Még csak bő másfél órája beszél a "fejlődés és igazságosság" költségvetésének császára, de már most bejött, amit reggel írtam a szemfényvesztésről.
Mintha tizennégy évig nem bólogatott volna szédülésig,
nem tapsolt volna az első sorban, most meg minden katasztrofális volt, minden elhibázott volt, minden önös érdekű volt.
És akkora a baj, hogy ők ezt nem is látták. Most derült ki. Menekülünk előre, igaz, miniszterelnök elvtárs? Meg hát tizennégy évig éppen fordítva mondta Magyar Péter, hirtelen minden rossz lett, de ez nem tűnik fel a rajongóknak.
(
)