A BME szakemberei is részt vettek a paksi fenékküszöb tervezésében – mondta el Baranya Sándor az Inforádió Aréna című adásában. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője szerint gyakorlatilag a nulláról kellett indulniuk, néhány nap alatt végezték el a szükséges vizsgálatokat és modellezést. Ezek alapján határozták meg a műtárgy helyét, méretét és alakját.
A fenékküszöb a hidegvíz-csatorna és a melegvíz-kifolyó között épül. A terméskőből készülő műtárgy akadályt képez a folyóban, ezzel kis vízhozamnál több mint 50 centiméterrel emelheti meg a vízszintet (árvíznél viszont csak 1–2 centiméteres hatása lesz). Felmerült tömlős gát, szegmensgát és billenthető táblák alkalmazása is, de ezek megépítése azonban több időt igényelt volna.
A fenékküszöb hosszabb távon is a Dunában maradhat, állapotát azonban folyamatosan ellenőrizni kell majd. A víz átrendezheti a köveket, ezért szükség lehet később a pótlásukra is. Ha normalizálódik a Duna vízszintje, a hajózás miatt a 150 méteres műtárgyat is módosítani kell majd.
Háttér
Mire képes a paksi fenékküszöb? (Infostart)
A WWF aggályai a fenékküszöbről (24.hu)
Kell-e vízlépcső a Dunára? (Infostart)