nevesíti a közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat, az uniós források felhasználását, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást. A konstrukció egyik lényeges eleme, hogy az NVVH a közvagyon útját a döntéstől a szerződéseken, pénzmozgásokon és tulajdonosi láncokon keresztül egészen a tényleges tulajdonosig követheti. A részletes jogkörök az NVVH-törvényben olvashatók.
Lehallgathat, nyomozhat és vádat is emelhet
Az NVVH igazi újdonsága, hogy nem pusztán ellenőrző vagy vagyonkutató intézmény. A törvény a közvagyonnal kapcsolatos ügyek kezelését a jogszerűség vizsgálatától és a bűncselekmény gyanújának feltárásától a – minden, de minden módszert megengedő – nyomozáson és a közvád képviseletén keresztül a vagyon visszaszerzéséig egyetlen rendszerbe szervezi. Az új hivatal megtöri az ügyészség vádemelési monopóliumát – ahogy azt a Portfolio összefoglalója is az intézmény egyik legfontosabb sajátosságaként emeli ki.
Ez azért lényeges, mert az NVVH-nál nem azzal ér véget egy ügy feltárása, hogy továbbadja egy másik hatóságnak és elbúcsúzik tőle. A törvényben meghatározott körben a büntetőeljárás további szakaszaiban is szereplő maradhat. Emiatt az intézményt joggal lehet az ellenőrző szerv, a vagyonvisszaszerző hatóság és egy speciális korrupcióellenes ügyészség sajátos keverékének tekinteni.
96 elnökjelölt, ismert nevekkel
Az elnöki posztra 96, az elnökhelyettesi tisztségekre 68 pályázat érkezett. A 24.hu beszámolója szerint a pályázatok értékelése után kerül sor a jelöltek kiválasztására és személyes meghallgatására. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága augusztus 25–27. között tartja meg a személyes meghallgatásokat. A majdnem száz jelentkező érthető, az új elnök kezébe rendkívül nagy intézményi hatalom kerül, a mesés fizetés mellé. Nem pusztán egy új hivatal adminisztratív vezetője lesz: az első elnöknek kell felépítenie az NVVH szervezetét, kialakítania működési kultúráját és meghatároznia, hogy a hatalmas ügyállományból milyen elvek alapján választják ki az első vizsgálatokat.
A pályázók teljes listája nem nyilvános, de több jelentkező neve ismert már:
- Ligeti Miklós – a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, korrupcióellenes szakértő
- Molnár Csaba – volt rendőr ezredes, az ORFK pénzmosás elleni területének korábbi vezetője; több jelentős gazdasági bűnügyben dolgozott
- Steiner Gábor – bíró, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke; korábban ügyészségi nyomozó, aki több nagy gazdasági büntetőügyet, köztük a Quaestor- és a Mengyi Roland-féle „Voldemort”-ügyet is tárgyalta
- Francsics Imre – büntetőjogász
- Gerő Tamás – ügyvéd
A személyi összetétel ennél az intézménynél különösen fontos lesz. Az NVVH törvényben biztosított függetlensége ugyanakkor önmagában nem garantálja, hogy a hivatal a gyakorlatban is politikailag semleges lesz, sok ilyet láttunk már. Döntő lesz Az első vezetés szakmai tekintélye, integritása, a vizsgálatok kiválasztásának korrektsége és a döntések átláthatósága.
Mit vizsgálhat majd és milyen garanciák mellett?
Az NVVH mandátuma nem egyetlen konkrét korszakra vagy néhány előre meghatározott korrupciós ügyre szól. A törvény általánosan a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárására és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzésére hatalmazza fel. Ez olyan konstrukciók vizsgálatát is lehetővé teszi, ahol nem egyetlen közbeszerzés a kérdés, hanem hosszabb szerződéses, vállalati vagy tulajdonosi láncon keresztül változott meg a közvagyon helyzete. A törvény preambuluma kifejezetten azt mondja, hogy a hivatalnak képesnek kell lennie a vagyon útját a köztulajdonból történő kikerüléstől a pénzmozgásokon és tulajdonosi láncolatokon keresztül a tényleges tulajdonosig követni.
Az NVVH létrehozása már a törvény előkészítésekor kiváltott némi enervált jogállamisági vitát. Egy olyan hivatal, amely egyszerre vizsgálhat gazdasági folyamatokat, követhet pénz- és tulajdonosi láncokat, kezdeményezhet eljárásokat, nyomozhat, és meghatározott esetekben vádat emelhet, extrém garanciákat igényel, igényelne. A Magyar Helsinki Bizottság legitim célnak nevezte az elbitorolt közvagyon visszaszerzését, és pozitívan értékelte a társadalmi egyeztetést, ugyanakkor bírálta a törvényt, mert szerintük nem tartalmazott elegendő garanciát a hivatal példátlanul széles mérlegelési és hatósági jogköreivel szemben.
Ez az NVVH-val kapcsolatos legfontosabb kérdés is: ha valóban politikailag független és szakmailag erős szervezet épül fel, az elmúlt évtizedek legerősebb magyar korrupcióellenes intézménye jöhet létre, hatalmas saját politika- és gazdaságalakítási hatalommal, ami oda futhat ki, mint Romániában a DNA-sztori. Ugyanezek a rendkívül széles nyomozati, ügyészi és vagyonvizsgálati jogosítványok azonban komoly veszélyt jelentenének, ha a szervezet politikai befolyás alá kerülne.