Az ATV-nek nyilatkozó Krekó Péter szerint a Tisza-kormány társadalmi támogatottsága több mint négy hónappal a választás után is kiemelkedően magas: az általa idézett kutatások alapján a biztos pártválasztók 65–70 százaléka, az összes választó több mint fele támogatja a Tiszát.
A Political Capital igazgatója úgy látja, a kormány eddig kezelni tudta a magas társadalmi elvárásokat, miközben a gazdaságban és a korrupció elleni fellépésben rövid idő alatt nehéz látványos eredményeket elérni. Szerinte
a Fidesz lényegében a választások előtti politikáját folytatja, ami egyelőre nem veszélyezteti érdemben a kormány támogatottságát.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a kabinet komoly gazdasági, külpolitikai és belpolitikai stresszteszten még nem ment keresztül.
A kormányváltás utáni átalakulást Krekó egyelőre nem nevezné rendszerváltásnak. Szerinte változott a politikai normarendszer, a kormány és az alkotmányos rendszer több eleme, az államigazgatásban azonban jelentős folytonosság maradt, részben azért, mert a korábbi vezetők teljes eltávolítása működési problémákat okozna. Az uniós források megszerzéséhez szükséges dokumentumok és tervek elkészítésében szerinte jól teljesített a kabinet, ugyanakkor félrevezetőnek tartja azt a kommunikációt, hogy a pénzeket már „hazahozták”: a projektek egy részét a magyar költségvetésnek kell előfinanszíroznia, ezért a gazdasági hatás később jelentkezhet. A kormányzást nehezítheti a feszes költségvetési helyzet, a káderhiány és az új politikai vezetők államigazgatási tapasztalatának hiánya is.
Krekó jelentős külpolitikai irányváltásként értékelte tíz orosz diplomata kiutasítását,
amely szerinte egyszerre jelzés Moszkvának, az Európai Uniónak és Magyarország nyugati szövetségeseinek. A lépést belpolitikailag is kockázatosnak nevezte, mert álláspontja szerint az előző másfél évtized politikai kommunikációja erősen épített az Oroszországgal való konfliktus veszélyeire. Úgy vélte, a döntés az EU- és NATO-partnerekkel kialakított jobb bizalmi viszonyt is tükrözi, miközben az orosz–magyar kapcsolatok további éleződésével számol. Krekó szerint az új kormány számára fontos annak demonstrálása, hogy Magyarország kész szolidaritást vállalni szövetségeseivel, különösen az általa orosz hibrid műveletekként leírt európai incidensek idején.
A külpolitikai vitában Krekó azt is hangsúlyozta, hogy
a szövetségesekkel való szorosabb együttműködést nem tartja gyengeségnek.
A Fidesz korábbi külpolitikai modelljét úgy írta le, hogy az az EU-val és Washingtonnal szembeni önállóságot, valamint az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatokat állította középpontba; ezzel szemben a Tisza-kormány az európai intézményrendszerbe és a nyugati szövetségi kapcsolatokba igyekszik erősebben visszailleszkedni. Krekó szerint ennek kézzelfogható előnye lehet az uniós forrásokhoz való hozzáférés és a nagyobb külpolitikai stabilitás. Arra is hivatkozott, hogy a NATO és az EU támogatottsága továbbra is magas Magyarországon, ezért szerinte a Fidesz konfrontatívabb külpolitikai iránya mögött sem áll automatikusan társadalmi többség.