Több ezer megkeresést kaptam az elmúlt napokban, Kaprinyák Tibor országgyűlési képviselőtársam vadászatainak a fotóiról. Sokan a nyilvánosság előtt is megszólítottak, hogy mondjam el a véleményemet. Úgy érzem, ennyi embernek tartozom azzal, hogy őszintén és egyértelműen beszéljek.
Amióta az eszemet tudom, rajongok az állatokért. Harminc évig állatok között éltem és állatokkal dolgoztam. Sokan még „állatbolondnak” is tartanak, de ezt egyáltalán nem bánom. Az állatok iránti szeretetem, szenvedélyem, mély elkötelezettségem és az őszinte tiszteletem a mai napig nem változott.
Ha nehéz napjaim vannak, akkor elmegyek a madárházba, és minden megoldódik. Feltöltődöm, újult erővel, energiákkal felvértezve megyek tovább és küzdök az igazamért, amiben hiszek. Miniszterként sem lettem más ember, szemernyit sem változott a véleményem, az érzésem és a gondolatom az állatokról, az állatjólétről, vagy az állatokhoz fűződő viszonyomról.
Még akkor sem, ha egyes állatvédő csoportok méltatlan támadások célpontjává tettek. Lelkük rajta. Továbbra is mindent megteszek a rendelkezésemre álló eszközökkel az állatok jólétéért.
Az állatokkal szembeni minden erőszakot, ahogy az eddigi életemben, most is elítélem. A vadászat továbbra is a lehető legtávolabb áll a lelkemtől. Nem tudnék a szemébe nézni, majd elvenni az életét. Ez a személyes meggyőződésem, és ez soha nem fog változni.
Amikor az Élő Környezetért Felelős Minisztérium feladatköre összeállt, akkor kifejezetten figyeltem rá, hogy a vadászat ne kerüljön a Minisztériumhoz. Meggyőződésem ugyanis, hogy az állatjólétért hitelesen és következetesen küzdeni a vadászattal a portfólióban nem lehet.
Ugyanezt az elvet követtem a minisztérium felső vezetésének a kiválasztásakor is. Csak olyan emberekkel dolgozom együtt, akik ezzel a szemlélettel teljesen egyet tudnak érteni. Számomra ez alapvetés volt. És ez így is van! A Minisztériumért én vagyok a felelős. A sikerekért, a hibákért nekem kell vállalnom a felelősséget.
Ezért szeretnék egyértelmű választ adni a Kaprinyák Tiborral kapcsolatos kérdésekre is. Tibor országgyűlési képviselő, a minisztériumban semmilyen tisztséget nem tölt be és semmilyen feladatot nem lát el. Ez nem a személyével szembeni bármilyen aggály, vagy bármi egyéb dolog miatt, hanem ez egy elvi kérdés. Szerintem ez így is van jól. Ez a helyes álláspont. A tények és a korrektség miatt is köteles vagyok elmondani, hogy ez sem Kaprinyák Tibor, sem más részéről soha fel sem merült.
Van egy másik szint. Az Országgyűlés és annak a bizottságai.
A bizottságok összetételéről minden párt saját frakciója dönt. Ezt a szabályt tiszteletben tartva, nem volt semmilyen beleszólásom. Tudomásul vettem, hogy a bizottság elnökét a Fidesz adja, és tudomásul vettem a bizottságba delegált tagok személyét is. A Tisza frakció Kaprinyák Tibor képviselő urat jelölte az Élő Környezet Bizottságba. A képviselők munkájára ráhatással nem vagyok, a bizottság pedig a parlamenti intézményrendszer részeként ellenőrző szerepet tölt be a minisztérium felett.
Végül még néhány személyes dolgot megosztanék. Tiborral az elmúlt időszakban ritka, de képviselői, kollégiális kapcsolatban voltunk. Több kérdésben egyetértettünk, több kérdésben mást gondoltunk. Soha nem akartuk egymást meggyőzni az állatjólét és a vadászat antagonisztikus szembeállásáról. Ő is végezte a munkáját, én is végeztem a munkámat. A kollégiális kapcsolat nem jelent lemondást a saját meggyőződésünkről. Az állatok védelmében vallott elveimből nem engedek. Szerintem ez így normális.
A Kormány hivatalos álláspontja világos és egyértelmű. Az állatok jólétéért mindent tőlünk telhetőt meg kell tennünk, a rendelkezésre álló források keretei között. Türelmetlen mindenki. Magamat is idesorolom. Sőt, talán senki sem érzi át nálam jobban, mennyire sürget az idő, amikor az állatok szenvedésének csökkentéséről van szó.
Korábban egy gazdasági társaságot, egy állatparkot vezettem. Ahhoz szoktam, hogy ha ma hozunk egy döntést, akkor annak napokon belül kézzelfogható eredménye van. Az államigazgatás működése egészen más. Nehezen fogadom el, azt hiszem, soha nem is fogom ezt megérteni, hogy az államigazgatás nagyon lassú. Hetek, hónapok vagy évek múlva lesz csak eredménye egy döntésnek. Még ha az kiváló is.
Befejezésül csak annyit mondhatok, hogy higgyék el, minden kollégámmal elkötelezettek és rendíthetetlenek vagyunk az állatok jólétéért való tenni akarásban.