Kéri László a választás előtt aktívan járta az országot, de hangsúlyozta, hogy ezért semmilyen pozíciót nem várt. „A mi feladatunk a választásokig tart” – idézte fel a Tisza vezetőinek korábban elmondott álláspontját. A kormány első száz napját összességében sikeresnek tartja. Két területen azonban többet várt: „az egyik ez a lopott vagyon visszaszerzése, a másik meg a totális elitcsere a legfölső szinten”. Az elszámoltatás szerinte még csak a felderítés szakaszában van. „Itt 50 milliárd, ott 100 milliárd” – jellemezte a kormány által feltárt ügyeket. A következő lépésnek a feljelentéseket, majd a nyomozásokat és vádemeléseket tartja.
A legélesebb kritikát a Tisza Szigetek sorsa miatt fogalmazta meg. Szerinte a kormányzás megkezdése után a mozgalmat egyszerűen „elfelejtették”. Nem hoztak létre olyan vezetést sem, amely összefogná a helyi közösségeket. Radnai Márk júniusi távozása óta szerinte ezt a problémát sem sikerült megoldani. „Nincs még elrontva a dolog, de elhanyagolva igen” – mondta. Kéri szerint Magyar Péternek fel kell ismernie, hogy a Szigeteket „őrizni, ápolni kell, segíteni kell”, különben „baj lesz, hogyha ezek anyátlanok és apátlanok maradnak”.
Kéri ennél jóval nagyobb szerepet szánna a Szigeteknek. Szerinte nem egyszerű kampánygépezetként kellene kezelni őket. A helyi közösségek lehetnének egy új politikai kultúra alapjai. „Így lehetne fölépíteni az új Magyarországot. Ez lehet a demokrácia alapja” – fogalmazott. Kétlépcsős rendszert képzel el: a helyi Szigetek önállóan működnének, fölöttük pedig a 106 egyéni választókerület szintjén szerveződhetnének együtt. Kéri szerint történelmi lehetőség van ebben: „Történelmi felelőtlenség lenne a Szigeteket szétesni hagyni.”