(...)
Szóval a mi bohóchalunk, miközben a kecsegét csókkal kecsegtette, vélhetően egy másik mesére gondolt. Mindenki ismeri a történetet, amelyben a királylány megcsókol egy békát, s csoda történik, mert a rút varangy királyfivá változik. Cuppantós Cápetink valószínűleg csodára várt az apadó Tisza partján. A csoda rá is férne erre az országra, mert a kampányígéretek sehogyan sem akarnak teljesülni, a gazdaság nem dübörög, és a jólét is egyre kisebb. Sorra zárnak be a gyárak, elmaradnak a beruházások, egyre több a munkanélküli. Ideig-óráig kecsegék puszilgatásával, római vakációkkal, parlamenti parádékkal, meg ellenzéki politikusok bebörtönzésével el lehet fedni a valóságot, de ahogyan telnek a hetek, hónapok, ez már kevés lesz, mint kecsegében a szálka.
Hiába tehát a kecsegecsók, nem történt csoda, a hal nem változott sem királyfivá, sem királylánnyá. Elúszott, ahogyan a Tisza szavazóinak reménye az egymilliós minimálbérre, a jelentős adócsökkentésre, a működő és emberséges Magyarországra.
(...)