Hétfőn gyanúsítottként hallgathatja ki a Központi Nyomozó Főügyészség Magyar Péter miniszterelnököt a 2024-es telefonügyben, miután az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette a mentelmi jogát – írja a Magyar Nemzet.
A lap szerint a kihallgatás során rabosításra is sor kerülhet, vagyis fényképet készíthetnek Magyarról, valamint ujj- és tenyérnyomatot vehetnek tőle. Az ügy 2024. június 21-én kezdődött az Ötkertben:
egy férfi állítása szerint Magyar elvette a róla videót készítő férfi mobiltelefonját, majd a készüléket később a Dunába dobta.
A telefont búvárok találták meg, az eljárás pedig lopás gyanújával került a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
Magyar Péter vitatja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az eljárás korábban Magyar európai parlamenti mentelmi joga miatt akadt el: az ügyészség kérte annak felfüggesztését, de az Európai Parlament ezt nem tette meg. Miután Magyar EP-mandátuma megszűnt és országgyűlési képviselő lett, a magyar parlament már felfüggesztette a mentelmi jogát.
A Magyar Nemzet történelmi szempontból rendkívülinek nevezi a helyzetet: korábbi magyar kormányfőt már hallgattak ki gyanúsítottként – Gyurcsány Ferencet 2011-ben a Sukoró-ügyben –, a lap azonban nem talált példát arra, hogy hivatalban lévő miniszterelnököt klasszikus vagyon elleni bűncselekmény gyanújával hallgassanak ki és rabosítsanak.
A lap által megszólaltatott ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint
az ügyben kisebb értékre elkövetett lopás minősítése merülhet fel,
amely vétség, és legfeljebb két év szabadságvesztéssel büntethető, de pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felfüggesztett szabadságvesztés is kiszabható. Lomnici az ügy jellegére tekintettel a pénzbüntetést vagy más enyhébb szankciót tartott reálisabbnak a letöltendő szabadságvesztésnél.
A Magyar Nemzet szerint a hétfői esemény jelentőségét így elsősorban az adhatja, hogy hivatalban lévő magyar miniszterelnök jelenhet meg gyanúsítottként az ügyészségen egy lopási ügyben; Magyar ugyanakkor másik időpontot is kérhet a kihallgatásra.