Az orosz hírszerzés európai jelenlétéről, a magyar–orosz kapcsolatok várható alakulásáról, az Ukrajna elleni háború kilátásairól és Vlagyimir Putyin politikai gondolkodásáról beszélt Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai és Oroszország-szakértő Rónai Egon műsorában.
A beszélgetés apropóját tíz orosz diplomata magyarországi kiutasítása adta. Bendarzsevszkij szerint a lépés önmagában nem példa nélküli Európában: Bulgária, Lengyelország és Csehország korábban ennél is nagyobb számban utasított ki orosz diplomatákat. A magyar döntés sajátossága szerinte inkább az, hogy nem látható egyértelmű, közvetlen kiváltó esemény,
ezért az akár az Ukrajna elleni orosz invázió után elmaradt intézkedés utólagos pótlásának is tekinthető.
A szakértő szerint nem érdemes abból kiindulni, hogy minden orosz diplomata hírszerző, az azonban a diplomáciai világban megszokott, hogy a külképviseleteken titkosszolgálati munkát végző emberek is dolgoznak. A műsorban idézett becslés szerint a korábban hatvan fő feletti budapesti orosz diplomáciai állományból legalább 24 ember kapcsolódhatott az orosz katonai hírszerzéshez. Bendarzsevszkij hangsúlyozta: az elhárító szolgálatok jellemzően figyelemmel követik a hírszerzési kapcsolatokkal gyanúsított diplomaták tevékenységét, ami egyben lehetőséget ad kapcsolatrendszerük feltérképezésére is.
Terjednek a hibrid műveletek
Oroszország európai tevékenységének fontos részét ma már a hibrid műveletek jelentik – állította Bendarzsevszkij. Moszkva szerinte nem akar közvetlen katonai konfliktust vállalni egy NATO- vagy EU-tagállammal, ezért olyan, nehezebben bizonyítható eszközöket alkalmazhat, amelyekkel félelmet kelthet, gyengítheti Ukrajna nyugati támogatását, illetve tesztelheti az európai országok ellenálló képességét. A beszélgetésben idézett GLOBSEC-összesítés 2022 februárja és 2026 februárja között legalább 153, Oroszországhoz köthető európai akciót azonosított, köztük szabotázsakciókat, robbantásokat, kibertámadásokat és dezinformációs műveleteket. A szakértő ugyanakkor külön kiemelte: nem minden gyanús európai incidens mögött áll Oroszország, és bizonyíték nélkül veszélyes automatikusan Moszkvát felelőssé tenni.
A magyar kiutasításra Bendarzsevszkij legvalószínűbb forgatókönyvként orosz „tükörlépést” vár: Moszkva ugyanannyi magyar diplomatát küldhet haza.
Ez arányaiban Budapestnek okozhatna nagyobb problémát, mert a moszkvai magyar képviselet létszáma jóval kisebb a budapesti orosz apparátusénál. A válasz azonban gazdasági területre is átterjedhet: a szakértő szerint Oroszország adminisztratív eszközökkel nehezíthetné például magyar vállalatok működését. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Moszkva egyelőre valószínűleg nem akarja aránytalanul felnagyítani a magyar lépést, bár ismétlődő intézkedések esetén már demonstratívabb válasz is elképzelhető.
Az ukrajnai háborúban Bendarzsevszkij szerint részben felborította az orosz számításokat a hadviselés technológiai átalakulása. Moszkva abból indulhatott ki, hogy Oroszország nagyobb emberi tartalékai miatt hosszú távon felőrölheti Ukrajnát. A drónok tömeges alkalmazása azonban csökkentette a hagyományos élőerőfölény jelentőségét: kevesebb katona képes bizonyos frontszakaszokat védeni, miközben a drónfelderítés miatt a nagy csapatösszevonások is rendkívül sebezhetővé váltak. Emiatt az orosz demográfiai fölény érvényesítéséhez szükséges idő jelentősen meghosszabbodhatott. A szakértő ugyanakkor újabb orosz mozgósítást is reális forgatókönyvnek nevezett, amely Ukrajnát további katonák mozgósítására kényszeríthetné.
Putyin történelmi léptékekben gondolkodik
Vlagyimir Putyin háborús stratégiáját Bendarzsevszkij szerint nem elsősorban rövid távú gazdasági racionalitás határozza meg. Az orosz elnök történelmi léptékben gondolkodhat, és számára fontosabb lehet Oroszország nagyhatalmi, birodalmi pozíciójának helyreállítása, mint az, hogy a háború milyen hosszú távú gazdasági károkat okoz. Ebből következően az olyan ajánlatok, amelyek gazdasági előnyökkel, szankciók feloldásával vagy amerikai–orosz üzletekkel próbálnák Moszkvát békére ösztönözni, önmagukban kevésnek bizonyulhatnak. A beszélgetésben Donald Trump megközelítését ezzel szemben üzleti logikájúnak írták le: eszerint megfelelő gazdasági ösztönzőkkel el lehetne mozdítani a tárgyalásokat a holtpontról.
A mai orosz állam működésében a szakértő a szovjet korszak több örökségét is felfedezni véli,
de a modern technológia miatt a rendszer eszközei megváltoztak. A hírszerzés, a megfigyelés és a beszervezés egy része az online térbe került, miközben az orosz hatóságok széles körű hozzáféréssel rendelkeznek az elektronikus kommunikációhoz. Bendarzsevszkij a jelenlegi rendszert inkább a késői brezsnyevi korszakhoz hasonlította, mint a sztálini tömegrepresszió időszakához: szerinte ma néhány demonstratív büntetés is elegendő lehet ahhoz, hogy szélesebb társadalmi félelmet keltsen. Ezt „sebészi pontosságú” elnyomásként írta le, amely más eszközökkel érheti el a korábbi szovjet rendszer megfélemlítő hatását.
Mindeközben az orosz társadalomban a beszélgetésben ismertetett közvélemény-kutatások szerint erősödik a háború lezárásának igénye. Bendarzsevszkij a Levada adataira hivatkozva azt mondta: míg a háború első szakaszában többségben voltak azok, akik az orosz célok teljesüléséig folytatták volna a harcot, az elmúlt években megfordult a tendencia, és már közel hatvan százalékra emelkedett azok aránya, akik inkább a békét választanák. Ennek ellenére a választásokon induló pártok között szerinte nincs olyan meghatározó politikai erő, amely ezt az igényt képviselné. Így miközben a társadalom egy részében erősödhet a háborús fáradtság, az orosz politikai rendszer hivatalos iránya továbbra is a háború folytatása és a kitűzött célok elérése marad.