Nyílt zsarolásnak nevezte Jeszenszky Géza volt külügyminiszter az orosz nagykövetség Magyarországnak címzett, gúnyos hangvételű üzenetét. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy Magyarországnak csökkentenie kell az orosz energiafüggőségét, miközben a két ország között kialakult diplomáciai feszültség szerinte lehetőséget teremthet a kapcsolatok tisztázására.
A volt külügyminisztert annak kapcsán kérdezték, hogy az orosz nagykövetség élesen reagált Orbán Anita külügyminiszter lett kollégájával folytatott energetikai tárgyalására. Az orosz képviselet ironikusan azt írta: amennyiben Budapest Rigában találta meg új stratégiai energetikai partnerét, sok sikert kívánnak az együttműködéshez,
és remélik, hogy Magyarországra hamarosan „első osztályú balti kőolaj és földgáz” érkezik.
Jeszenszky szerint ezek erős, egyben nevetséges, gúnyolódó mondatok. Hangsúlyozta: természetesen senki nem gondolja, hogy Lettország önmagában képes lenne fedezni Magyarország energiaszükségletét, ugyanakkor az ország ellátása nem kizárólag Oroszországból biztosítható. Példaként az Adria kőolajvezetéket említette, és arra is rámutatott, hogy földgázt több forrásból lehet beszerezni. Az orosz reakciót ezért egyértelműen nyomásgyakorlásnak minősítette, amelyet szerinte vissza kell utasítani.
A volt külügyminiszter szerint az orosz–magyar viszonyban ugyanakkor jelenleg nem is az energetikai üzengetés a legfontosabb ügy, hanem tíz orosz hírszerző kiutasítása. Jeszenszky úgy vélte, ez különösen érzékenyen érintheti Moszkvát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon feltűnően magas volt az orosz diplomáciai jelenlét, és azt állította: az Orbán-kormány időszakában Magyarország lényegében „orosz kémközponttá” vált.
A kiutasításokra ezért úgy reagált: „végre”.
Jeszenszky az energetikai kapcsolatokat is alapjaiban vizsgálná felül. Különösen Paks II. jövőjét tartja kérdésesnek. Elmondása szerint az általa megkérdezett nukleáris szakértők véleménye alapján ugyan jelentős költsége lenne a jelenlegi szerződés felmondásának, de az orosz fél szerinte nem teljesítette az eredeti vállalásokat, a projekt pedig már most komoly késésben van. Úgy vélte, Magyarországnak amennyire lehetséges, csökkentenie kell az ettől az Oroszországtól való energiafüggőségét.
A volt külügyminiszter ugyanakkor tárgyalna Moszkvával. Szerinte rendezni kell az energetikai kérdéseket, és tisztázni kell, hogy az orosz fél képes-e teljesíteni a vállalt projekteket. Ha nem, meg kell vizsgálni, milyen feltételekkel és mennyi idő alatt lehet más országokkal új megállapodásokat kötni. A most kialakult feszültség szerinte akár elő is segítheti, hogy Budapest és Moszkva „tiszta vizet öntsön a pohárba”.
Jeszenszky beszélt Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is.
Úgy fogalmazott, Ukrajna EU-tagsága magyar gazdasági érdek, és a kárpátaljai magyar kisebbség számára is előnyös lenne,
mert erősítené az európai kisebbségvédelmi normák érvényesülését. Ugyanakkor érthetőnek nevezte, hogy Budapest konkrét lépéseket vár Kijevtől a magyar kisebbség jogainak biztosításában: szerinte nem ígéretekre, hanem tényleges intézkedésekre van szükség.
A volt külügyminiszter mindezek ellenére azt szeretné, ha mielőbb létrejönne a magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij találkozója. Saját javaslata szerint a magyar kormányfőnek Kijevbe kellene utaznia, majd az ukrán elnökkel közösen Kárpátaljára is ellátogatnia.