Évtizedek óta visszatérő igény és politikai ígéret az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, de most először készülhet olyan rendszer, amelyben bárki kereshet majd az állambiztonsági iratok között. A 24.hu videóriportjában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába látogatott el, ahol Cseh Gergő Bendegúz főigazgató és a levéltár munkatársai mutatják meg, hol őrzik az aktákat, milyen állapotban vannak, és hogyan készítik elő őket a digitalizálásra. A dokumentumokat eddig kutatók és az érintettek hozzátartozói kérhették ki, a most készülő adatbázis azonban mindenki számára kereshető lesz.
A riportban megmutatják a beszervezési B-dossziékat és az ügynökök jelentéseit tartalmazó M-dossziékat is. Az 1950-es évek iratai különösen rossz állapotban vannak, ezért szigorú klimatikus körülmények között tárolják őket. A digitalizálás előtt a dossziékat szét kell szedni, majd beszkennelni, miközben arra is ügyelni kell, hogy a több évtizedes papírok ne sérüljenek. A munkán mintegy ötven ember dolgozik.
A videóban hangsúlyozzák: az akták megnyitása nem jelenti azt, hogy minden egykori állambiztonsági dokumentum előkerül. A rendszerváltás előtt és után is tűnhettek el vagy semmisülhettek meg iratok, más dokumentumokat pedig egykori állambiztonsági tisztek vihettek magukkal. „Biztos vagyok benne, hogy van olyan, akinek van félnivalója, és az is biztos, hogy senki sem lehet biztos abban, hogy nem maradt róla más iratanyag” – hangzik el a riportban.
Az iratok tartalmát ugyanakkor nem lehet automatikusan történelmi igazságként sem kezelni.
A titkosszolgálatok manipulálhatták az információkat, és a dokumentumokban használt kifejezések is torzíthatják a mai olvasó számára a történteket. „Hogy már akkor is hazudtak benne, amikor leírták, az nem a levéltáros dolga” – mondja a riportban a levéltár vezetője. Példaként egy olyan ügyet is bemutatnak, amelyben az ÁVH maga kreált vádakat egy plébános ellehetetlenítésére.
A nyilvánosságra hozatal ezért az áldozatok adatainak védelmét is megköveteli. A becslések szerint 60–70 ezer egykori hálózati személy adatai kerülhetnek nyilvánosságra, ami több tízezer családot érinthet. A levéltár szerint ennek sokféle következménye lehet: „Van, ahol katarzist vált ki, van, ahol keserűséget, van, ahol csalódást”, és sok családban tisztázó beszélgetések kezdődhetnek. A riport szerint a digitalizált iratok hamarosan mindenki számára hozzáférhetővé válhatnak.