Egyre több nagy Wall Street-i bank mond le arról a forgatókönyvről, hogy a közel-keleti háború okozta globális olajválság gyorsan véget érhet. Miután a kőolaj ára ismét hordónként 100 dollár fölé emelkedett, a HSBC, a Goldman Sachs és a Bank of America is felfelé módosította várakozásait. A legsúlyosabb forgatókönyvekben már 120–150 dolláros olajárral számolnak.
Augusztus elején még 80 dollár alatt járt az olaj ára, azóta azonban szinte folyamatosan drágul, és ezen a héten ismét átlépte a lélektanilag fontos 100 dolláros határt. A Business Insider szerint a piac korábban arra számított, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások viszonylag gyorsan rendeződnek. Ez az optimizmus mára nagyrészt eltűnt: a befektetők egyre inkább egy hosszabb ideig tartó ellátási válságot áraznak.
A legnagyobbat a HSBC változtatott előrejelzésén: húsz dollárral, 85 dollárra emelte a Brent 2027-es várható átlagárát. A bank alapforgatókönyve szerint a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás csak fokozatosan állhat helyre. A Goldman Sachs 80 dollárra emelte 2027-es prognózisát, de egy súlyosabb forgatókönyvben – ha a Perzsa-öböl kitermelése tartósan alacsony marad – 120 dolláros olajárral is számol.
95-120 dollár a valószínű, de lehet 150 is akár
A Bank of America még ennél is nagyobb kockázatot lát. A bank szerint az elhúzódó közel-keleti konfliktus 95–120 dolláros ársávban tarthatja az olajat, az energetikai infrastruktúra további súlyos sérülése pedig akár 150 dollárig is felhajthatja az árat. Ez nem alapforgatókönyv, hanem kockázati szcenárió, de jól mutatja, mennyire megváltozott a piaci hangulat: a három számjegyű olajár már nem szélsőséges lehetőségként szerepel a bankok számításaiban.
A tartós drágulás mögött három fő ok áll. A Hormuzi-szoros forgalma továbbra is messze elmarad a normálistól, miközben fogynak azok az olajkészletek, amelyekből eddig pótolni lehetett a kieső szállításokat. Az alternatív útvonalak és kerülő megoldások pedig ugyan enyhítették a hiányt, de nem tudták helyettesíteni a Perzsa-öböl normális exportkapacitását. Korábbi elemzések szerint még egy gyors tűzszünet esetén is hónapokba telhetne, mire a kitermelés, a hajózás és a finomítók működése teljesen normalizálódna.
A következmények pedig nem állnak meg a benzinkutaknál. A drága olaj emeli a dízel, a repülőgép-üzemanyag és a szállítás költségeit, ami idővel az élelmiszerek, a repülőjegyek, a házhoz szállítás és számos más termék árában is megjelenhet. Ezzel veszélybe kerülhet a piacok 2026-os kedvenc forgatókönyve is: hogy az infláció jelentősen csökkenhet anélkül, hogy közben a gazdaság recesszióba kerülne. A tartósan 100 dollár körüli vagy afeletti olaj újra felpörgetheti az inflációt, magasan tarthatja a kötvényhozamokat és megnehezítheti a jegybankok kamatpolitikáját. A vállalatokat egyszerre sújtaná a magasabb energiaköltség és a fogyasztók elkölthető jövedelmének csökkenése.
Elszabadulhat a magyar benzinár
Nagyságrendileg 800–900 forintos 95-ös benzinárat jelenthetne Magyarországon a 150 dolláros Brent, ha ezt a világpiaci árszintet a kutak teljesen lekövetnék, és közben a forint árfolyama, az adók és a finomítói árrések érdemben nem változnának. A nyersolaj drágulása nem egy az egyben hat a magyar árra, mert a benzinár jelentős része fix jövedéki adó, továbbá finomítási, szállítási és kereskedelmi költség, az egészre pedig áfa rakódik.
Ha a Brent a mostani, nagyjából 100 dollár körüli szintről 150 dollárra, tehát további 50 százalékkal emelkedne, egyszerű költségalapú becsléssel kb. 200–280 forinttal emelkedhetne egy liter benzin piaci ára. Így 800–870 Ft/liter körüli tartomány adódik; kedvezőtlenebb dollár/forint árfolyam vagy magas finomítói benzinár mellett a 900 forint sem lenne irreális. Főleg, hogy a mostani közel-keleti válságban a finomított termékek ára akár jobban is elszakadhat a Brenttől.