Húsz éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének hangfelvétele.
Az akkori miniszterelnök a beszédet hónapokkal korábban, május 26-án, az MSZP 190 fős parlamenti frakciójának zárt balatonőszödi ülésén mondta el, egy hónappal az MSZP–SZDSZ-koalíció választási győzelme után. A tanácskozáson Gyurcsány százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítás szükségességéről beszélt, ami ellenállást váltott ki a várható népszerűségvesztéstől tartó képviselők egy részéből.
Az erre adott, mintegy 25 perces, jegyzetek nélkül elmondott válasza vált később őszödi beszédként ismertté.
A felvételen Gyurcsány a korábbi kormányzást és a választások előtti politikát rendkívül élesen értékelte. Innen származik a beszéd legismertebb mondata, az „elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon”;
valamint az a kijelentése, hogy az előző „másfél-két évet” végighazudták, és világos volt, hogy amit mondtak, nem igaz.
A beszéd egészében ugyanakkor Gyurcsány az MSZP-frakciót a költségvetési kiigazítás és a reformok vállalására próbálta rávenni, akkor is, ha azok átmenetileg súlyos népszerűségvesztést okoznak.
Később úgy magyarázta, hogy a durva megfogalmazások egy szenvedélyes, a politikai közösség felrázását célzó beszéd „költői túlzásai” voltak, a hazugságokra vonatkozó bírálatot pedig tágabban, a rendszerváltás utáni politikai elitre is értette.
Szeptember 17-én délután MP3-formátumban, CD-n juttatták el a felvételt egyidejűleg a Magyar Rádióhoz, az RTL Klubhoz és az Origo főszerkesztőjéhez. A Magyar Rádió már a 16 órai hírekben beszámolt róla, 17 óra körül pedig Gyurcsány Győrben elismerte, hogy ő hallható a felvételen.
A későbbi nemzetbiztonsági vizsgálat szerint a hanganyag elkészítése nem volt jogellenes, titkosszolgálati eszközt sem használtak hozzá, és kizárták a kormányüdülő kívülről történő lehallgatását.
A nyilvánosságra kerülés azonnali politikai válságot idézett elő.
Sólyom László köztársasági elnök „morális válságról” beszélt, az ellenzéki pártok Gyurcsány lemondását követelték,
Orbán Viktor és a Fidesz pedig politikailag és erkölcsileg bukottnak tekintette a kormányfőt.
Az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor kitartott mellette, Gyurcsány pedig közölte, hogy nem mond le.
A kiszivárgást követő 24 órán belül Budapesten és vidéki városokban tüntetések kezdődtek;
szeptember 18-án este a demonstrálók egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió Szabadság téri székházát. A rendszeres kormányellenes demonstrációk nagyjából november elejéig folytatódtak.
Az októberi önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP nagy győzelmet aratott, majd a Fidesz 72 órás politikai ultimátumot adott a kormányfőnek. Gyurcsány lemondás helyett bizalmi szavazást kért maga ellen, amelyet a kormánypárti képviselők támogatásával megnyert; ezt követően a fideszes és KDNP-s képviselők hosszú időn keresztül kivonultak az ülésteremből a miniszterelnök parlamenti felszólalásainál.
Az őszödi beszéd következményei tartósan meghatározták Gyurcsány Ferenc, az MSZP–SZDSZ-kormány és az ellenzék politikai küzdelmét,
és hosszabb távon a 2010-es választásokig húzódó politikai folyamatokra, sőt a történtek az azt követő, 16 évig tartó Fidesz-KDNP kormányzati korszakot is megalapozták.
Nyitókép forrása: Wikipedia