Székesfehérvár a megyeszékhelyek, Balatonfüred a 15 ezer fő alatti városok, Felcsút pedig az ötezer főnél kisebb települések között végzett az élen az Egyensúly Intézet 2026-os Településindexében.
A kutatás szerint 2014 óta szinte minden magyar település fejlődött, de jelentős különbségek alakultak ki a fejlődés ütemében.
Az Egyensúly Intézet összesen 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét vizsgálta. A rangsort több mint 360 ezer statisztikai adat és 53 indikátor alapján állították össze. Az eredmények szerint a települések fejlődésének egyik legerősebb meghatározója a diplomások aránya, a másik pedig Budapest közelsége, áll a Telex összefoglalójában.
A budapesti kerületek fejlettségi rangsorát az V. kerület vezeti, amely egyben a leggyorsabban fejlődő fővárosi városrész is. A fejlettségi lista második helyére Terézváros, vagyis a VI. kerület, a harmadikra pedig az I. kerület került. A fejlődés ütemében az V. kerület mellett a VIII. és a XI. kerület emelkedik ki.
A megyeszékhelyek között Székesfehérvár az első, és 2014 óta őrzi vezető helyét.
A második helyre Veszprém lépett előre, míg Eger a harmadik helyre csúszott. Más a sorrend, ha nem az aktuális fejlettséget, hanem a 2014 óta elért fejlődést nézzük: ebben Miskolc az első, Pécs a második, Debrecen pedig a harmadik. Miskolc négy helyet javított, és már a tizedik a megyeszékhelyek fejlettségi rangsorában.
A 15 ezer lakosnál népesebb városok fejlődési rangsorát Százhalombatta vezeti, amely 2014-ben még csak a hatodik volt. A második Budaörs, a harmadik Paks. Ebben a településcsoportban elsősorban az energetikai és logisztikai központok teljesítettek jól.
A 15 ezer fő alatti városoknál Balatonfüred mind a fejlettségi, mind a fejlődési rangsort vezeti.
A fejlettség alapján Tiszaújváros a második, Törökbálint a harmadik. A fejlődés ütemét tekintve Balatonfüred mögött Aszód és Balatonboglár következik.
Az ötezer fő alatti települések között Felcsút került az első helyre, miközben 2014-ben még csak az 59. volt. A fejlettségi rangsor második helyezettje Hévíz, a harmadik Tihany. A fejlődés dinamikájában szintén Felcsút vezet, mögötte Szántód és Nemesvámos áll. Felcsút előretörése ugyanakkor nem húzta magával automatikusan a környező településeket: Szár több mint 200, Szárliget pedig 590 helyet esett vissza a rangsorban.
A lista másik végén Csenyéte Magyarország legkevésbé fejlett települése, amelyet Szakácsi, Bódvalenke és Gadna követ.
A 15 legelmaradottabb kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található.
Összességében 2014 óta mindössze 24 kistelepülés teljesítménye romlott, ami a kategória kevesebb mint egy százalékát jelenti. A 15 ezer fő feletti városok között egyetlen olyan sincs, amelynek csökkent volna az indexpontszáma. A legnagyobb visszaesést a mindössze 27 lakosú Sima produkálta, 5,06 pontos csökkenéssel. Rajka pedig az egyetlen, a kistelepülési kategórián kívüli település, amelynek romlott a pontszáma.
A szolidaritási hozzájárulás a relatív helyezéseket is befolyásolta. Budaörs elveszítette korábbi első helyét, Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet esett vissza. Ez nem feltétlenül jelent tényleges romlást, hanem azt, hogy ezek a települések másokhoz képest kerültek hátrébb.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy miközben a nagyvárosok és megyeszékhelyek közötti fejlettségi különbségek mérséklődnek, a kisebb településeknél nőnek az egyenlőtlenségek. Különösen jól teljesítenek a turizmusra és vendéglátásra építő települések: bár mindössze 124 ilyen települést soroltak ebbe a csoportba, 2014 óta átlagosan 3,3 ponttal fejlődtek, amivel ez lett a leggyorsabban előrelépő településtípus.