V. NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Valóban, egy három szakaszból álló jogszabályjavaslat lehetne akár technikai természetű is, ugyanakkor a T/795. számú törvényjavaslat indoklása általánosságban beszél a nemzeti környezeti hatásvizsgálatok időigényéről. Arról azonban nem kapunk tájékoztatást, hogy mely konkrét tapasztalatok alapján készült az előterjesztés. Nincs előttünk az érintett ügyek száma, nincs bemutatva a várható időnyereség, és nem kapunk magyarázatot az azonnali hatálybalépésre sem. Így kéri a kormányzat az Országgyűléstől, hogy változtassa meg a már megindult eljárások szabályait.

A nemzetközi környezeti hatások alapos vizsgálatát fontosnak tartjuk. Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos országok meghallgassanak bennünket, amikor egy náluk tervezett beruházás a magyar folyókat, természeti környezetünket vagy az itt élők egészségét érintheti. Ugyanezt a komolyságot kell tanúsítanunk a saját döntéseinknél is. A kölcsönös együttműködéshez kiszámítható eljárások és hiteles szakmai vizsgálatok kellenek.

Észszerű cél az is, hogy a magyar hatóság a külföldi egyeztetés alatt elvégezhesse azokat a feladatokat, amelyekhez már rendelkezésre állnak az adatok. Az előkészítés felesleges állásidejét indokolt csökkenteni. Ezzel azonban még nem válaszoltunk arra, hogy az önök által választott megoldás hogyan hat az ügyfelekre, és miért kell azt azonnal alkalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, pontosan miről kell döntenünk. A javaslat szerint a hazai ügyintézési határidő a nemzetközi hatásvizsgálat lezárásáról és eredményéről szóló tájékoztatás hatóságokhoz érkezését követő 30. napon járna le, de az egyébként irányadó határidőnél korábban nem. Ezzel együtt kizárnák a külföldi szerv megkereséséhez kapcsolódó felfüggesztést ebben az eljárási helyzetben. A harminc nap tehát nem azt jelenti, hogy minden ilyen engedélyezés egy hónap alatt befejeződik. Előbb meg kell érkeznie a nemzetközi eredménynek. A teljes időtartam attól is függ, hogy meddig tart az egyeztetés, és mikor jut el a lezáró tájékoztatás a döntésre jogosult hatósághoz. Az indoklás azt állítja, hogy a folyamatban lévő ügyek érintettjeit nem éri hátrány, mert az összesített időtartam nem növekszik. Jó lenne konkrétan látnunk az eljárási példákat. A régi rendben a felfüggesztés után fennmaradó ügyintézési idő nem szükségképpen azonos az új szabály szerinti idővel.

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy miért éppen most került ide az előterjesztés. Ezen a ponton indokolt beszélnünk a paksi fenékküszöbről. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal közzétett közleménye szerint a fenékküszöb környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása szeptember 30-án indult meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság kérelmére. A közlemény október 1-jén jelent meg és 30 napos ügyintézési határidőt rögzít. Október 6-án, hat nappal az eljárás megindulása után a kormány benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, amely a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedne. Ez az időbeli közelség indokolja, hogy rákérdezzünk erre az összefüggésre. Alkalmazni kívánják‑e az új rendelkezést a paksi fenékküszöb ügyében? Indult‑e, illetve számolnak‑e olyan nemzetközi környezeti hatásvizsgálattal, amelyre az új szabály vonatkozna? Mely államokkal, milyen tárgyban és milyen ütemezés szerint egyeztetnek? Pontosan ismerjük a jogi különbségeket. Nyilvános a paksi közlemény a környezetvédelmi felülvizsgálatról, és a törvényjavaslat alkalmazásához a benne meghatározott nemzetközi hatásvizsgálati eljárás szükséges. A kormányhivatali közlemény ilyen nemzetközi szakasz megindulását nem jelzi. Nagyon reméljük, hogy ez nem egyetlen beruházásra szabott törvény.

A kormánynak azonban lehetősége és kötelessége is tisztázni, érinti‑e a módosítás Paksot. Ha igen, ismertesse a jogalapot és a várható következményeket; ezt kérem államtitkár asszonytól. Ha nem, akkor mutassa be, mely ügyek miatt szükséges a sürgős változtatás.

(14.30)

A Paksi Atomerőmű biztonságos működése nemzeti érdek. A magyar családok és vállalkozások megbízható áramellátását biztosítani kell. Az erőműben, a vízügyi szolgálatnál és a kivitelezésen dolgozó szakemberek munkáját elismerés illeti. A politikai felelősség azé a kormányé, amely az eljárási szabályokat megalkotja és a döntéseket meghozza.

Az augusztus 12-ei külön kormányrendelet a paksi beruházásnál a környezethasználat megkezdését követő felülvizsgálatra építette a működési engedélyezést. Szeptember 30-ig az engedélykérelmet kellett benyújtania. A vízjogi létesítési engedély előzetes megszerzése alól mentesítést adott, és október 15-ig fennmaradási engedély kérelmezését írta elő. Ezek az önök által választott különös szabályok. Önöknek kell megmagyarázniuk, hogyan biztosítják mellettük, hogy a környezeti hatásvizsgálat ténylegesen befolyásolhassa a beruházás további sorsát. Milyen változtatásra marad lehetőség, ha a szakmai vizsgálat kedvezőtlen hatást tár fel? Ki dönt a szükséges korrekciókról, és milyen forrásból hajtják végre? Ezek gyakorlati kérdések.

Egy, már megvalósított beavatkozás módosítása pénzbe kerülhet, és műszakilag is nehezebb lehet, mint a megelőzés. Az utólagos vizsgálat értelmét az adja, hogy a megállapításainak legyen következménye. A kormányzati tájékoztatásnak ezt világossá kell tennie. A most tárgyalt határidő-módosítás önmagában nem dönti el a korábbi építkezés jogszerűségét, és nem pótolja a szükséges szakmai értékelést. A két kérdést a vitában is külön kell kezelni, ugyanakkor az Országgyűlésnek joga van tudni, hogy az új törvénnyel milyen eljárási helyzetet kívánnak rendezni.

Tisztelt Ház! A Duna állapota közvetlenül érinti a folyó mellett élőket. Egy vízügyi beavatkozás értékelésénél választ kell adni arra, hogyan alakulnak a vízszintek és a hordalékviszonyok, milyen hatások várhatók az élővilágra és hogyan biztosítható a hajózás. Az eredmény a környező településeknek, gazdálkodóknak és a folyót használó vállalkozásoknak is fontos.

Az önök javaslatában az átláthatóság célként szerepel, a normaszöveg viszont elsősorban a határidőt alakítja át; külön nem részletezi, milyen tartalmú irat igazolja a nemzetközi eljárás lezárását, miként ismerhetik meg az ügyfelek az új határidő számítását és hogyan kell kezelni a már felfüggesztett ügyeket. Ezeket a részleteket nem szabad azzal elintézni, hogy majd a gyakorlat kialakítja őket.

Különösen fontos a minisztérium felelőssége. A nemzetközi szakasz szervezése és a hazai hatósági döntés két külön feladat. A javaslat szerint a határidő szempontjából az számít, mikor érkezik meg a tájékoztatás. Ha a nemzetközi egyeztetés lezárul, de az eredmény továbbítása késik, azt az ügyfél kívülről aligha tudja ellenőrizni. Ezért legyen pontos szabály a lezáró tájékoztatás előkészítésére és továbbítására; legyen dokumentálva a lezárás és a beérkezés időpontja; az ügyfél kapjon értesítést arról, hogyan változott a saját ügyének a határideje. Ezek teljesíthető követelmények egy rendezett közigazgatásban.

Van egy további szakmai kérdés is: elegendő lesz‑e 30 nap, ha a nemzetközi egyeztetés végén lényeges új adat érkezik és a hatástanulmány kiegészítése válik szükségessé? Hogyan biztosítják, hogy a hatóság ezt megfelelően értékelje és az érintettek észrevételei is eljussanak hozzá? A határidő szabályozását össze kell hangolni a döntés megalapozásához szükséges munkával.

Tisztelt Államtitkár Asszony! A kihirdetést követő napi hatálybalépés és a folyamatban levő ügyek bevonása különösen világos átmeneti szabályokat követelne. Mi történik azzal az eljárással, amelyet már felfüggesztettek? Milyen lépéssel folytatják és mikor értesítik erről az ügyfeleket? Hogyan számolnak ott, ahol a nemzetközi eredmény már korábban megérkezett? És mi történik azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság a korábbi határidőt már túllépte?

A benyújtott szöveg nem mondja ki, hogy az ebből eredő jogkövetkezményeket megszüntetné. Kérjük, tegyék egyértelművé az ügyfelek már keletkezett igényeinek megőrzését, hogy ebből később se lehessen jogvita. Az ügyfél ne azért veszítse el egy korábbi mulasztáshoz kapcsolódó igényét, mert időközben átírták a határidő számítását.

Az indoklás még egy fontos korlátozást említ: a különös határidőt másodfokon nem kellene alkalmazni. Ha ez a jogalkotói szándék, azt a rendelkezésben is egyértelműen rögzítsék. Rendezzék a jogorvoslat után megismételt elsőfokú eljárás helyzetét is. A hatóságoknak és az ügyfeleknek ugyanabból a szövegből ugyanarra a következtetésre kell jutniuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérjük az érintett, folyamatban lévő ügyek és az azonnali alkalmazás indokainak bemutatását. Kérjük a nemzetközi eredmény továbbításának egyértelmű rendjét, az ügyfelek tájékoztatását és a már megindult eljárások átmeneti szabályainak kiegészítését. Kérjük annak igazolását is, hogy a szakmai értékelésre és az érintettek részvételére elegendő idő marad. Ezek a követelmények a hatóságok munkáját is segítik. A tisztázatlan szabályozás későbbi vitákat, eltérő jogértelmezést és újabb eljárásokat eredményezhet. A kormány a gyorsítás célját azzal szolgálja, ha már most elvégzi a szükséges pontosításokat.

A paksi ügyben pedig választ várunk. A hatósági eljárás megindulásának időpontja ismert, a törvényjavaslat benyújtásának időpontja ismert. A lehetséges kapcsolat tisztázásához a kormánynak kell megadnia a hiányzó információt. Kérem, ne hagyják válasz nélkül azt a kérdést, hogy a fenékküszöb engedélyezésénél számolnak‑e ezzel a módosítással.

A felelős energiapolitika és a környezetvédelem összehangolása a kormány feladata. Ehhez felkészült hatóság, ellenőrizhető szakmai munka és olyan eljárási rend szükséges, amely az állam saját beruházásánál is számonkérhető. Az Országgyűlésnek pedig meg kell kapnia mindazt az információt, amely a döntéshez szükséges. Ha képviselőcsoportunk számára ezek az aggályok elhárulnak, akkor ezt a törvényjavaslatot akár még támogatni is tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu