A Tisza-kormány vagyon-visszaszerzési terveiről, az új külpolitikai irányról, az uniós forrásokról és Manfred Weber budapesti tárgyalásáról is beszélt Bayer Zsolt és Ambrózy Áron a Pikk című műsorban. A beszélgetés egyik központi témája a kormány által bejelentett, több mint kétezer milliárd forintot érintő feljelentéssorozat volt. A műsor résztvevői azt hangsúlyozták, hogy a feljelentések önmagukban még nem bizonyítják sem bűncselekmény elkövetését, sem azt, hogy az állam valóban vissza tud szerezni ekkora összeget. Példaként az Eximbankhoz kapcsolódó ügyeket, a Duna Aszfalt külföldi beruházását és az egyiptomi vasúti járműgyártást említették, amelyeknél szerintük vitatható, hogy a keletkezett veszteségek mögött büntetőjogi felelősség áll-e.
Az egyiptomi vasúti üzlettel kapcsolatban azt állították, hogy annak veszteségessé válásában az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni uniós szankciók is szerepet játszottak. Értelmezésük szerint a magyar–orosz együttműködésben tervezett gyártás feltételei megváltoztak, a magyar ipar pedig drágábban tudta előállítani a szükséges alkatrészeket. A kormány más feljelentéseit is kritikusan kezelték: kifogásolták például azt az érvelést, amely szerint egy-egy korábbi állami beruházást lényegesen olcsóbban is meg lehetett volna valósítani. Bayerék szerint az ilyen állítások önmagukban nem elegendők annak bizonyítására, hogy az államot ténylegesen megkárosították.
A műsor másik hangsúlyos témája a Tisza-kormány Oroszországhoz fűződő viszonya volt.
A megszólalók bírálták azt az új külpolitikai megközelítést, amely értelmezésük szerint Oroszországot Magyarországot és a kárpátaljai magyarokat fenyegető szereplőként határozza meg. Bayer különösen kockázatosnak nevezte ezt egy olyan ország esetében, amely jelentős mértékben függ az orosz energiahordozóktól. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy az Európai Unió orosz energiáról való leválási törekvései szerintük Magyarország számára jelentős többletköltségekkel járhatnak. Ambrózy azt feltételezte, hogy az orosz eredetű energia a jövőben közvetítő országokon – például Kazahsztánon, Azerbajdzsánon vagy Törökországon – keresztül továbbra is eljuthat Magyarországra, csak magasabb áron.
Hosszabban foglalkoztak a vagyon-visszaszerzési hivatal és annak vezetője, Unger Anna személyével is. A megszólalók kétségeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen, szerintük az ügyészségi munkához közel álló intézmény élére milyen szakmai háttérrel rendelkező vezető kerülhet. Ennél is súlyosabb problémának tartották azokat a szabályokat, amelyek értelmezésük szerint lehetővé tehetik egyes vagyonelemek biztosítását vagy elvonását jogerős ítélet előtt, illetve olyan személyek vagyonát is érinthetik, akik kapcsolatban álltak egy vizsgált szereplővel.
Az uniós források ügyében Bayer és Ambrózy azt kifogásolta, hogy
a kormány kommunikációjában már többször lezárt tényként jelent meg az EU-s pénzek megszerzése,
miközben a pénzek tényleges folyósítása még nem történt meg. A beszélgetésben ugyanakkor azt valószínűsítették, hogy a politikai megállapodást követően végül megérkezhetnek a források, ehhez azonban előbb rendezni kell azokat a jogi és bürokratikus feltételeket, amelyek miatt az előző kormány nem jutott hozzájuk. Kritikusan beszéltek arról is, hogy a források egy része szerintük olyan energetikai beruházásokhoz, például okosmérőkhöz és szélerőművekhez kapcsolódhat, amelyek szükségességét vagy magyarországi alkalmazását vitatják.
A beszélgetés egyik legfontosabb politikai témáját Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének budapesti látogatása és Magyar Péterrel folytatott tárgyalása jelentette. A műsorban ismertetett beszámoló szerint Magyar azt közölte Weberrel, hogy Magyarország továbbra is fenntartja a migráció megakadályozására létrehozott intézkedéseit. Bayer szerint ezzel párhuzamosan Weber azt ígérte, hogy közbenjár a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós uniós bírság megszüntetése érdekében. A műsorvezetők ebből látszólagos ellentmondást vezettek le: azt kérdezték, hogyan szűnhetne meg a szankció, ha a magyar kormány közben változatlanul fenntartja azokat az intézkedéseket, amelyek miatt a bírságot kiszabták.
Bayer két lehetséges magyarázatot vetett fel. Az egyik szerint Weber ígérete azt bizonyítaná, hogy az uniós intézmények korábban politikai okokból, az Orbán-kormánnyal fennálló konfliktus miatt léptek fel Magyarországgal szemben. A másik lehetőségnek azt tartotta, hogy Magyar Péter a nyilvánosság előtt ugyan a határvédelmi rendszer változatlanságáról beszél, de az uniós partnerekkel valamilyen kompromisszumot köthetett. A műsorban azt is megkérdőjelezték, milyen lehetősége van egyáltalán Webernek arra, hogy egy európai bírósági döntésből fakadó pénzügyi következmény megszüntetését elősegítse.
A műsor végén Bayer és Ambrózy a Tisza, illetve Magyar Péter támogatottságáról beszélt.
Egy friss Publicus-felmérésre hivatkozva azt mondták, hogy a Tisza népszerűsége 8, Magyar Péteré pedig 15 százalékkal csökkent, amit részben az Unger Anna kinevezése körül kialakult konfliktussal hoztak összefüggésbe. Értelmezésük szerint a Tisza támogatói között van egy radikálisabb csoport, amely a korábbi kormánypárti szereplők gyors és látványos elszámoltatását várta, ezért csalódott minden ennél óvatosabb, jogi eljárásokhoz kötött megoldásban.