Akkor mégegyszer a szélről, mert látom az ócska támadásokat.
Nem vagyok a szélenergia ellen. Van helye az energiamixben, van nagyobb létjogosultsága is, mint a mostani, és nem értek egyet a kategorikus építésügyi irányú tiltással sem. Szeretem a szelet, és nem csak mint a kedvenc istenemet, En-lilt a sumer pantheonból: van és lehet helye a magyar energiamixben is, nem véletlen döntött az előző kormány sem a fokozatos bővítésükről.
A kép mindig árnyaltabb, konkrétan vannak érveim egy észszerűbb mértékű telepítés-politika, helyi energiaközösségi jogi struktúrák vagy saját ipar-fejlesztés keretében a szél mellett is, természetesen. Ám nem ez történik.
Tehát mégegyszer. Nem vagyok a szélenergia ellen. Elmondtam rengetegszer. Igenis van, lehet helye az energiamixben. Ezt is elmondtam rengetegszer.
De NEM ÍGY, NEM OTT, NEM ENNYI ÉS NEM EZEKKEL.
1. Merthogy egy olyan tiszás szélerőművi pályázat jött ki, ahol a helyszíneket és mennyiségeket nem az alapján jelölték ki, hol éri meg és hol lehet szélerőművet építeni, hanem hol van szabad hálózati kapacitás…
2. Ahol a kiírt szélparki pályázat egyes helyeken olyan kicsi, 16–21 MVA-s projektméretet jelent, amekkora szélerőmű-fejlesztés a gyakorlatban nincsen.
3. Ahol a magyar fejlesztések lehetőségét kizárták.
4. Ahol a külföldi cégekkel szemben csak papíron létező energiaközösségeknek adtak opciós jogot, és olyan opciós jogot adtak, ami valójában egy azonnali ajándék, egy 25 évről előrehozott full cash-out a külföldi beruházónak.
5. Ahol nem veszik figyelembe, és ez volt a gond 2006-ban is - sajnos ezt is első kézből tapasztaltam eljáró energiajogászként - hogy ennyi szélerőmű mennyire inkonzisztensen termel (volatilitás). Éppen azt mutatta meg az idei nyári helyzet, a csúcsfogyasztás és a drága tőzsdei vásárlások esténként, de még a paksi mizéria is, hogy éppenhogy több rugalmassági kapacitásra van szükség a rendszerben, nem pedig még több volatilitásra. A szélerőművek termelése órák alatt a névleges teljesítmény 100%-áról 0%-ra zuhanhat vagy fordítva, ami lekövethetetlen a lassabb reagálású zsinóráram-termelők számára. Na megérkeztünk.
6. Hogy teljesen félretolják: ezen tulajdonsága miatt mekkora a hálózati terhelése ennyi szélerőműnek, hiszen a hirtelen túltermelés vagy kiesés megterheli a villamosenergia-hálózatot, ami komoly fejlesztéseket és magas rendszerirányítási költségeket követel (pl. drága gázturbinás gyorsindítású kiegyenlítő erőművek folyamatos készenlétben tartását, valamint akkumulátoros energiatárolók milliárdos beruházásait). Vagyis: a több szélerőmű még több hálótati rugalmassági képességet igényel, von el a rendszerből, pedig pont ezeknek vagyunk a híján! Na innentől ülnek fordítva a lovon, akik szerint “a szél a mi energiánk”.
7. Fajlagosan ráadásul igen drága is a létesítése: egy 1 MW-ra vetített szárazföldi szélerőmű beruházási költsége (CAPEX) kb. 1,3–1,6 millió euró/MW (egy 50 MW-os park esetében ez 25–32 milliárd forintos induló tőkeköltséget jelent a hálózati csatlakozási infrastruktúrával együtt). Egy barátom azt számolta a napokban, hogy a Kapitány-féle 4 GW új szélerőmű ezekkel a kiegészítő hálózatos, tárolási stb. szükségletekkel a magyar költségvetés 4%-át is elérő költség is lehet: ennyit fordítunk oktatásra! Micsoda hátraarc ez a populista kampányhoz képest felújításra váró kórházakkal meg MÁV-szerelvényekkel…
(...)