Nagy Feró fellépésével kezdődött vasárnap délután a Terror Háza Múzeum mellett szervezett demonstráció a múzeum épületénél. A színpadon aztán elsőként György-Horváth Zsuzsa, a Patrióta műsorvezetője szólalt fel, aki az Index tudósítása szerint a Terror Házát „nemzeti önbecsülésünk és szabadságvágyunk szimbólumának” nevezte. Szerinte ezért meg kell védeni az intézményt, és köszönetet mondott Schmidt Máriának, valamint Bayer Zsoltnak is.
Bencsik András felszólalásában arról beszélt: az elmúlt száz évben háromszor rontott rá a kommunista baloldal saját nemzetére, mert dühöt és gyűlöletet váltott ki belőle az emberek szabadágvágya. Szerinte először a szovjet hadsereg rombolta le a szabadság bástyáit, majd 2006-ban „a kommunisták és posztkommunisták parancsára” rontottak rá az ártatlan emberekre, bemocskolva 1956 emlékét. „Most itt vannak az újkommunisták, akik el akarják fojtani, meg akarják gyalázni '56 emlékét és eltörölni évszázados bűneik nyomát, mert Brüsszelben úgy rendelkeztek, hogy vannak bűnök, amelyekért jutalom jár”.
Bencsik szerint a Terror Háza azt az igazságot képviseli, hogy csak egyféle igazság létezik, amely különbséget tesz jó és rossz között. Mint mondta, „nincsenek sem jó kommunisták, sem jó nácik, csak rossz kommunisták és rossz nácik vannak”. Beszéde végén azt követelte:
„Szabadságot a politikai foglyoknak! Engedjék szabadon Bús Balázst és a többieket! El a kezekkel a Terror Házától”.
Menczer Tamás beszédében a választás utáni időszakról emlékezett meg. Szerinte a tanulságokat levonták, és bár elismerte, hogy hibáztak, szerinte 2010-ben egy csődbe ment országot vettek át, ezért büszkének kell lenniük az elmúlt 16 év eredményeire. Menczer beszélt az üzemanyagárakról és Lannert Juditról is. Majd úgy fogalmazott: a Tisza Párt ígéreteiből „rekord magas üzemanyagár, rekord magas költségvetési hiány és rekord magas államadósság lett meg egy 300 milliárdos megszorítócsomag”. Egyetlen dologban szerinte igazat mondtak: „Ha a bohóc bemegy a palotába, vagy a parlamentbe, akkor nem a bohócból lesz király, hanem a parlamentből cirkusz”. Úgy vélte, a parlamentben zajló „színháznak” egyszer vége lesz, és az emberek olyan politikusokra fognak vágyni, akik betartják a szavukat és segítenek megoldani a problémáikat.
Huth Gergely felszólalásában arról beszélt: a kormányoldalon félnek a Terror Háza kiállításának igazságától, amely szerinte „rájuk zúdul”, illetve attól a „bűn árnyékától” is, amelyet eddig bezárva tartottak a múzeumba. A Pesti Srácok volt főszerkesztője ezután párhuzamot vont a történelmi ÁVH és a jelenlegi politikai ellenfelek között, majd az egykori kommunisták és a jelenlegi politikai élet szereplői között.„Péter Gábort, Biszku Bélát, Aczél Györgyöt, Apró Antalt ma Magyar Péternek, Ruff Bálintnak, Tarr Zoltánnak és Tóth Péternek hívják.” Tóth Pétert egyenesen az „ügynökkormány legfontosabb összekötő tisztjének” nevezte, aki szerinte Vorosilov marsall helyett „Weberrel és von der Leyennel” tartja a kapcsolatot. Huth ezután arra szólított fel mindenkit, hogy álljanak ki a múzeum mellett.
Bayer Zsolt Orbán Viktor egykori, a Terror Háza megnyitóján elmondott beszédéből idézett. A múzeum megnyitásakor Orbán arról beszélt, hogy a múlt egyetlen darabját sem szabad végképp eltörölni, mert azzal könnyen újra átélhetjük elődeink szenvedéseit és újra elkövethetjük az általuk elkövetett bűnöket. Bayer szerint ez a gondolat „aktuálisabb mint valaha”. A publicista felidézte, hogy „valakiknek” már korábban is problémájuk volt a Terror Házával. Példaként Kovács László egykori MSZP-elnököt említette, aki szerinte Emlékezés és Megbékélés Házára nevezte volna át az intézményt.
Bayer szerint „a kommunisták és azok szellemi, lelki örökösei” a kezdetektől megpróbálták eltüntetni a múzeumot. A jelenlegi helyzetet azzal állította párhuzamba, hogy „Moszkva átköltözik Brüsszelbe”. A múzeumról pedig egyértelműen kijelentette:
„A Terror Háza a miénk és meg fogjuk védeni. Történjék bármi ez az épület akkor is az marad ami most”.
Bayer szerint a 21. század „szörnyideológiáinak” képviselői már nem feltétlenül embereket akarnak megölni, hanem a hagyományokat, a nemzeti hitvallást, a vallási és a nemi identitást akarják eltüntetni. Ezért azt mondta, javasolni fogja, hogy a Terror Házában szenteljenek egy „kicsike szobát” ezeknek a 21. századi szörnyideológiáknak. Beszédét azzal zárta: „Amikor visszaszerezzük a mi Terror Házánkat, akkor megint Schmidt Mária lesz a főigazgató és Orbán Viktor fogja mondani az új avatóbeszédet”.
A tüntetésen felszólalt Schmidt Mária, a múzeum most leváltott igazgatója is. A történész szerint a Terror Háza elsősorban azért fontos a nemzetnek, mert kimondja, kik voltak a 20. század tettesei és mit tettek, bemutatja a magyar nemzet szabadságért hozott áldozatait, és arcot ad mind a tetteseknek, mind az áldozatoknak. Schmidt Mária szerint a múzeum egyik legnagyobb sikere, hogy elindította a vitát és a társadalmi szembenézést azzal kapcsolatban, hogy mi történt Magyarországgal. Schmidt szerint aki megtekinti a kiállítást, saját szemével győződhet meg arról, hogy valódi történetekkel találkozik. Több mint száz ember történetén keresztül áll össze a közös magyar történet, amely egy egész korszakot rajzol ki.
A történész ezután a múzeum szakmai felülvizsgálatának tervét bírálta. Szerinte nincs jelentősége annak, hogy a felülvizsgálatot végzők szakmaiságra és történelemhamisításra hivatkoznak, mert ezzel szerinte azt árulják el, hogy továbbra is létezőnek tartanak egy történelmi kánont, amelyen kívül minden más hamisítás. Schmidt Mária szerint „nem bírják megemészteni, hogy a Terror Háza elvette tőlük a történelem értelmezésének monopóliumát”. Hangsúlyozta: „A tettesek és áldozatok is mi vagyunk, magyarok. Ez a mi történetünk.” A történész reagált Magyar Péter azon kijelentésére is, hogy nincs méltó 1956-os emlékmű. Schmidt Mária szerint ennél méltóbb emlékhelyet nem tud elképzelni a Terror Háza hősök falánál. A múzeummal kapcsolatban pedig azt üzente:
„ha nem tetszik nekik a Terror Háza, csináljanak maguknak egy másikat.”