A Magyar Királyság komoly haderőt állított ki 1526-ban, Szapolyai János nem szándékosan késett el, és a Nyugat sem hagyhatta magára az országot, mert ilyen egységes politikai szereplő nem létezett – mondta B. Szabó János történész a Telex Buksó című műsorában Nyáry Krisztián vendégeként.

Mohács csak a 19. században vált minden magyar történelmi katasztrófa jelképévé. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a vereség a nemzeti balsors előképe lett, Trianon után pedig azt a gondolatot kapcsolták hozzá, hogy Magyarországot a széthúzás és a külföld közönye sodorta pusztulásba.

B. Szabó János szerint az új kutatások jelentősen árnyalják ezt a képet. A Jagelló-kori Magyarország nem volt összeomlott, működésképtelen állam, hanem európai összehasonlításban stabil középhatalom. A csatához nagy és korszerűen felszerelt hadsereget mozgósított.

„Magyarország 1526-ban az Oszmán Birodalom számára még egy félelmetes ellenfél volt.”

A magyar sereg azonban létszámban és tapasztalatban is elmaradt az oszmántól. Szulejmán mintegy nyolcvanezer elsőrangú katonát mozgósított, akik közül körülbelül hetvenezren el is jutottak Mohácsig. A csata elején a magyar támadás még jelentős sikereket hozott, de az erőfölényt nem tudta ellensúlyozni.

Egy 500 éves karaktergyilkosság 

A történész szerint makacs tévhit, hogy Szapolyai János szándékosan maradt távol az ütközettől. A mozgósításáról, parancsairól és útvonaláról szóló iratok évszázadok óta hozzáférhetők voltak, mégsem vizsgálták meg őket alaposan.

„Ha valakin már ötszáz évvel ezelőtt politikai karaktergyilkosságot követtek el, és ezt tanítják az iskolában négyszáz éven keresztül, akkor ezeket a képzeteket nagyon nehéz kigyomlálni.”

Hasonlóan félrevezető az az állítás is, hogy „Európa” vagy „a Nyugat” magára hagyta Magyarországot. Az európai államok saját háborúikkal voltak elfoglalva, egységes nyugati döntéshozatal pedig nem létezett. Ráadásul Magyarország maga is a katolikus Nyugat része volt:

„A Nyugat mi vagyunk valójában.”

Az új régészeti és antropológiai eredmények a csatatérről alkotott képet is módosítják. A feltárt tömegsírokban valószínűleg nem a harcban elesettek, hanem a csata után kivégzett hadifoglyok fekszenek. Ez arra is utal, hogy a mai emlékhely nem feltétlenül az ütközet közvetlen helyszínén áll.

A kutatások alapján Mohács tragédiáját nem a magyar állam teljes működésképtelensége, hanem elsősorban az Oszmán Birodalom nyomasztó katonai fölénye okozta. A régi történet azonban politikailag olyan jól használható volt, hogy az azt cáfoló dokumentumokhoz évszázadokon át senki sem akart igazán hozzányúlni.

+ −