Róna Péter közgazdász a Magyar Közöny műsorában továbbra is súlyos problémákat látott a Magyar Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása körül. Szerinte az intézmény terve és az ügyészséghez fűződő viszonya tisztázatlan, a kulcspozíciókat pedig már a vezető kinevezése után gyorsan be kellett volna tölteni. Különösen a Magyar Nemzeti Bank korábbi pénzmozgásainak és az úgynevezett aranykonvoj ügyének feltárását hiányolta. Az MNB esetében úgy érvelt, hogy a döntéseknek dokumentált nyomuk van, ezért viszonylag gyorsan megállapítható lenne, kik engedélyezték a pénzek kikerülését a jegybankból. Ligeti Miklós alkotmánybíróvá választását ugyanakkor jó döntésnek tartotta, és összességében magas szakmai színvonalúnak nevezte az új alkotmánybírói kinevezéseket.
A Tisza-kormány gazdasági lépései közül Róna
élesen bírálta azt a szabályt, amely szerint az őstermelőknek háromnaponta kellene jelenteniük forgalmukat és bevételüket.
Ezt különösen az idős kistermelők számára tartotta aránytalan tehernek, és azt javasolta, hogy legalább a nyugdíjkorhatár felettieket mentesítsék alóla. Ugyancsak elhibázottnak nevezte az év végéig tervezett havi ötezer forintos dízeltámogatást, amelynek szerinte nincs érdemi gazdasági vagy társadalmi indoka, miközben terheli a költségvetést. A kabinetnek szerinte nyíltan el kellene mondania, ha a hivatalba lépés után a vártnál rosszabb költségvetési helyzettel találkozott, és emiatt egyes választási ígéreteket nem tud teljesíteni.
„Mondjon igazat. Egyszerűen mondjon igazat” – fogalmazott.
Magyar Péter parlamenti stílusát is kifogásolta,
mert szerinte az arrogáns hangnem rombolja az Országgyűlés tekintélyét.
Az euró bevezetésével kapcsolatban Róna kizárta a 2030-as céldátum realitását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tényleges csatlakozást legalább két évvel megelőzi az árfolyam-mechanizmusba való belépés, ezért szerinte még kedvező esetben is legfeljebb arról lehet szó, hogy Magyarország 2030–2031 körül eljut az euró „előszobájába”.
„Nincs szó, nem lehet szó az euró 2030-as bevezetéséről” – jelentette ki. Róna Péter támogatja a közös valuta bevezetését, de úgy véli, ehhez előbb jelentősen át kell alakítani a magyar gazdaság szerkezetét, és tartósan teljesíthető feltételeket kell teremteni. A 2010-es évek közepéről azt mondta, Magyarország számszerűen teljesített bizonyos kritériumokat, ezek azonban szerinte nem nyugodtak fenntartható gazdaságpolitikai alapokon.
Orbán Viktor politikai visszatérésének lehetőségét Róna csekélynek tartotta,
bár úgy fogalmazott, ehhez a Tisza-kormánynak „nagyon-nagyon rosszul” kellene teljesítenie. Az elszámoltatást ettől függetlenül szükségesnek nevezte. Élesen bírálta Orbán Oroszországhoz fűződő korábbi politikáját, és vitatta azt az állítást, hogy az orosz kapcsolatok érdemben olcsóbb fogyasztói energiát biztosítottak Magyarországnak. Üdvözölte tíz orosz diplomata kiutasítását, az ügynökakták megnyitásának több évtizedes elmaradását pedig „történelmi nemzeti szégyennek” nevezte. Saját 1956-os emlékeit felidézve azt mondta, 14 évesen élelmiszert vitt a Széna téri ellenállóknak, és a forradalmat olyan közös nemzeti élménynek tartja, amelynek szellemiségét meg kell őrizni. Orbán Viktor és Schmidt Mária 1956-tal kapcsolatos szerepéről rendkívül éles, személyes kritikát fogalmazott meg.
A kormány egészének teljesítményéről Róna vegyes képet adott. A Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikáját nagy vonalakban helyes irányúnak tartja, és a külpolitikáról is inkább kedvezően nyilatkozott, bár szerinte világosabban kellene a nyugati orientációra, valamint Magyarország közvetlen térségére összpontosítani. Az oktatásban, egészségügyben és nyugdíjrendszerben még kialakulóban lévő reformokat lát, és úgy véli,
a kormánynak nyíltan el kellene ismernie, hogy nem készült fel teljesen a választási győzelem nagyságára.
Az alkotmányozást ennél mélyebb problémának tartja: szerinte Magyarország politikai kultúrája továbbra is erősen központosított és „vezérelvű”, miközben egy demokratikus alkotmánynak a hatalom korlátozására és a folyamatos társadalmi részvételre kellene épülnie. Emiatt egyre kevésbé tartja valószínűnek, hogy az új alkotmány valóban átalakítja majd a hatalmi szerkezetet.